Hazánk egyetlen őshonos borókájának (Juniperus communis) – amit gyalogfenyőnek is szoktak nevezni – az eredeti szépségeit ma védett területekként őrzik a Duna–Tisza köze homokbuckáin élő ősborókák. Kertjeinkben számos nemesített változatával találkozhatunk: léteznek olyan borókák, amelyek különlegességként, haszonnövényként vagy az egészség őreként is megállják a helyüket, ezzel is támogatva a mindennapjainkat – írja az egy.hu.
A közönséges boróka 1–3 méter magas, örökzöld cserje, amely szürkészöld, sűrű lombjával, kihegyezett, szúrós tűleveleivel és hamvaskék, kellemes illatú tobozbogyójával sokak kedvence. Illóolaja sokféleképpen felhasználható: rendszeresen alkalmazzák szappanokban, krémekben, de a természetgyógyászatban is.
Gyakori alapanyaga számos alkoholos italnak, például az angolok gint készítenek belőle, a svédek pedig sört. Hazánkban jól ismert a borókaszesz is, amit északon borovicskának, Székelyföldön borókapálinkának neveznek.
A boróka vékony ágait a leveleivel együtt füstölésre is szokták alkalmazni, törzsének nedve pedig német gyanta néven is ismert.
Gyógyászati célból is felhasználják: hatékonyan bevethető vizelethajtóként, szélhajtóként, serkenti az emésztést, teája javítja az étvágyat. Hús- és a halételek pácolásánál fűszerezünk vele, gyakori összetevője a vadpástétomoknak és salátafűszereknek is.
A közönséges boróka 1–3 méter magas, örökzöld cserje – fotó: pixabay.com
A közönséges borókán kívül még számos borókafaj létezik, amelyeket érdemes megismerni, mert illusztris és hasznos képviselői a hazai és európai növényvilágnak:
- nehézszagú boróka (Juniperus sabina) – kedvelt dísznövénye a ligeteknek és orvosi célokra is használták.
- magas boróka (Juniperus excelsa) – akár 18 méter magasra is megnő, nemcsak dísznek kiváló, hanem haszonfának is.
- virginiai vagy vörös boróka (Juniperus virginiana) – alkalmazkodóképes, szinte bármilyen talajon megél, kedveli a párás, nedves környezetet, de jól viseli a száraz környezetet is csak a növekedése lelassul.
A legtöbb erdei borókafaj sárga vagy vöröses színű fáját szerszám- és műasztalosfaként használták.
A kisebb növekedésű borókákból kerítéseket készítenek, a Juniperus bermudiana fáját hajóépítésnél, valamint bútorgyártáshoz hasznosítják.
A Juniperus macropoda Boiss Ázsiában, Nepáltól Afganisztánig terjedően honos, a magassága a 15 métert is eléri, a kerülete akár nyolc méter is lehet. Fáját tüzeléshez, deszka- és cölöpkészítéshez használják.
A Juniperus mexicana Schiede gyakran 28 méternél is magasabb fa, amit tűzifaként, távíróoszlopként, talpfaként és gerendaként alkalmaznak.
A Juniperus recurva Buch a Himalája hegységben elterjedt faj, amit a buddhista templomokban füstölőszernek, tömjénnek alkalmaznak.
A legtöbb borókafajból a hazájában lekvárt is készítenek, amiből rendszeresen, naponta 1-2 kávéskanállal fogyasztanak. Illóolaját fürdősó készítése során alkalmazzák, illetve hatékony a hörghurut és a tbc elleni vízgőzös belélegzése is.
Indexkép: pixabay.com
