Soha rosszabb éve ne legyen az állattenyésztőknek mint az idei volt! – Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója fogalmazott így 2024-et értékelő írásában a szövetség szakmai lapjának hasábjain.
"A mi szakmánkban az alapvető, hogy soha ne egy év eredménye vagy eredménytelensége alapján vonjunk le messzemenő következtetéseket, de ha az elmúlt 2-3 évet nézem, akkor már kirajzolódik egy pozitív trend: Magyarországon az állattenyésztés versenyképessége javul. Miközben sajnos egyre kevesebb állattartó telep működik az országban, a versenyképes gazdaságok száma örvendetesen emelkedik. Ez sok tényezőnek köszönhető, amelyek között kettő kiemelkedik: a technológiai és a genetikai fejlesztés, fejlődés hatása" – fogalmazott.
Cikkében a szakember rámutatott: ma már egy kocától 2,4-es kocaforgó mellett évente 35 malaccal, 90 százalék feletti fialási százalékkal és maximum 15 százalékos malacelhullással számolnak a legjobb telepek, a hízóknál pedig a fajlagos takarmányfelhasználásra 2,45, a súlygyarapodásra pedig 1000 gr/nap a célszám.
"Ki tudjuk-e használni a lehetőséget, képesek vagyunk-e több százezer bárányt idehaza hizlalni, levágni, feldolgozni és Magyar Bárány márkanév alatt jó áron értékesíteni?" – forrás: Pixabay
A magyar holstein-fríz tehenek tejtermelése meghaladja a 11 000 kg tejet egy laktációban, s egyre több az Arany- és a Platina törzskönyves tehén. Ehhez egy tehénnek 100, illetve 130 ezer kilogramm tejet kell termelnie élete során. Dr. Wagenhoffer Zsombor tud olyan telepről, ahol ebbe az elit klubba tartozó hét tehénnel közel 800 000 liter tejet termeltek az elmúlt években. Ez a mennyiség 32 tejszállító kamion tartályát töltené meg!
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója, a lap főszerkesztője szerint a piac stabilitására és a felvásárlási árak szintjére összességében nem lehetett idén panasz. Egyik ágazatban sem következett be árzuhanás. A sertés ára ugyan augusztustól decemberig csökkent 10 százalékot, de a csökkenés megállt és a teljes évet tekintve pozitív a mérleg.
A hazai termelői árak az uniós átlaghoz képest is jók voltak. A sertésnél és a húsmarhánál az EU átlag feletti, a báránynál pedig rekordmagas felvásárlási árat fizettek a gazdáknak a felvásárlók. Egyedül a tejnél volt tapasztalható 7 százalékos elmaradás az uniós átlagtól, de az utolsó 3 hónapban emelkedett a tejár és a termelők jó kilátásokkal fordulhatnak rá az új évre. A novemberi ár csaknem 17 százalékkal volt magasabb a tavalyinál, az exportár pedig 24 százalékkal haladta meg a hazai piaci árat, továbbá 30 százalékkal az egy évvel ezelőttit. Magyarország tejtermelése uniós viszonylatban kiugró mértékben (+5,3%) nőtt 2024-ben. A húsmarha piacon ugyancsak rég nem tapasztalt áremelkedés ment végbe az év második felében. A húshasznú választott borjak felvásárlási ára 15, a vágómarháké 10 százalékkal nőtt egyetlen év alatt. Rég volt ekkora kereslet a tenyészüszőkre.
S végül, de nem utolsósorban: a magyar bárányért rekordmagas árat fizetnek a kereskedők és a keresleti piac belátható ideig még meg is marad. A kérdés most már inkább az, hogy ki tudjuk-e használni a lehetőséget, képesek vagyunk-e több százezer bárányt idehaza hizlalni, levágni, feldolgozni és Magyar Bárány márkanév alatt jó áron értékesíteni.
A szakember szerint a magyar állattartók hálásak lehetnek az idei évért és felkészülhetnek 2025-re azzal, hogy mindent megtesznek a sikerért – így a következő év végén nyugodt lelkiismerettel mondhatják: rajtuk nem múlt...
Forrás: Állattenyésztők.hu
Indexkép: Pixabay
_fill_540x300_0.jpg)
