Ahol megfelelő a talajállapot, szórják a fejtrágyát, van, ahol már végeztek is vele, de a szárazság miatt néhol még kivárnak a termelők.
Szórják a fejtrágyát
A kora tavasszal kijuttatott nitrogén-hatóanyag jelentős segítséget nyújt a lassan felmelegedésnek induló talajoknál. Melyik típust válasszam, mennyit juttassak ki belőle? – töri a fejét a gazda.
Sokan esküsznek a folyékony nitrogénformákra. Akinek lehetősége van rá, általában ezt választja, és nem is véletlenül. Ezek hasznosulása gyorsabb, jobb és kevésbé függ a kijuttatást követő csapadékviszonyoktól. A lényeg az, hogy a kora tavasz az N-műtrágyák kijuttatásának a legfontosabb időszaka. Miért? Tudjuk jól, hogy a tápanyagokat a termesztett növények esetében 70-80%-ban a talaj mikrobái biztosítják ideális esetben.
A mikroflóra egyedszáma és tömege 1 m2 30 cm mélységű talajrétegben, mérsékelt égövi klímazónában (Brauns, 1968):
|
Emlékeztetőül álljon itt egy korábbi cikkben már szerepelt táblázat Brauns professzor vizsgálatairól. A táblázatból látható, hogy az optimálisnál kb. ezerszer kevesebb mikroorganizmus van a talajban napjainkban.
Azonban ezek a szervezetek csak bizonyos hőmérsékleten kezdenek működni, szaporodni. Ezen – nevezzük kritikus hőmérsékletnek – a szaporodásuk elindul, de a működésük csúcsát egy ennél lényegesen magasabb hőmérsékleti tartományban fejtik ki.
Mennyi ez a bizonyos kritikus hőmérséklet? Ez a különböző törzseknél jelentősen eltér. Sőt, ezt döntően befolyásolja még az, hogy mely élőhelyen találjuk őket, hiszen az ottani körülményekhez alkalmazkodtak. Gondoljunk csak arra, hogy pl. ha a szibériai tigrisnek helyet kellene cserélnie a szumátrai tigrissel, meddig maradnának életben.
Tigrisek. A háttér alapján nem nehéz kitalálni, hogy melyik a szumátrai és melyik a szibériai.
A hazai baktériumtörzsekre jellemző, hogy a szaporodásuk zömében 1 °C-on elkezdődik (amikor a víz már nem fagy). A nitrogéngyűjtők, pl. az Azospirillum largimobile már N-t szolgáltat, de miután működése még lassú (a hő optimuma jóval magasabban van), az általa megkötött tápelem mennyisége kevés. Mindenképpen kevesebb, mint amennyire az ilyenkor már gyorsan fejlődésnek induló fűféléknek (búza) vagy a repcének szüksége lenne. Ezért segítsük át a növényeket ezen a szakaszon fejtrágyázással!
Miért a nitrogént adjuk fejtrágyaként?
A fiatal növény fenofázisa során ekkor igényli a legtöbb nitrogént – fotó: Shutterstock
A növényeink életüknek ebben a gyors vegetatív fejlődést mutató szakaszában sok nitrogént vesznek fel sejtjeik felépítéséhez. Később, a generatív szakasz kezdetétől, a tápanyagfelvétel arányai megváltoznak, eltolódnak más elemek, a K, P, Ca, Zn, B stb. felé. Ebben a későbbi időszakban a talajhőmérséklet már jóval 15 °C felett jár, így a mikroorganizmusok (már ha megfelelő számban vannak) a növények igényeit bőven fedezik.
Mekkora adagot célszerű N-fejtrágyaként egyszerre kijuttatni?
Vegyük figyelembe, hogy a nitrogén-hatóanyag a legbomlékonyabb a tápelemek között. A műtrágyagyártás során is gáz halmazállapotúból szilárdítják meg. A kijuttatását követően 15-25 napon keresztül marad részben szilárd formában. Közben a növény egy részét felveszi. Egy része ismét gáz halmazállapotúvá válik és elillan, más része a vízben feloldódva elszivárog a talaj mélyebb rétegeibe és a talajvízbe. Ezért fejtrágyaként 30-50 kg/ha-nál több hatóanyagot egyszerre nem célszerű alkalmazni.
Ha a talaj felmelegedése lassan történik, úgy inkább ismételjük meg három hét után egy újabb adag kiszórásával!
Mi a helyzet a tavaszi vetésű növények esetében?
A napraforgót, kukoricát már felmelegedésnek indult talajba, 8-10 °C-on vetjük. Az elvetett mag ideális esetben 10-12 nap múlva kezd kicsírázni. Ezt követően még 5-6 napig a csíranövényt a sziklevél táplálja, vagyis az apró gyökerek csak a vetés után 2-3 héttel tudnak tápanyagot felvenni. Ezért ezeknek a növényeknek az esetében legjobb, ha a vetéssel egy menetben starterként adunk ki N-hatóanyagot, és ilyenkor sem célszerű 30 kg/ha-nál többet kijuttatni.
Ha a talaj felmelegedése vontatott, itt is kisegíthetjük az állományt fejtrágya formájában. Végső soron azért mindig tartsuk szem előtt, hogy a növényeink tápanyagellátásáról 70-80%-ban a talajbaktériumok gondoskodnak, mi csak a tenyészidő első szakaszában tudjuk azt kipótolni valamennyire. Ezért semmiképpen se mondjunk le a talajbaktérium-oltásról, mert a növényeink harmonikus tápanyagellátását a tenyészidő döntő részében csak ezek képesek biztosítani.