Megérkezett az első kotló kerecsensólyom a Körös-Maros Nemzeti Parkba, ezzel hivatalosan is megkezdődött a tavaszi költési időszak. Tavaly ebben a térségben 14 pár kerecsensólyom nevelt fiókákat, az országos adatok alapján pedig összesen 200 pár fészkelt Magyarországon. Különösen kiemelkedő, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park területén 41 pár, azaz a teljes hazai állomány 20 százaléka költött – írja a Hello Vidék.

A kerecsensólyom hazánk egyik legjelentősebb madárfaja, amely a Kárpát-medencétől egészen Kínáig elterjedt az erdőssztyepp övezetben. A világon négy alfaját tartják számon, ám hazánkon kívül szinte mindenütt csökkenő tendenciát mutat az állomány. Emiatt is kap kiemelt figyelmet a faj hazai védelme, amely komoly eredményeket hozott az elmúlt évtizedekben.

A hetvenes években a populáció mélypontra süllyedt, részben a DDT nevű rovarirtó szer hatására, amely számos madárfaj szaporodására volt negatív hatással. A DDT betiltását követően indultak el a fajmentő programok: fészekőrzési akciók, mesterséges fészkek kihelyezése, és az elektromos vezetékek szigetelése is sokat segített a populáció megerősödésében.

Sok szakértő véli úgy, hogy a magyar mondavilágban szereplő turulmadár valójában a kerecsensólyom lehetett. Az Emese-mondában megjelenő totemállat az Altaj-hegység térségéből származó altáji kerecsensólyomhoz köthető, amely a helyi solymászatban is kiemelkedő szerepet tölt be. A régészeti leletek alapján is ez az alfaj a legvalószínűbb jelölt a mitikus turul kilétére.

Bár a tudomány még nem tud egyértelmű választ adni arra, hogy valóban ez a faj rejlik-e a mondák madara mögött, a kerecsensólyom kétségkívül egyszerre képvisel természeti és történelmi értéket – így méltán vált hazánk egyik legbecsesebb madarává.

Indexkép: illusztráció/Pixabay