A 2024-es PREGA konferencián számos gazdálkodói tapasztalatot hallhattunk. A február 7-i panelbeszélgetésben részt vevő gazdálkodóval a konferencia ideje alatt beszélgettünk arról, hogy
- hogyan vezették be a precíziós gazdálkodás egyes elemeit,
- fiatalnak kell-e lenni ahhoz, hogy megtanulják a modern eszközök használatát a gépkezelők,
- lehetséges-e függetlenedni a piaci körülményektől.
Agroinform: Mivel foglalkoztok pontosan és hol tartotok a precíziós gazdálkodásban?
Ifj. Dusnoki Csaba: Dunapatajon, Bács-Kiskun megyében, a Duna bal partján gazdálkodunk 1400 hektáron (saját és integrált terület is), illetve ezenfelül végzünk 1600 hektáron részleges bérmunkát. Alapvetően szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk, őszi árpa, őszi búza, őszi káposztarepce, napraforgó, kukorica, illetve az új alternatívák keresése miatt idéntől szemescirok és szója azok, amelyek meg fognak jelenni a vetésszerkezetben.
A területünknek nagyjából a 20 százaléka az, amit tudunk öntözni, jelenleg is öntözésfejlesztési beruházásaink vannak. A mostani projekt keretében több mint 110 hektárt teszünk öntözhetővé teljesen automata rendszerrel. Az állattartás és a turisztikai tevékenység is megjelenik a cég portfóliójában.
Számunkra fontos a többlábon állás, a diverzifikálás, mert így tudunk valamelyest függetlenedni a piaci környezettől, és tudjuk garantálni, hogy nyereségesek maradjunk, de a munkavállalók védelme miatt is fontos.
Mindenkinek a saját gazdaságára kell specifikálni, hogy mi az, ami megéri, mi az, ami megtérülhet – fotó: Agroinform
2017-ben indítottuk el a precíziós fejlesztéseket. Az első lépés az volt, hogy vettünk három olyan erőgépet, ami teljes RTK-rendszerrel, automata kormányzással fel volt szerelve, tehát az alapok biztosításával vágtunk bele. Arra törekedtünk, hogy egy-egy technológiai elemet maximálisan megismerjünk, megtanuljunk és alkalmazzunk, csak utána kezdtük el beépíteni a következő elemét a precíziós technológiának. A folyamatosság elvét követjük.
A gépkezelők, szakmai vezetők számára is kisebb volt így a terhelés, és maximalizálni tudták az ebben rejlő potenciált; így jutottunk el oda, hogy már harmadik éve, hogy minden egyes területen alkalmazzuk a precíziós gazdálkodásnak a lehető legtöbb elemét (tápanyag-utánpótlás, differenciált vetés, differenciált növényvédőszer-kijuttatás).
Ugyanez az öntözésben is megjelenik, adatokra alapozva döntünk. Annyit juttatunk ki, amennyi az adott fenológiai fázisban és időjárási körülmények között szükséges, és zömében éjjel, hogy a minimalizáljuk az elpárolgást. Mindent mérünk, így matematikai alapon tudunk válaszolni arra, hogy egy-egy technológia alkalmazása megérte-e vagy sem.
A mögöttünk álló hat éves átállási időszak tette lehetővé azt, hogy megismerjük a megvásárolt rendszereknek a buktatóit, előnyeit, hátrányait, fejlesztési lehetőségeit, és egy olyan rendszert tudjunk üzemeltetni, amelyre azt mondhatjuk, hogy stabil, jövedelmező. Van, aki ennek a rendszernek csak az 50 százalékát alkalmazza, az is elegendő lehet természetesen. A lényeg, hogy mindenkinek a saját gazdaságára kell specifikálni, hogy mi az, ami megéri, mi az, ami megtérülhet.
Mindenben próbálunk arany középutat találni, ez egy személyes hitvallás is. Ha forgatásos mezőgazdaságról beszélünk, abban is: nem vagyunk sem a szántás ellen, se mellette, megvan, hogy minek mikor hol van helye. Ugyanez a precíziós gazdálkodás esetében is: félhektáros táblán nem nagyon van ennek értelme, de integrációban már hatékonyan lehet alkalmazni a precíziós megoldásokat.
Mindig igyekszünk megtalálni a módját annak, hogy tökéletesítsük a folyamatokat, nálunk most már leginkább a gépek megfelelő szinkronizációján van a hangsúly.
