A magyar mezőgazdaságnak szüksége van a családi, kis- és közepes vállalatokra is, kérdés, hogyan maradhatnak talpon

A mezőgazdaság valamennyi szereplője számára csontig hatoló késként volt érezhető a 2022-es aszály, különösképpen az ország keleti régiójában gazdálkodókéban. Sajnos fel sem ocsúdhattunk a szárazság okozta problémákból, mikor újabb és újabb csapásokkal kellett szembenéznünk. Az okokat nem tisztem felsorolni, a szegmensben érintett valamennyi szereplő ezekkel pontosan tisztában van. Azt viszont mindenképpen szeretném saját véleményem által kimondani, hogy egy katasztrófát soha nem egy dolog vált ki, azt különféle események sorozata, láncolata képes csak okozni.

Gondoljunk csak a Titanic katasztrófájára! Egy jéghegy önmagában nem feltétlen tudott volna ekkora hatalmas katasztrófát okozni, annak létrejöttéhez szükség volt a tervezésbeli hiányosságokra, a kapitány figyelmetlenségére és nagy szerepet játszott benne a hiúság, avagy a hírnév utáni vágy. Hasonlatképpen valahol a kialakult helyzetet a mezőgazdaság házatáján is hasonlóképpen kell értelmezünk.

Szárazság és hőstressz hatása búzában – fotó: Syngenta Magyarország Kft.

Az viszont kristálytisztán látszik, hogy a jövőben a szemléletváltásra hatalmas szükségünk lesz, és ez nem is a nagyon távoli jövőt jelenti, igen közeli feladatok várnak ránk. A 30 évvel ezelőtti, akkor még bevált – vagyis inkább alkalmazott – módszereket el kell ahhoz felejteni, hogy életben tudjunk maradni, urambocsá jövedelmet termelni, hiszen végső soron ez a legfőbb célunk.

Ez esetben nem a korunk grandiózus vitáit kiváltó szántsunk vagy ne szántsunk kérdéskört szeretném végig járni, abban viszont biztos vagyok, hogy olyan dolog a világ létezése óta emberi elme kreálmányaként nem született, aminek csak előnye vagy csak hátránya lett volna. Viszont azon el kell gondolkoznunk, hogy az agrárinnováció mit is jelent egyéni szinten? Kinek mit jelent az, hogy innovatív beruházást kíván vagy kívánt létrehozni?

Ugyanis egy új vagy erősebb traktor, egy szebb vagy újabb terepjáró nem feltétlen az elvégzett munka minőségét fogja javítani, a lényeg abban rejlik, amit az erőgép után munkagépként kapcsolunk. Természetesen a munkagépek vonóerőigénye hozhatja egy másik erőgép utáni igényt is, de ezt ismételten nem az én tisztem kalkulálni. Továbbá azt sem, hogy a kisebb gazdaságok ezt miként tudják megvalósítani annak érdekében, hogy fennmaradjanak, de azon el kell gondolkodni, hogy milyen formában, esetleg összefogással, szövetkezetben mennyivel tudnának hatékonyabban megugrani olyan akadályokat, amik előttünk állnak.

Szárazság extrém alacsony szervesanyag-tartalmú talajon – fotó: Syngenta Magyarország Kft.

Ördögtől való gondolatnak tűnhet és a múlt hibáiból és mentalitásunkból fakadóan ez egy nehéz kérdés, de gondolatébresztő lehet és a tőle való idegenkedés inkább a megbarátkozás gondolatával kell, hogy cserélődjön, ha valóban eredményesen akarunk termelni és az általunk szeretett mezőgazdaságban akarunk tevékenykedni. A nagyobb gazdaságok ugyanolyan nehézségekkel küzdenek, mint a kisebb társaik, de méretükből adódóan, financiális dolgok területén talán könnyebben tudják a problémákat ha nem is leküzdeni, de tompítani. Véleményem szerint a hazai mezőgazdaságnak szüksége van a családi-, kis-, közepes- és nagyvállalatokra is, viszont az életben maradás zálogaként az együtt tanulást és fejlődést, a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodóképességet tudnám kiemelni.

