Ha igen, milyen kezelést igényel és milyen módon tudjuk azt tárolni, hasznosítani, illetve milyen célra és milyen árréssel tudjuk tovább értékesíteni. Ehhez ismernünk kell az adott termék tulajdonságait:
- Összetételét,
- a hasznos komponensek mennyiségét,
- a káros komponensek mennyiségét,
- illetve megfelelőségét.
Az egész sokaságot egyszerre nem vizsgálhatjuk. A tétel tulajdonságait úgy tudjuk megfelelően meghatározni, ha mintát veszünk belőle és az megfelelően jellemezi a vizsgált tételt. A mintavételt követő vizsgálati eredmények alapján döntést kell hozni.
DE..
Kicsit időzzünk el itt és vizsgáljunk meg pár alapfogalmat, amik lehet, hogy egyértelműek, de nem feltétlenül valósul meg minden a gyakorlatban.
A populáció mindazon dolgok összessége, amik a vizsgálat tárgyában érintettek, vagyis az a behozott tétel, ami egy beszállítótól, egy parcelláról, egy tábláról érkezik. Legegyszerűbben: az adott pótkocsin lévő gabonamennyiség.
A minta, a vizsgálat populációjának azon része, amelyet ténylegesen bevonunk az adatgyűjtésbe. Valamilyen módon a pótkocsiból kiveszünk egy bizonyos egységet, amit vizsgálunk.
A mintavétel az a módszer, mely segítségével a populációt alkotókból kiválasztjuk (elkülönítjük) a kutatási mintába kerülőket. Ez lehet vödör, marék, stekker, szúrcsap, vagy automata mintavevő. A fogalom szempontjából mindegy, hogy melyiket használjuk, a következő fogalom szempontjából viszont már nem.
A reprezentativitás annak a kérdése, hogy a választott minta leképezi-e a vizsgált populációt és azzal azonosíthatóak-e a minta adatai alapján tett megállapítások?
Ez a legfontosabb kérdése a minőség meghatározásának. Pont.
Ha egy minta nem reprezentatív, akkor mindegy, hogy milyen vizsgálatot végzünk azon, az eredmény nem fogja kellő képpen jellemezni a teljes tételt. Akaratunkon kívül, könnyen becsaphatjuk magunkat, a beszállítót és nagy károkat okozhatunk magunknak, vagy adott esetben mindkét félnek.
A mintavételre emiatt vonatkoznak szabványok és szabályok, amiket sorvezetőként tudunk használni a folyamat tervezése és kivitelezése során, hogy mindegyik fél a fair-trade jegyében, tisztességes keretek között, nyerjen az üzleten.
A mintavételi szabvány egy 15 tonna alatti szerelvényre 5 pontot ír elő teljes keresztmetszetben. Természetesen ettől az adottságoktól függően el lehet térni és befolyásolhatja belső protokoll, valamint az idő szűke is.
A szállítójárműről teljes keresztmetszetben vett és a fogadóhelyiségbe beérkezett al-mintákból átlagmintát kell képeznünk, mely teljes egészében reprezentálja az adott tételt, hiszen a pótkocsin a különböző rétegekből vettünk mintát, de az nem feltétlenül keveredik össze megfelelően a mintavétel során.
TIPP: Ennek legegyszerűbb módja, hogy a beérkezett mintát egy tégelyben kézzel, vagy valamilyen célszerszámmal párszor alaposan megkeverjük.
Átlagminta képzése után a minta készen áll arra, hogy különböző vizsgálatoknak vessük alá, az összetételét, a hasznos komponensek mennyiségét, a káros komponensek mennyiségét, illetve megfelelőségét illetően.
A gabona mintavétel legfontosabb kérdése tehát, a reprezentativitás, amelynek feltételei:
- a teljes keresztmetszetből vett alminta
- szabványoknak és/vagy belső protokolloknak megfelelő mennyiségű alminta
- és az átlagminta képzése
A Servitec Kft. 2013-óta forgalmazza a Stork mintavevő rendszereket, amelyek rendkívül üzembiztosak, gyorsak, egyszerűen használhatóak és támogatják a reprezentatív mintavételi folyamatot.
Amennyiben bővebb információt szeretnének, tekintsék meg gabona mintavételi megoldásainkat weboldalunkon és kérjenek egyedi árajánlatot, vagy lépjenek velünk kapcsolatba a lenti elérhetőségek egyikén:
E-mail: info@servitec.hu
Telefon: +36305623750