Az elmúlt időszakban nagyon nagy feladat volt az, hogy a kollégákkal megértessük, nekik miért érdekük a precíziós technológia alkalmazása.
A legelején, amikor csak megpróbáltuk feladatként kiadni, nehezen ment, azzal tudtunk áttörést elérni, amikor elmagyaráztuk, hogy miért lesz számukra kényelmesebb a munka például az automata kormányzással. Könnyen belátható, hogy kevésbé fáradnak el a gépkezelők.
"Nagyon nagy feladat volt a kollégákkal megértetni, hogy ez nekik miért érdekük" – fotó: Shutterstock
Úgy gondolom, hogy ez nem is kortól függ. A kortól esetleg az függ, hogy milyen gyorsan, milyen lendülettel tud átállni a kolléga egy más megoldásra, de mindenki meg tudja tanulni az új dolgokat. Volt olyan kollégám, aki a nyugdíj előtti éveiben tanult bele néhány modern technika alkalmazásába. Nyilván nem lett belőle mesteri precíziós gépkezelő, de az alapvető dolgokat, amire neki szüksége volt, meg tudta csinálni, és már ettől is növekedett valamennyit a gazdaság hatékonysága.
A NAK Precíziós Munkacsoportjának vezetőjeként elmondhatom, hogy látjuk, milyen a precíziós gazdálkodásnak a mai magyar megítélése. Nagyon sok gazdálkodó számára negatívan jelentést hordoz: vagy tart tőle, mert nem tudja alkalmazni, vagy drágának tartja, vagy egyszerűen csak nem nyitott az újdonságokra. Viszont ha egy meglévő rendszert bővítve veszünk meg tudatosan eszközöket, technológiai megoldásokat, akkor minden működik, ezt próbálom én is bemutatni a saját példánkkal.
Azon is dolgozunk jelenleg a munkacsoportban, hogy a következő precíziós pályázat forrásait, aminek a megjelenése év vége környékén várható, valóban arra költsük el, ami a hatékonyságot tudja növelni, hiszen a cél a hatékonyságnövelés és a pluszjövedelem elérése lenne.
A precíziós magyar mezőgazdaság alapjainak a megteremtése komoly kihívás. Szemléletváltás szükséges, de ehhez szerintem a generációváltás is szükséges, ugyanis ennél a generációnál egy szándékos távolságtartást érzékelek.
Hollósi Dávidnak a PREGA-n tartott előadására utalva: ha a változó környezetben mindenki ugyanazt csinálja, mint amit eddig, és attól várja a megoldást, az nem vezet eredményre. Tehát alkalmazkodni kell, a mezőgazdaság az alkalmazkodásról szól, sajnos most már harmadik éve.
Milyen módon oldja meg a precíziós gazdálkodás egy 20 hektáros gazdálkodó gondjait? Neki is van esélye hatékonyságnövelésre?
Mérlegelje mindenki, hogy mekkora arányban kell ebből az egész rendszerből kivenni a részét. Ha valaki vesz egy precíziós vetőgépet, ami csak szakaszol, és ezzel vetőmagot spórol meg, nyilvánvalóan nem éri meg 20 hektáron. Neki valószínűleg a szolgáltatási piacon kell körülnéznie, hogy azért fizesse ki azt a plusz néhány ezer forintot hektáronként, hogy olyan vetőgéppel vessenek neki, amivel egyébként tud spórolni a vetőmagon, és esetleg más járulékos előnyökre is szert tehet anélkül, hogy beruházott volna egy számára meg nem térülő eszközbe.
Azt kell látni, hogy mit hol érdemes alkalmazni, és hol számít valami inkább pénzkidobásnak; az adott gazdaságban mi az, ami megtérül. Ne alkalmazzuk a precíziós gazdálkodás összes rendszerét, ha nekünk az konkrétan nem termel hasznot. A baj az, ha valaki nem az erejéhez mérten tervez és kivitelez. Ez a mi dolgunk a Kamaránál is, hogy megpróbáljuk felmérni ezeket, és hasznos tanácsokat adni, amelyek segítségével ugyan nem állítható át minden gazdálkodó a precíziós gazdálkodásra, de egy lépéssel közelebb kerülhetnek a versenyképesebb, jövedelmezőbb gazdálkodáshoz.
