A húsvét az egyik legszínesebb ünnepünk, amit nem csak a gyerekek várnak minden évben. A karácsony már régen elmúlt, és most végre okunk van rá, hogy a hétköznapok után egy kicsit ünnepeljünk. A húsvétvasárnaphoz is számtalan érdekes hagyomány kapcsolódik. Ezek a hagyományok pedig a mai, modern, rohanó világban igazán különlegessé tudják varázsolni ezt a napot. És nem csak a gyerekek számára. Ismerkedj hát meg a húsvét vasárnap legérdekesebb szokásaival!
Ismerd meg ezeket a remek húsvéti hagyományokat
Ahogyan a legtöbb ünnep alkalmával, így húsvétvasárnap is tilos volt dolgozni. Ezt annyira komolyan vették, hogy még az állatokat sem hozták ki ezen a napon az istállóból. De húsvétvasárnap tilos volt a seprés is, hiszen úgy vélték, azzal elsepernék a locsolókat. A csorda sem hajtott ki, és az állatokat sem lehetett befogni ekkor.
Azonban a víznek nagyon nagy jelentősége volt húsvét vasárnapján. Bukovinában például úgy vélték, aki hamarabb merít vizet, annak szerencséje lesz. Moldvában a napfelkelte előtt keresztútra öntött vízzel kívánták távoltartani a jégesőt. Sokan tettek piros tojást a mosdóvízbe, hogy a család egészséges legyen. Moldvai magyarok pedig a piros tojást egymás fejéhez koccintották, hogy ne fájjon a fejük.
De húsvét vasárnapjához tartozott az ételszentelés hagyománya is. Ekkor a délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben a bárányhúst, a kalácsot, a tojást, a sonkát és bort vitték. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi, a tojás pedig az újjászületés jelképe. A templomban megszentelt ételek kerültek azután a családi asztalra. Szerencsére sokan még tartják ezt a hagyományt, így a hívők többsége a templomban kezdi a napot.
Húsvétkor, mint ahogyan az összes nagyobb ünnep alkalmával, különösen fontos szerepet kap a család. Sok helyen volt az a hagyomány, hogy a karácsonyi almához hasonlóan egy főtt tojást annyi szeletre vágjanak, ahányan helyet foglaltak a húsvéti asztalnál. Ezt a családtagok együtt fogyasztották el, azzal a céllal, hogy ha majd egyszer valamelyikük eltévedne, jusson eszébe, kikkel ült együtt az asztalnál, és könnyen hazataláljon. Az étel közösen történő elfogyasztása pedig az összetartozást jelképezi.
A szentelt ételek maradékát régen a tűzbe vetették. Volt, ahol a szentelt sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, hogy sok legyen rajta a termés, míg a zempléni falvakban a szentelt kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak. Máshol a tűzre dobták a csontot, hogy nehogy villám csapjon a házba.
Húsvétkor a húsvéti nyúl megajándékozza a gyerekeket a hagyományok szerint. Fotó: Shutterstock
Néhol zöld ágat díszítettek fel szalagokkal és tojásokkal, és azzal járták a falut, miközben énekeltek. Sok helyen a fiúk a választottjuk kapujára akasztották az ágat.
De a terméssel kapcsolatos hagyományokkal is bővelkedik ez a nap. Húsvétvasárnapra virradóra történt régen a határjárás, melynek célja az volt, hogy megnézzék, hogy áll a vetés a határban, és megvédjék azt. Közben ugyanis imádkoztak, hogy ne legyen jégeső, sáskajárás, árvíz, és hogy bőséges legyen a termés.
Manapság ezen a napon érkezik a gyerekekhez a húsvéti nyuszi, aki elrejti a nekik szánt ajándékait, így a gyerekek, és persze a felnőttek is, igazán izgatottan várják ezt a reggelt. Akinek kertje van, az általában oda rejti el a gyerekek ajándékait, a csokikat, festett tojásokat, játékokat, hogy ne csak egyszerűen megkapják azokat, hanem meg kelljen keresni. Így már reggel a friss levegőn indul a nap, és a jókedv is garantált.
Húsvét a nagyvilágban
A húsvétot természetesen a világ számos táján megünneplik. Sőt, már a tojásadás hagyománya is nagyon régre nyúlik vissza, hiszen az egyiptomiak, a görögök, a perzsák, a gallok és rómaiak is nagyra tartották ezt az ajándékot, mivel a tojás az élet szimbóluma volt számukra.
Angliában húsvét vasárnapján táncosok adják elő a „Morris Dance" nevű táncot, amikor fehér nadrágban és díszes kalapban táncolva űzik el a telet. A ruhájukat piros és zöld szalagok és csengők díszítik.
Franciaországban, Haux városában húsvéthétfőn a város főterén egy hatalmas omlettet készítenek. Az omlett körülbelül 4500 tojásból készül és mintegy 1000 ember lakik jól vele. Hollandiában húsvétvasárnap bárányt esznek, de van, aki füstölt hallal ünnepel. Ekkor készítik el a paasstol-t is, ami kenyér mazsolával, dióval és marcipánnal töltve.
Németországból ered a legtöbb húsvéti hagyomány, így a húsvéti nyúl hagyománya is, melyet a Pennsylvaniába bevándorolt németek vittek el Amerikába.
Mindenkinek sok finom ételt és boldog húsvétot kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
