Mint ismeretes, a betiltást éles vita előzte meg, amelyben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleménye döntött, miszerint a neonikotinoidek „magas és akut kockázatot jelentenek a háziméhekre.” Majd április végén az EU tagországai megszavazták a teljes szabadföldi tilalmat.
Ian Toth, a James Hutton Intézet professzora azt mondta, hogy ezek a rovarölő szerek az utóbbi évtizedekben a kártevők elleni védekezés pótolhatatlan eszközeivé váltak, és nélkülük a rovarkártételeket nagyon nehéz lesz visszafogni – írja a farminguk.com.
Dr. Bill Parker, az AHDB kutatási igazgató a méhpusztulásban játszott negatív szerepük ellenére is hiba volt a szóban forgó szerek teljes betiltása, mivel azokat egyelőre mással helyettesíteni nem lehet, hiányuk pedig feleslegesen szűkíti a növényvédelem eszköztárát. Dr. Parker azt is hozzátette, hogy a neonikotinoidok betiltásával egyes nagy növények (pl. a búza és a cukorrépa) esetében levélpermetezésre lesz szükség, ami szintén ártalmas a méhekre és a hasznos rovarokra.
.jpg)
Nehéz lesz helyettesíteni a betitott szereket – fotó: Shutterstock
Brit kutatók az egész országra kiterjedő integrált kártevő-kezelési programok kidolgozását kezdték meg a növényvédő szerektől való függőség mérséklése érdekében.
A neonikotinoidok beporzókat károsító hatását az elmúlt években több vizsgálat is igazolta. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2018. februárban közzétett jelentése a neonikotinoidok hatásaival foglalkozó, 2013 óta megjelent kutatásokat összegzi. Az EFSA ezek alapján nem rég kijelentette: a tanulmányok többsége alátámasztja, hogy ezen szerek károsítják a házi-, a posz- és a vadméheket. Egy nemzetközi kutatócsoport által végzett szabadföldi kísérletről korábban már beszámoltunk.
