Ahogyan az emberek, úgy a növények között is vannak barátságok, és ellenszenvek is. Ez persze nem úgy megy, mint közöttünk, emberek között. A sárgarépa nem fogja kiközösíteni a babot, ha valamiért nem szimpatikus neki, de arra képesek a növények, hogy egyes társaik számára ellehetetlenítsék azt, hogy a közelükben élhessenek és fejlődhessenek. Ez pedig így van a szobanövények esetében is.
Ezért fontos az allelopátia
A barátság illetve ellenszenv kérdés a növények esetében annyit tesz, hogy némely növény jót tesz a másiknak, segíti a növekedésben, vagy épp megóvja néhány kártevőtől, míg más növények nem képesek jól fejlődni egymás társaságában. Ha ezekkel tisztában vagyunk, lecsökkenthetjük a kártevők és különféle betegségek elleni védelemre használt vegyszerek mennyiségét. Ráadásul a növényeink is jobban fognak fejlődni, és kevesebb kártevő és betegség támadja meg őket.
Az azonos igényű szobanövények kerüljenek csak egymás mellé. Fotó: Shutterstock
Az allelopátia a neve a növények, algák, baktériumok, korallok vagy gombák azon tulajdonságának, ami lehetővé teszi, hogy szerves vegyületek kibocsátásával szomszédjaik életfolyamatát befolyásolhassák. Elősegíthetik azok növekedését, vagy akár gátolhatják a csírázásukat. Ez nem egyenlő azzal, hogy a túl közel ültetett növények elvonják a másik elől a tápanyagot. A allelopátia fontos szerepet játszik a gyomírtásban is.
Az allelopátia megalkotója egy bécsi egyetemi professzor, Hans Molisch, aki 1937-ben tárta a világ elé megfigyeléseit. Ő észlelte és jegyezte fel először, hogy vannak olyan növények, amelyek a talajba bocsátanak bizonyos szerves vegyületeket, aminosavakat, fenolokat, amelyek egyes növénytársaikra jótékonyan, másokra károsan hatnak.
Allelopatikus reagensek a fenolok, flavonoidok, terpenoidok, alkaloidák és glükozinolátok, amelyek megtalálhatók az allelopatikus növények gyökerében szárában, levelében, virágjában, gyümölcsében és virágporában is. Ezek elpárologtatás, a víz, a kiszivárgás és bomlás által tudnak elterjedni.
Allelopátiás tulajdonságokkal rendelkezik például az angolperje, a bodza, a réti perje, de a fák között is nagyon sok ilyen növényt találunk. Sok fa például úgy védi az életterét, hogy olyan nagy mennyiségű vizet vesz fel a talajból, hogy más növények már ne tudjanak megélni a környezetében. Ilyen például a fekete dió is.
Az allelopátiás tulajdonságok a gyomírtásban is segítségünkre lehetnek. Ha a gyomos területeket ilyen növényekkel mulcsozzuk, meg tudjuk védeni a növényeinket. Gyomosodást gátló hatása van például a paprika lomblevelének, hiszen az fenolt tartalmaz, amely gátolja a paréj, a libatop, a fekete csucsor és a lándzsás útifű elszaporodását.
Figyelj oda a szobanövényekre is
A szobanövények esetében is nagyon fontos, hogy ki a szomszédjuk. A szobanövényeknél az eltérő igényeik és növekedési szokásaik miatt nem mindegy, milyen növény kerül melléjük.
Ha nem megfelelően társítunk, a szobanövényeink fejlődését is hátráltathatjuk - tudjuk meg a noklapja.hu cikkéből. Habár a szobanövények egymásra nézve szerencsére nem mérgezők, az eltérő hőmérséklet-, fény- és páraigény miatt viszont nem minden szobanövény működik jól egymás mellett.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a szobanövényeink igényeivel, és az egyforma igényű növények kerüljenek egymáshoz közel. Így mindegyik szobanövény számára biztosítani tudjuk a fejlődéséhez szükséges körülményeket.
1. Ne kerüljenek egymás mellé a pozsgás növények és páfrányok. Az ok igazán egyszerű. A pozsgások, vagy szukkulensek olyan víztároló sejtekkel rendelkeznek, amelyek még a legszárazabb időszakokban is kellő nedvességtartalékkal látják el a növényeket. Azonban a páfrányok sűrű öntözést és páratartalmat igényelnek. Éppen ezért a páfrányokat inkább az orchideákkal érdemes együtt nevelni, míg a pozsgások remekül fogják érezni magukat az aloe vera és a jukkafélék társaságában.
2. A begónia és a vitorlavirág sem jó szomszédok. Ahogy ugyanis elkezdenek virágozni, eltérő fényviszonyokra lesz szükségük. A vitorlavirág közepes fényigényű, és nem virágzik, ha túl sok napfény éri, a begónia pedig csak akkor fejlődik szépen, ha távol tartjuk az árnyékosabb helyektől.
A begónia mellé helyezzünk tehát magasabb fényigényű szobanövényeket, a vitorlavirág pedig kerüljön félárnyékos helyre, hasonló igényű növényekkel együtt.
Így lesz gyönyörű a vitorlavirág
A vitorlavirág nagyon kedvet szobanövény, hiszen azon túl, hogy nagyon szép, még a levegőt is tisztává varázsolja. Sőt, még penészedés esetén is számíthatunk rá. De ehhez tudnunk kell, mi szükséges hozzá, hogy nálunk is vitorlát bontson.
A szobanövények igényeire oda kell figyelni. Fotó: Shutterstock
A vitorlavirág megszűri a levegőt, és képes a dohányfüstöt is megkötni. A vitorlavirág, vagy más néven békeliliom, még a gyenge fényviszonyok mellett is szépen fejlődik, és márciustól egészen szeptemberig virágzik. Hosszúkás levelei és vitorlára emlékeztető fehér virágai vannak, innen kapta a nevét is.
Kitűnő választás kevés fénnyel rendelkező helyiségbe, és félárnyékban is kitűnően érzi magát. A vitorlavirág csökkenti a levegő szén-dioxid tartalmát, és egyéb, káros anyagok kiszűrésére is képes. A 18-25 Celsius-fokos szobahőmérséklet az ideális számára és a hideg víz helyett mindig szobahőmérsékletű vízzel öntözzük.
Októbertől januárig már csak mérsékelt öntözést igényel. A tavaszi és a nyári időszakban azonban szüksége van a kéthetenkénti tápoldatozásra. A vitorlavirág számára biztosítsunk párás levegő. A vitorlavirág nagyon fontos szerepet játszik a penészspórák számának csökkentésében. Ügyeljünk rá, hogy földje folyamatosan nyirkos legyen, de soha ne álljon pangó vízben.
Átültetésére és szaporítására is a február és a március az ideális. A vitorlavirág tőosztással és magról is szaporítható. A "B" típusú virágföld a jó választás a számára. Ha a vitorlavirág levelei megbarnulnak és elszáradnak, annak oka a levegő alacsony páratartalma lehet. Hasonlóan reagál akkor is, ha nagyon kevés fény éri, és akkor is, ha túl sok tápanyagot adtunk neki.
Mindenkinek szép szobanövényeket kívánunk!
