Cukorrépa-termesztés Magyarországon
A cukorrépa a többi szántóföldi növénynél igényesebb, termesztése a növénytermesztés egyik legnehezebb feladata. Elterjedése hozzájárult a növénytermesztés színvonalának növeléséhez, segítette a vetésforgók kialakulását, a mély és mélyítő művelés, illetve ezek eszközeinek kifejlesztését. A cukorrépa-termesztés során használtak először műtrágyát szántóföldön, és pozitív hatással volt a szemenkénti vetőgépek fejlesztésére, elterjedésére, valamint az ezekhez kapcsolódó talaj-előkészítő eszközök használatára.
A cukorrépa hazánkban aránylag biztonságosan termeszthető, a klimatikus tényezők közül a csapadék mennyisége és a tenyészidő alatti eloszlása a viszonylag limitáló. Csapadékszegény területeken öntözéssel jelentősen növelhető a répatermesztés biztonsága. Előveteményére meglehetősen érzékeny, ezért termesztése során a vetésváltás szabályainak szigorú betartását követeli.
Sajnos a 2006-os reform miatt elindult cukoripari visszaesés a cukorrépa termesztésére is rányomta a bélyegét, míg 2004-ben 62 ezer hektáron folyt cukorrépa-termesztés, 2006-ra ez 48 ezer hektárra, 2013-ra 16 ezer hektárra esett vissza.
Nehéz védekezni az "alacsony cukor szindróma" kialakulása ellen – Fotó: pixabay
Egy viszonylag új és nagy károkat okozó betegség
A cukorrépa „alacsony cukor szindróma” betegsége (Candidatus Arsenophonus phytopathogenicus) egy baktériumos betegség, melynek fellépését először Burgundiában 1991-ben, Magyarországon pedig 1998-ban figyelték meg szántóföldi körülmények között. Itthon a cukorrépa-termesztés nagymérvű visszaesése miatt nem volt igény e betegség további vizsgálatára. Pedig a betegség jelentős mértékű gazdasági kárt okoz a cukorrépa cukortartalmának súlyos csökkentése miatt, innen ered a betegség elnevezése is. Németországban közel 40 000 hektár esett már áldozatul ennek a kórnak.
Megfigyelés szerint a fertőzött cukorrépa cukortartalmának hirtelen csökkenése szeptember elején kezdődik, és a hónap végére a cukortartalom 2-4%-kal is alacsonyabb lehet, mint az egészségeseké. Magyarországon a Szolnoki Cukorgyár RT termelési körzetében 1998-ban jelentek meg először a betegség tünetei. A következő évben Kaba térségében egyes táblákon jelentős répa és cukortermés veszteséggel lépett fel újra a betegség. Az akkori vizsgálatok során fitoplazmát keresve az Aster yellows csoportba tartozó fitoplazma jelenlétét mutatták ki néhány az alacsony cukor szindróma betegség tüneteit mutató cukorrépában.
A betegség első fellépése után Franciaországban széles körű vizsgálatokat folytattak a kórokozó identifikálása céljából. Kimutatták, hogy a beteg növények öregebb leveleinek narancssárga elszíneződése cukor szindróma betegség két floemben élő kórokozóval hozható kapcsolatba, amelyek kabócák révén terjednek. A két kórokozó közül az egyik a sztolbur C fitoplazma, a másik egy baktériumszerű szervezet a Syndrome des Basses Richesses-BLO (SBR-BLO). A fő vektora a Pentastiridiusleporinus (Hemiptera: Cixiidae) kabóca, amely nagy tömegben volt jelen a fertőzött cukorrépatáblákon.
Franciaországban a Pentastiridiusbeieri kabócával is végeztek vizsgálatokat, amely átvitte a sztolbur fitoplazmát a Catharanthusroseus tesztnövényre és a cukorrépára. A csapdázott kabócaegyedek testében a sztolbur fitoplazma 2-13,3%-ban volt jelen. A Pentastiridius beieri átvitte a sztolbur C fitoplazmát és az SBR-BLO-t is a cukorrépára.
A betegség kialakulását kezdetben talajtani, termesztéstechnikai és virológiai problémákra vezették vissza. A kezdeti tünetek az öreg levelek sárgulásában és enyhe sodródásában nyilvánulnak meg. Az újonnan fejlődött szívlevelek aszimmetrikusak, klorotikusak, és a levélnyelek megnyúltak igen keskeny levéllemezzel. A cukorrépa gyökere normális méretű, szemrevételezés alapján nincs különbség az egészséges és a fertőzött növény gyökérmérete között.
Hazánkban kitűnőek az adottságok a cukorrépa-termesztéshez – Fotó: pixabay
A tüneteket mutató cukorrépát keresztirányban kettévágva az edénynyaláboknál a kettévágás után rövid idő alatt (1-2 perc) végbemenő barnulás következik be. A leírt tünetekhez hasonló elváltozásokat már korábban is megfigyeltek a cukorrépa sárgulásos hervadás betegségénél, a cukorrépa és a spenót rozettásodás és boszorkányseprűsödés betegségénél. Mindkét betegségnél kabóca volt a terjesztő vektor.
A neonikotinoid hatóanyagok uniós tilalma miatt a cukorrépa-termesztőknek jelenleg nagyon korlátozottak a védekezési lehetőségeik a kártevők, a tetvek és a kapcsolódó vírusos betegségek ellen. Franciaország jelenleg harcol a tilalom eltörléséért, viszont annak jóváhagyásával tovább mélyülnek az uniós különbségek.
