Németh Tamás
Magyar Természettudományi Múzeum, H-1088 Budapest, Baross u.13.
E-mail: haesito@gmail.com

A díszbogaraknak 119 faja él hazánkban (Muskovits és Hegyessy 2012). Közülük ritkaságuk és különleges életmódjuk miatt 23 faj áll természetvédelmi oltalom alatt. Lárváik fásszárúakban az élő és holt rész határán, néha a fatestben, valamint lágyszárúak szárában rágnak. Egyes apró fajaik levelekben aknáznak. Kertészeti és erdészeti szempontból kevés fajuk okoz kárt, mivel zömmel a legyengült, beteg vagy frissen elhalt növényeket kedvelik, így nem elsődleges kártevők. Az imágók aktivitási periódusa márciustól nagyjából júliusig tart, amikor főként tápnövényeiken, virágokon és farakásokon figyelhetjük meg őket.

Elterjedés

A korábban kizárólag a Barcsi ősborókás Természetvédelmi Területről ismert boróka-tarkadíszbogár (Lamprodila festiva) az utóbbi évekig rendkívüli ritkaságnak számított Magyarországon. A hazánkban 1999-ben megtalált bogárfaj (Muskovits 2001) jelenleg is a természetvédelem alatt áll, pénzben kifejezett értéke 50 000 Ft. Amatőr rovarászok szóbeli közlését követően 2012 nyarán néhány bizonyító példány került elő Budapestről. Azóta a főváros több kerületében felfedezték röplyukait tujafajok, főként a keleti tuja (Platycladus orientalis) törzsén.
A boróka-tarkadíszbogarat ritka mediterrán faunaelemnek tekintik azokban a közép-európai országokban is, ahol előfordul. A 2000-es évek óta azonban Európa több országában, Olaszországban, Németországban és Franciaországban is jelentős károkat okoz a pikkelylevelű örökzöldekben (Lohrer 2009, Reibnitz 2009) A boróka-tarkadíszbogár Európában borókafajokban fejlődik, hazánkban az őshonos közönséges borókában (Juniperus communis), Horvátországban például a vörös borókában (J. oxycedrus). Az európai fővárosokba feltehetőleg kertészetekből származó díszfákkal hurcolták be.

Életmódja és kártétele

A kifejlett bogár a legyengült, de még élő, napsütötte borókákat keresi fel peterakás céljából. A vastagabb ágak vagy a törzs kéregrepedéseibe lerakott petékből a kikelő lárvák a kéreg alá rágják magukat. Itt készítik jellegzetes, finom porral teli, fél centiméter széles, lapos járataikat. A rágcsálékban – más díszbogárfajokhoz hasonlóan – világos és sötétbarna sávok váltakoznak. A felnőtt lárvák (1. ábra) ősszel a fatestbe vonulnak, a bemeneti nyílást fehér színű, durvább, szálas famorzsalékkal eltömik, és tavasz végén itt bebábozódnak. A kifejlett bogarak (címkép) jellegzetes kirepülőnyílásaikon (2. ábra) át távoznak a szabadba. Május köze-pétől július elejéig, napos időben légy sebességével röpködnek tápnövényük körül, illetve a leveleken napoznak.

1. ábra. Boróka-tarkadíszbogár lárvája


2. ábra. Boróka-tarkadíszbogár röplyukai

Budapest enyhe klímája és az utóbbi évek szárazabb időjárása kedvezhetett a faj elterjedésének (Bodor 2012, Németh 2012, 2013). Az első csepeli és zuglói feltűnései óta Angyalföldön, Újpesten, Kőbányán és Óbudán is számos egyedet sikerült megfigyelni. Budán a Corvinus Egyetem Budai Arborétumában számos pikkelylevelű örökzöldet (Juniperus- és Platycladus-fajok) fertőzött meg, és kártétele komolyan veszélyezteti az egyetem összes pikkelylevelű örökzöldjét. Nagy és egészséges fákon – főként, ha azok részben árnyékban állnak – eddig még nem figyelték meg a boróka-tarkadíszbogár röplyukait. Feltehetően a valamilyen stresszhatás miatt legyengült, vagy más kártevők, pl. szuvak által megtámadott fákban könnyebben megtelepedhet. Táplálékhiány vagy tömeges jelenlét esetén az azonban egész-séges fákat is megfertőzheti. A legtömegesebb rajzását 2013  májusának második felében, Óbudán észleltük, ahol több száz bogár volt látható a kivágott öreg tuják helyére ültetett fiatal fák hajtásain. Az elpusztult, majd kivágott fák 2012 őszén még éltek, ám árulkodó nyomok – barnuló lomb (3. ábra), madarak által megbontott kéreg – már jelezték a kártevő jelenlétét. Idén tavasszal a fák már nem hajtottak ki, és miután kivágás után a kertészek nem szállították el a törzseket, tömegesen kelhettek ki belőlük a díszbogarak. E megfigyelés alapján feltételezhetjük, hogy a bogár teljes életciklusa kedvező körülmények esetén egy év alatt is lezajlik.

3. ábra. Boróka-tarkadíszbogár által megtámadott keleti tuják
Képek: Németh Tamás


Irodalom
Bodor J. (2012): A tuják kártevői. – Kertészet és Szőlészet, 34.: 24–26.
Lohrer, T. (2009): Grüner Wacholder-Prachtkäfer. Arbo-fux-Diagnosedatenbank für Gehölze. http://www.arbofux.de/gruener-wacholder-prachtkaefer.html (Hozzáférés: 2013.VI.11.)
Muskovits J. (2001): Somogy megye díszbogarai (Coleoptera: Buprestidae). – In: Ábrahám L. (szerk.): Somogy fauna katalógusa – Natura Somogyien-sis, 3: 169–178.
Muskovits J. és Hegyessy G. (2012): Magyarország díszbogarai (Coleoptera: Buprestidae). Jewel beetles of Hungary. 2. kiadás. Grafon Kiadó, Nagykovácsi
Németh T. (2012): Védett bogárból tujakártevő. – National Geographic Online. http://www.ng.hu/Termeszet/2012/08/vedett_bogarbol_tujakartevo (Hozzáférés: 2013.VI.11.)
Németh T. (2013): A főváros repülő ékkövei. – Élet és Tudomány 68 (15): 454–456.
Reibnitz , J. (2009): Buprestidae, Prachtkäfer. Palmar festiva (Linnaeus, 1758), Grüner Wacholder-Prachtkäfer. Die Käfer-Fauna Südwestdeutschlands – ARGE SWD Koleopterologen. http://www.entomologie-stuttgart.de/ask/node/5030. (Hozzáférés: 2013.VI.11.)

Cypress borer (Lamprodila festiva), a protected beetle becoming 
a new pest of evergreen trees in Budapest, Hungary (Coleoptera, Buprestidae)

T. Németh
Hungarian Natural History Museum, H-1088 Budapest, Baross u.13, Hungary.
E-mail: haesito@gmail.com

Damage by Lamprodila festiva was observed in Budapest, mostly on Platycladus orientalis in 2012 and 2013. Mass occurrence of this species, which is protected and considered rare in Hungary, proves the rapid spread of a new horticultural pest.

Keywords: Coleoptera, Lamprodila festiva, Cypress borer, Platycladus orientalis, pest

Érkezett: 2013. június 12.