A levegő és a talaj átlaghőmérsékletének, valamint az évi átlagos csapadék mennyiségnek az emelkedésével már jelenleg is elmosódnak a határok a termesztési körzetek között, és a művelhető vagy részben hasznosítható területek határának északra tolódása, valamint az egész éven át fagyott talajok lassú szűkülése figyelhető meg.
Szibériában az átlaghőmérséklet az elmúlt száz évben 1,44 C fokkal emelkedett – fotó: envato elements
Mindez alapvetően megváltoztatja az óriási országrésznek a klimatológiai térképét, és kiterjeszti a növénytermesztés lehetőségeit, amelyek az adott körzet mocsaras területeinek lecsapolása révén tovább bővülnek. A kutatók arra is rámutattak, hogy a felmelegedés által kiváltott átalakulások Szibériában gyorsabban mennek végbe mint az ország európai területein vagy a világ más körzeteiben.
Oroszország egészére számítva az átlaghőmérséklet a legutóbbi száz év alatt 1,26 C fokkal emelkedett, a Jenyiszej-menti Szibériában ez 1,44 C fokot tett ki, 2050-ig pedig újabb 0,5 C fokos felmelegedés, valamint az éves csapadékmennyiség 28 mm-rel való növekedésére lehet számítani.
A kontinensnyi nagyságú Szibéria esetében egyelőre nehéz felbecsülni, hogy ez a felmelegedés mennyivel növeli a művelhető területet, ha a jelenleg terméketlen földterületeknek akár csak 1 százalékát sikerül művelésbe vonni az több százezer hektárnyi új termőterületet jelenthet.