Az elkövetkező napokban sok mezőgazdasági döntéshozónál merül fel a növénytermesztés eredményességét döntően meghatározó kérdés, hogy miként biztosítsa a közeljövőben elvetésre kerülő növények NPK tápanyagigényét? A korábban olcsón vásárolt készletek lassan elfogynak és mindenki előbb – utóbb azzal szembesül, hogy pl. a Nitrogén műtrágya közel 4-5-szörös áron kapható a 2020. évi árakhoz képest. Jelen pillanatban a Nitrogén műtrágya alapanyagaként szolgáló földgáz és a gyártáshoz felhasznált villamos energia is rendkívül magas áron szerezhető be, ami a jövőbeni gyors megoldást is megkérdőjelezi. Probléma jelentkezik a szankciók és a háború miatt a Foszfor és Kálium műtrágyák beszerzésében is.
A csapadékhiány miatt kérdésessé válhat az eredményesség – fotó: pixabay.com
Az ár és a beszerzési nehézségek mellett súlyos kérdés, különösen az idei év száraz időjárásának tükrében az eredményesség. Mindenkinek végig kell gondolni, hogy szabad-e maximális terméseredmény elérése érdekében a lehető legtöbb műtrágyát kijuttatnia, amikor az időjárás a leggondosabb tervezést és munkabefektetést is felülírhatja és a végén csapadék hiányában nem terem semmi...helyesebben pl. a várt 8-12 tonna kukorica helyett 1-4 tonna terem.
Ezek olyan kérdések, amelyeket Magyarországon ma már egyetlen mezőgazdasági termelő sem kerülhet meg. Amennyiben nem tesszük fel ezeket a kérdéseket, akkor még a legerősebb gazdálkodók anyagi helyzete is megrendülhet.
A súlyos helyzetben a hazai talajoltó készítményeket gyártó cégeket képviselő Magyar Talajvédelmi Szövetség szeretne segítséget nyújtani a mezőgazdasági termelőknek. Szeretnék felajánlani a gazdáknak a hatékony és versenyképes árú talajoltó baktériumkészítményeiket, amelyek képesek akár jelentős részben pótolni az NPK műtrágyákat. Ezen tápanyagszolgálató alternatíva azért is jelentős, mert a 2023-ban bevezetésre kerülő Agrár Ökológiai Program (AÖP) a tervezet szerint elismeri és támogatja a mikrobiológiai készítmények használatát.
A talajok növénytáplálási képességét azok mikrobiológiai állapota döntően befolyásolja – a talaj felépítésével, összetételével, fizikai, kémiai tulajdonságaival együtt.
A várt 8-12 tonna kukorica helyett 1-4 tonna terem – fotó: pixabay.com
A jó mikrobiális működés alapja a talaj mikroorganizmus közösségének, a mikrobiótának a faji sokszínűsége. A nitrogén táplálás lényeges formája a biológiai nitrogénkötés, a nitrogén szinte kimeríthetetlen forrása a légkör. Jó, ha tudjuk, hogy nitrogénkötésre kizárólag a baktériumok egy szűk csoportja (és néhány archea) képes, melyek a növény számára nem fölvehető légköri nitrogéngázt (N₂) hasznosítható ammóniává (NH₄⁺) alakítják.
Egyfajta csoportosítás szerint ismerünk szabadon élő, asszociatív (társult) és szimbionta (endofita) nitrogénkötő baktériumokat.
A szabadon élő nitrogénkötők főbb képviselői az azotobacterek. A talajban nagyrészt szabadon élnek, a növénnyel szorosabb kapcsolat nélkül. Ebben különböznek az asszociatív nitrogénkötőktől, melyek jellemzően gyökérfelszínhez tapadva, illetve a gyökér belső szöveteinek sejt közötti járatait kolonizálják, de sosem hatolnak be a növényi sejtek belsejébe. Gyakorlati fontossággal bíró képviselőik az azospirillumok.
