A hazai talajok minőségének megőrzéséért és javításáért felelősséget érző szakmai szervezetekkel közösen rendezett találkozót nemrégiben a Magyar Talajtani Társaság a székhelyén, a Miskolci Egyetemen.

Ez az egyedüli olyan szervezet az országban, amely mindenkit egyesít, aki a talajjal foglalkozik, ezért teljesen nyitottak a kapui, azaz mindenkit örömmel látnak. Sok tagjuk van az oktatási-kutatási szférából, de egyre több olyan gazdálkodó és cég is csatlakozik hozzájuk, amelyek az érintetteknek szaktanácsadói szolgáltatást is nyújtanak– írja a novenyvedoszer.hu

talaj

Hivatalos statisztikák szerint Európa talajainak hatvan százaléka legalább egy degradációs folyamattól szenved, de általában többtől – fotó: pixabay.com

A talajtani adottságaink nagyon sokfélék és gazdagok, azonban az elmúlt évtizedekben folytatott intenzív mezőgazdasági termelés nagyon erős nyomot hagyott különösen a dombvidéki területeken, ahol hihetetlen méreteket öltött az erózió, de vannak olyan területek is, ahol már a teljes talajtakaró eltűnt és a talajképző kőzeten termelnek.
Nagyon komoly problémák vannak az Alföldön is, ugyanis a talaj szerkezete már annyira leromlott, hogy nem engedi át a vizet és emiatt sokszor belvizes, aszályérzékeny helyen kell gazdálkodni.

Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke elmondta: ha a klímaváltozás szóba kerül, ott is a talaj a legfontosabb tényező. Hivatalos statisztikák szerint Európa talajainak hatvan százaléka legalább egy degradációs folyamattól szenved, de általában többtől. Ugyanez a hazai talajokra is igaz.

A talajnak minden árt, ami az eredeti rendszerét megbolygatja, ezért a vegyszerezés egy szükséges rossznak tekinthető, mivel miközben hatással van a növényekre és az állatokra, ugyanúgy a talajbiológiára is. Ha ez nincs, akkor talajélet sincs, ezért a talaj, mint egy élő, lélegző rendszer, nem tud élni.

A gazdák többsége tudja, hogy baj van a földdel, vagyis a talaj minőségével. De ez a felismerés és a gazdasági érdek nyilvánvalóan ütközhet, ezért annál nagyobb lesz a baj, ha nem nyúlunk hozzá és hagyjuk ezt a folyamatot előre haladni, vagyis csak rosszat teszünk

– összegezte Dobos Endre.

A szakember szerint a gazdákat nem szabad magukra hagyni, mert mindez nem az ő hibájuk, hanem az egész társadalmi rendszer hibája, amibe az egész világ beleesett.

Mint fogalmazott: mindenki azt hitte, hogy jól végzi a dolgát és boldog volt, hogy könnyen, gyorsan megoldható az, amit eleink egy lóval végeztek, s most 500 lóerős traktorral és 8 ekefejjel teszik ugyanazt.

Emiatt a kemizálással együtt hihetetlen erők hatnak a talajra, csak mire a másodlagos, harmadlagos hatások láthatóvá válnak, addigra már késő észre venni, hogy nem jó irányban haladunk – tette hozzá.

Az előadáson arra is felhívták a figyelmet, hogy az éghajlatváltozáson belül megfigyelhető, hogy nagyon sokat változott csapadékeloszlás. A nagy mértékű vízhiány a talajban teljesen átalakította a gondolkodásmódunkat.

A műtrágya is rontja a talaj minőségét, azonban nélküle nem lehet azt a mennyiségi növénytermesztést folytatni, ami képes biztosítani az élelmiszerellátás zavartalanságát.