Időjárási szempontból kettészakadt az ország: a nyugati része sokkal több csapadékot kapott a tél során, mint a dél-keleti. Amikor arról szólnak a hírek, hogy a Dunántúlon 40 milliméter csapadék esett, akkor Szegeden csak 4 milliméter, tehát ezeken a területeken továbbra is csapadékhiány van. Ennek ellenére a mélyebb rétegekbe eljutott a víz és a vetések jó állapotban vannak, amelynek kedvezett a decemberi enyhébb időszak és az utána megérkezett fagy is január első felében – írja a novenyvedoszer.hu.
.jpg)
A magas minőségű búzának megnőtt az értéke – fotó: pixabay.com
Az időjárás a fentiek ellenére is alkalmas volt a gabonák kifejlődéséhez, a szakember szerint ugyanis nem kell feltétlenül tartósan fagyosnak lennie a hőmérsékletnek ahhoz, hogy az időjárás meghozza a kívánt hatást. Cseuz László, a Szegedi Gabonakutató Kft. nemesítője szerint pillanatnyilag sokkal nagyobb gondot jelentenek a betegségek és a kártevők.
"Az elmúlt évben óriási kárt okoztak a pockok és nagyon örültünk a csapadéknak, amely ha átáztatja a talajt, akkor elpusztítja a pockok nagy részét. A pocokinvázió megszűnt, de a pockok tovább élnek, vagyis nem alszanak, hanem szaporodnak. Az előző télhez képest eddig nem alakultak ki különböző betegségek, ugyanis tavaly a sárga rozsda egészen korán jelentkezett, jelenleg nincsenek betegségre utaló nyomok, és vírus sem ütötte fel a fejét. Ennek oka az, hogy nem volt korai a vetés, mivel tavaly elhúzódott az aratás és későbbre csúsztak a vetések, ami miatt a vírus vektorok megritkultak. Ha visszaemlékszünk, akkor tavaly tavasszal – különösen az árpatáblákon – komoly volt a vírusfertőzés" – összegezte Cseuz László.
A jelenlegi helyzeten az időjárás még sokat változtathat, de az esőre mindenképpen szükség van. Az Alföld bizonyos részein vannak olyan belvizes területek, ahol nagyon nehezen húzódik vissza a víz, de ennek ellenére mind a Dunántúlon, mind pedig az Alföldön az őszi vetések állapota megfelelő.
Tavaly 1 millió hektár fölött volt az őszi búza vetésterülete, az idén viszont 1 millió hektár alatt maradt, de még így is jelentős a nagyságrendje. Cseuz László szerint ennek az a magyarázata, hogy a gazdálkodókat nagyon elbizonytalanítja a gazdasági helyzet: még mindig alacsonyak az átvételi árak, nagyon sok hazai gabona bent ragadt az országban, mert nem sikerült eljuttatni az exportpiacokra, a hagyományos úti célok – Olaszország, Bosznia – telítődtek, a beáramló idegen keleti gabona lenyomta az árakat, az inputárak csillagászati magasságokban vannak. A gazdák már azt az értesítést kapták, hogy várhatóan a gabona minősége jobb lesz.
"Jellemzően az a gabona reked meg az országban, amelynek nem megfelelő a beltartalmi minősége. Az általános vélemény most még úgy hangzik, hogy nincs szükség a minőségre, mert nem fizeti meg a piac, ugyanis a minőségi búzának a termésátlaga mindig alacsonyabb, mint a nagy termőképességű fajtáknak, de ezt nem értékelte korábban a piac. Ma már ez nem így van" – fogalmazott a nemesítési szakember. A magas minőségű búzának megnőtt az értéke – szerencsére a Magyarországon nemesített búzafajták magasabb minőségi tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a nyugat-európai fajták.
