„Előadásomban azt szeretném bemutatni a gazdáknak, hogy a talajváltozatosság mennyire meghatározó az optimális termesztési technológia megválasztásában. Nincs olyan tábla, ami talajtanilag és domborzatilag is homogén lenne, sajnos a legtöbb esetben mégis egységesen kezeljük. Pedig a technológia adott ahhoz, hogy olyan, a talajadottságoknak és a domborzati adottságoknak megfelelő művelést folytassanak a gazdák, amely hosszú távon nem csak hogy többletjövedelmet hoz, de a kiadásokat is jelentősen csökkenti” – mondta az egyetemi docens.
Magyarországon a legtöbb talaj erősen túlművelt – fotó: Liza agrophoto
Dr. Dobos Endre hozzátette: „Gondoljunk csak bele, hogy ha tisztában vagyunk azzal, melyek a gyengébb termőhelyi adottságú területeink, akkor azokra nem fordítunk annyit, tehát kevesebb lesz a veszteségünk. Ráadásul járulékos haszonként a tudatos talajgondozás hosszútávon fenntartható és minőségjavító irányba módosítja a talajt.”
Magyarországon sajnos a legtöbb talaj erősen túlművelt, szerkezetileg leromlott. Ez a vízgazdálkodási tulajdonságukat is befolyásolja, a szerkezeti leromlás pedig erózióhoz vezet. A gazdák, bár ezt nem biztos, hogy tudják, nap mint nap óriási értéket veszítenek.
A talaj ugyan egy darabig tűr, de utána eljön az idő, amikor betelik nála a pohár és benyújtja a számlát.
Sajnos sok cég ígér talajtérképet a szolgáltatásukat megrendelő gazdáknak, de azok az esetek jelentős részében csupán csak pillanatfelvételek, a talaj pillanatnyi nedvességtartalmát mutatják. A gazdák jelentős része jobb híján ezekből próbál információt szerezni a tudatos gazdálkodáshoz. Azonban ezekből a térképekből nem fogják megtudni azt, amit szeretnének és amit tudniuk kellene a talajjal kapcsolatosan.
Aki nem ismeri a talaját teljes mélységében, annak nincsenek olyan információk a kezében, amelyekkel jó döntést tud hozni – fotó: Liza agrophoto
A gazda csak akkor tud tudatosan cselekedni, ha ismeri a talajokban lezajló természetes folyamatokat és a talajművelés által létrehozott hatásokat. A felszíni 30 cm-t műveljük, a gyökérzet azonban akár 80-120 cm-re is lemegy a talajban. A mélyebben fekvő rétegek határozzák meg a vízgazdálkodást. A gyökerezési mélység több mint felét nem látjuk, és ez a láthatatlan rész befolyásolja a művelt rétegben zajló folyamatokat is. Aki nem ismeri a talaját teljes mélységében, annak nincsenek olyan információk a kezében, amelyekkel jó döntést tud hozni – hangsúlyozta a szakember.
Ha a gazda egy valódi talajfelvételezést készíttet, azáltal elkezdi érteni a saját talajrendszerének működését. Tudja, mire van szüksége, és mire nincs, az optimális műveléshez, jobban meg tudja határozni a szükséges mennyiségeket, eszközöket.
Ez a tudás segíti a piacon való tájékozódásban, csökkenti a megvezethetőségét, kitettségét a piaci szereplők marketing stratégiáival szemben és segít a tudatos, független döntéshozásban.
Ha nem ismerjük a talajainkat, akkor nem tudjuk megfelelően kezelni, ami a talajerőforrások folyamatos romlását eredményezi. A technológiák jelentős része úgy van beállítva, hogy mindenütt termést tudjon hozni. Pénzzel és energiával minden megoldható, de ha a talaj, mint erőforrás és a talajismeret, mint egy nagyon fontos erő, visszakerülne a mezőgazdasági termelésbe, sokkal kevesebb költséggel, és ár/érték arányban sokkal többet lehetne termelni. Az információ értéke tehát pénzben mérhető – emelte ki Dr. Dobos Endre.
Ne szalaszd el a gyakorlati tapasztalatok megismerését, gyere el Te is!