Az elmúlt évek és az előttünk álló év szerződéseiből látjuk, hogy az értékesítési nehézségek velünk voltak és fel kell készülni rá, hogy a jövőben is velünk fognak maradni. Aki a továbbiakban is volument, mennyiséget nem pedig minőséget próbál előállítani, azok számára még inkább problémás lehet az elkövetkezendő időszak. Mindannyian jól ismerjük a gazdatársak közti kinek mennyi termett versenyek szituációját, de ez már az elmúlt időszakban is kezdett átfordulni és a t/ha mérőszámot a forint/ha kezdte váltani. És abban biztos vagyok, hogy ez még sokáig így is fog maradni, és ez lesz a valódi mértékegység a gazdatársak közti, egyébként szükséges versengésben.

Azt is megfigyelhetjük, hogy a gazdaságok zöme spórol vagy spórolni kényszerül a termesztés során, amely az input anyagok felhasználását érinti leginkább. Viszont abban mindnyájan egyetérthetünk, hogy ha a vetőmagon, a tápanyag-utánpótláson, műtrágyán és a növényvédelmen spórolunk, akkor egy valamit biztos nem fogunk tudunk előállítani, ez pedig a minőség, ami várhatóan a későbbi értékesíthetőség alapfeltétele lesz.

Viharkár hatása napraforgón – fotó: Syngenta Magyarország Kft.

Fontosnak tartom azt is megjegyezni, hogy a jelenlegi mezőgazdaságot kettősség jellemzi sok tekintetben, de ezek közül egy feltétlen kiemelendő. A fogyasztói társadalom változik, és egyre nagyobb az igény a fenntartható módon előállított élelmiszer-alapanyag és élelmiszer iránt. Fokozott figyelem irányul az olyan termelés felé, amely fenntartható módon, az ökológiai szemlélet mentén állít elő produktumot. Viszont a kettősség e tekintetben úgy nyilvánul meg, hogy ugyan igény volna a „zöldebb" módon termelt élelmiszer irányába, azonban a kereslet még mindig messze alatta marad és még jó darabig is alatta fog maradni az igényeknek. Ettől függetlenül a trend azonban látszik és kishitűség lenne erre legyintenünk.

Szintén fontos kérdés a mára már szkeptikus számára is tagadhatatlan klímaváltozás és az ehhez való adaptálódás. Mi, emberek e tekintetben sokkal könnyebb helyzetben vagyunk, hiszen be tudunk húzódni az árnyékba a hőség idején, jobb esetben klimatizált helyiségekben vészeljük át a forró periódusokat, viszont ezzel szemben a növényeink erre a helyváltoztató mozgásra nem képesek, így ki vannak téve az egyre biztosabban fellépő időjárási extrémitásoknak. Tehát a stressz elkerülése az ő esetükben nem lehetséges.

Saját magánéleti vagy munkahelyi környezetünkben is minden nap ér minket stressz. Ennek kezelése az életünk során annak szerves részévé vált, még ha sokan nem is sejtjük, hogy a szabadidős tevékenységeink zöme ilyen jellegű aktivitás. Mire is gondolok? Van, aki futni, edzeni jár, mások a fárasztó nap után egy termálmedencében találnak nyugalomra, és lehetne még gyarapítani bőven ezen tevékenység listáját.

Összegezve ezek mind-mind ahhoz járulnak hozzá, hogy a napi szinten felgyülemlett feszültséget levezessük, és újult erővel álljunk neki egy új hétnek vagy napnak. És valljuk meg őszintén, a stresszt kikerülni nem is tudjuk, de annak megelőzésére a fent sorolt lehetőségek a rendelkezéseinkre állnak, és valahol talán ez a legjobb módszer annak hatásait tompítani. De ha mi megérdemeljük ezeket az apró, vagy éppen nagyobb volumenű stresszkezelési módszereket, akkor a számunkra élelmet adó növényeink vajon miért nem?

Hidegstressz a kora tavaszi időszakban – fotó: Syngenta Magyarország Kft.