A harmadik csoport a szimbionta (endofita) nitrogénkötők a növényi sejt belsejében, a citoplazmában élnek és működnek. A gyakorlatban leginkább a pillangós növények gyökerén gümőt képező rhizobiumokat alkalmazzuk talaj és/vagy magoltás formájában (pl. szója, borsó).
Fontos látni, hogy az N kötő baktériumok milyen hatékonysággal képesek a növényt nitrogénnel ellátni: jól működő rhizobiumok évente akár 250-300 kg/ha N hatóanyaggal is képesek gazdanövényüket táplálni. Az azospirillumos (asszociatív) oltás 20-60 kg N/ha/év nitrogén ellátást adhat a szakirodalom szerint. A szabadon élő azotobacterek igen hatékony nitrogénkötők, de a megkötött nitrogénnek csak kisebb részét tudja a növény hasznosítani, ezért azotobacteres oltással is csak az azospirillumokhoz hasonló mértékű nitrogénellátásról olvashatunk a szakcikkekben. Viszont a legalkalmasabbak a betakarítás utáni tarlóbontáskor, szárbontáskor fellépő pentozánhatás kiküszöbölésére.
Lényeges látnunk, hogy fenti értékek nagy átlagszámok, melyeket számos tényező befolyásol (éghajlat, időjárás, talaj, művelési mód, növényfaj és fajta, oltóanyag hatékonysága, stb.)..
A NÉBIH 6 éve folyamatosan, évente más-más szántóföldi kultúrával végzett kisparcellás talajoltásos kísérletei szerint a hazai piac meghatározó talajoltó termékeivel végzett oltások szinte kivétel nélkül, esetenként jelentős mértékben meghaladták az 50 kg/ha N többlet hatóanyagot tartalmazó kontroll parcellák terméseredményét.
SzD10%*; SzD5 %**; SzD1%*** (SzD – szignifikáns differencia)
A nitrogén mellett a növények foszforral és káliummal való ellátásában is nagy szerep jut a talaj mikrobiótának.
Ez a két elem a talajban főleg a kőzetekben és talajásványokban fordul elő (foszfátok, apatitok, szilikátok, stb.), illetve szerves anyagokban. Akár 2-3 évtizedre elegendő mennyiségben is megtalálhatóak a talajban, de nagyrészt vízoldhatatlan, a növény számára elérhetetlen formában.
A kőzetek, talajásványok mállását, és így a foszfor és kálium oldható formába alakítását a baktériumok és gombák szerves savak kiválasztásával végzik, míg a szerves anyagokban kötött foszfort és káliumot enzimes emésztéssel szabadítják föl.
A baktériumok sziderofór termelése segít a patogén gombák visszaszorításában (lásd feltisztulási zóna) – fotó: talajbakterium.hu
Érdemes tudni, hogy míg a biológiai nitrogénkötésre a talaj mikrobióta csak szűk csoportja képes (nitrogénkötők), addig a P és K mobilizálását – a mikorrhiza gombák mellett – főleg a gyökérzónában jellegzetesen és nagy fajgazdagsággal előforduló baktérium nemzetségek, pl. pseudomonasok, bacillusok végzik. Hazai és nemzetközi közlemények szerint a mikrobiális talajoltóanyagok 15-30 kg/ha P₂O₅ és K₂O hatóanyagnak megfelelő mennyiségű tápanyagot szolgáltattak szabadföldi kísérletekben.
A jó mikrobiális működés alapja a talaj mikroorganizmus közösségének, a mikrobiótának a faji sokszínűsége – fotó: pixabay.com
A mikrobiális oltóanyagok a tápanyagszolgáltatásban játszott szerepük mellett, alapfunkcióként járulnak hozzá a talajélet aktiválásához és így az egészséges talajkörnyezet biztosításához. A talaj szerves-szén készletének, humusztartalmának megőrzésében, sőt a gyarapításában is kiemelkedő fontosságúak, ami a fenntartható növénytermesztés egyik meghatározó alapfeltétele.
Összefoglalva a bakteriális talajoltás nagy segítség lehet a növénytermesztőknek. További információk a Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és - forgalmazók Szakmai Szövetsége weboldalán.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