Ahogy az emberi szervezet is csak akkor képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, ha arra fel van készítve, nem különböznek ettől e tekintetben a termesztett növényeink sem. Nekik mi tudunk segítséget nyújtani a stresszes időszakokra való felkészülésre helyes tápanyag-utánpótlással, öntözéssel, vagy a stressz toleranciában segítséget nyújtó biostimulátor készítmények helyes alkalmazásával.

Külön hangsúlyt szeretnék fektetni a helyes használatra. Ez egy olyan út, amit közösen kell a termelőkkel együtt kitapasztalnunk és megtanulnunk. Igen, ezt még tanulnunk kell, de egyvalamiben biztos vagyok. A jövőben minden olyan, a növény egészségét célzó módszert latba kell vetnünk, amellyel a változó fogyasztói elvárásoknak megfelelő élelmiszert tudunk előállítani, a klimatikus viszonyok átalakulásához igazodó és azok káros hatásait tompító gazdálkodást tudunk folytatni. Ezekhez jelenthet segítséget a stressz megelőzésében és/vagy kezeléseben bevethető biostimulátor készítmények használata.

Ha ismételten humánegészségügyi vonatkozással szeretném folytatni a gondolataimat, akkor a stressz kezelésének lehetőségei közt a sorban a harmadikkal is foglalkoznék. Sajnos a korunk okozta kihívásokkal sokan nem tudnak a megelőzéssel eredményesek lenni, vagy éppen meg sem próbálják azt. Ebben a fázisban már sokszor a nyugtatók, antidepresszánsok azok, amelyekkel szinten tartható a szervezet egy bizonyos állapota, de valljuk be őszintén, ez a stressz kezelésének a legkevésbé kívánatos módja vagy lehetősége.

Párhuzamot vonva a termesztett növényeink és magunk közt, természetesen ha nem avatkoztunk be a stressz megelőzését célzó módszerekkel, akkor lehetőség van a már károsodott  növények direkt erre a célra fejlesztett biostimulátor készítményekkel való kezelésére is. Sok esetben csak erre van lehetőségünk. Ilyen eset például az, amikor az egyes gyomirtó szerekkel vagy egyéb növényvédő szeres kombinációkkal növényperzselést, fitotoxicitást okozunk, és ezeket a stresszhelyzeteket akarjuk tompítani. Vagy éppen nem tudunk vagy nem akarunk a környezeti stressz bekövetkezte előtt megelőző jellegű készítményeket használni.

Jégverés okozta károsodás kukoricában – fotó: Syngenta Magyarország Kft.

Új fordulópontot jelentett a 2023-ban megjelenő Agrár Ökológiai Program is, amely lendületet adott az egyes alpontjaival a növényi anyagcserét segítő és mikrobiológiai készítmények felhasználásának, de ez sok esetben csak a felhasználásnak és a vele járó pontoknak tesz eleget, nagyon ritka ezen készítmények tudatos használata. Kétségkívül hasznos azonban a termelők szemléletének változtatásához és a jövő gazdálkodásához való hozzászoktatáshoz. Viszont, hogy ezen készítményekkel ne csak pontot gyűjtsünk és pipáljuk ki a követelményeket, hanem eredményt is tudjunk elérni, ahhoz tudatos és szakszerű használatra volna szükség. Ezt kell még tanulnunk.

Összességében látjuk, hogy a megszokott és jól beállt rendszerű gazdálkodás hatalmas változáson megy keresztül, amelyhez alkalmazkodnunk kell nekünk is. Vagy megszoksz, vagy megszöksz, ahogy tartja a mondás.

A Syngenta felismerve ezt a változást a folyamatos kutatások és fejlesztések tükrében egyre több olyan megoldást kíván a piacra hozni, amely segíteni tud a gazdálkodók számára:

• A fogyasztói elvárásoknak megfelelő, „zöldebb" termelés elérése érdekében,
• A szűkülő kémiai növényvédelmi lehetőségek biológiai készítményekkel való kiváltásában
• Az egyre inkább fokozódó környezeti stressz okozta károk csökkentésében.

Dr. Nagy Viktor

Syngenta Kft.