Bár az év során az üzemanyagárak mérsékelten emelkedtek, a háttérben komoly konfliktusok alakították a piacot. Az év elején a magyar kormány és az üzemanyagpiaci szereplők között zajló feszültség volt a fő téma, ahol a kormány a magas árréseket okolta a régióhoz képest kiemelkedő árakért, míg a piaci szereplők a magas adókat és költségeket említették.
Nyárra stabilizálódott a helyzet és a magyar üzemanyagárak nagyjából a régiós átlag szintjére süllyedtek. Ez az enyhülés azonban csak átmeneti volt, hiszen júliusban érkezett az ukrán bejelentés, miszerint 2025-től leállhat a Barátság II. kőolajvezeték, amely Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot látja el orosz olajjal. Bár később az ukrán kormány cáfolta a hírt, az eset rámutatott a régió és Magyarország ellátásbiztonsági sérülékenységére.
Ennek tükrében izgalmas kérdés, hogy mi várható 2025-ben?
1. Olajárak: Trump-hatás és OPEC-döntések
Donald Trump visszatérése az amerikai elnöki székbe várhatóan az amerikai fosszilisenergia-projektek fellendítését hozza magával, ami csökkentheti a globális olajárakat a növekvő kínálat miatt. Emellett a kínai kereslet csökkenése is lefelé nyomhatja a Brent olaj árát. Ugyanakkor az olajpiac kiszámíthatatlanságát tovább növelheti az OPEC döntései és a közel-keleti konfliktusok eszkalálódása. A legrosszabb forgatókönyv esetén egyes szakértők a hordónkénti 100 dolláros olajárat sem tartják kizártnak.
2. Forintárfolyam és Trump protekcionista politikája
A protekcionista amerikai gazdaságpolitika az erősödő dollár, illetve a gyengülő forint révén kedvezőtlenül hathat a magyar üzemanyagárakra. A magyar deviza már most jelentős nyomás alatt áll Trump megválasztása óta és további gyengülés várható. A forint teljesítménye mellett Varga Mihály új jegybankelnök monetáris politikája is befolyásolhatja az árfolyamot, ami további bizonytalanságot jelent.
A kőolajszállító-infrastruktúrát ért vélt, vagy valós atrocitások is a helyzet bizonytalanságát és az árfolyam-ingadozást erősítik – forrás: Pixabay
3. Adóemelések és jövedéki terhek
2025 januárjától emelkedik a benzin és gázolaj jövedéki adója, ami literenként 11, illetve 10 forintos áremelkedést jelent. A NAV adatai szerint a benzin adója 152,55 forintról 158,8 forintra nő, míg a gázolajé 142,9 forintról 148,76 forintra emelkedik. Az adóemelés mellett az áfahatások is növelhetik a fogyasztói árakat.
4. Ellátásbiztonság: Az orosz olaj és az Adria kőolajvezeték
Az ukrán fenyegetések ismét rávilágítottak Magyarország olajellátási sérülékenységére. Jelenleg az Adria vezetéken keresztül érkező nyugati olaj nem képes teljesen helyettesíteni az orosz olajat, a szükséges finomítói átállások pedig jelentős költségekkel járnának, amelyek végső soron szintén az autósok pénztárcáját terhelnék. A Mol és a Lukoil közötti hosszú távú olajvásárlási szerződés 2025 júniusában lejár és kérdéses, hogy sikerül-e megújítani. Ha nem, a Mol EU-támogatásban reménykedik a diverzifikációs beruházások finanszírozására.
5. Globális energiapolitikai változások
Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2027-re teljesen leváljon az orosz energiáról, további ellátásbiztonsági problémákat vethet fel a régióban. Az EU új energetikai biztosának tervei már 2025-ben konkrét hatásokat gyakorolhatnak a magyar és régiós üzemanyagpiacra.
Kilátások és bizonytalanságok
2025-re tehát jelentős kilengések várhatóak az üzemanyagpiacon. Bár az olajárak csökkenése rövid távon kedvező lehet, a gyengülő forint, az adóemelések és az ellátásbiztonsági problémák miatt a hazai autósok számára nehezen jósolható, hogy milyen irányt vesznek az üzemanyagárak. Az év elején érkező Trump-adminisztráció intézkedései, valamint az EU-orosz energetikai konfliktusok további kihívásokat hozhatnak.
Az adóemelésen felül az olajár és a devizateljesítmény lehetnek tehát a legváltozékonyabb alakítói jövőre a hazai benzinárnak, biztos irány nehezen jósolható, a bizonytalanság és a heves kilengések viszont annál inkább előrevetíthetők.
Az új intézkedések révén szankciót kaphat majd az orosz vezetékes olajvásárlás az EU-ban, és így a Mol nem tud orosz olajat beszerezni. Ugyanakkor a hosszú távú versenyképes és biztonságos nyersolaj-beszerzésre egyelőre nincs alternatíva – forrás: Pixabay
Ráadásul nem csak az üzemanyagok árában lehet széles mozgásokra számítani, de akár az ellátásbiztonság kérdése is hangsúlyossá válhat a nyári ukrán kommunikációt és a közelmúltbeli elszámolási fiaskókat látva. Az ellátási kérdés tavasszal forrósodhat fel ismét, március közepéig áll ugyanis elő az új uniós energetikai biztos egy olyan átfogó tervvel, ami tartalommal tölti ki azt az informális célt, hogy 2027-ig teljesen leváljon az orosz gázról, olajról és nukleáris energiáról az Európai Unió.
Várhatóan az új intézkedések révén szankciót kaphat majd az orosz vezetékes olajvásárlás az EU-ban, és így a Mol nem tud orosz olajat beszerezni. Ugyanakkor a hosszú távú versenyképes és biztonságos nyersolaj-beszerzésre egyelőre nincs alternatíva. Ez azért fontos kérdés, mert a Mol és az orosz Lukoil közötti hosszú távú olajvásárlási szerződés jövő júniusban jár le, és stratégiai jelentőségű kérdés, hogy vajon meg tudják-e ezt újítani.
Innét nézve már nem is fáj a drágulás, csak legyen üzemanyag...
Forrás: Portfolió.hu
Indexkép: Pixabay
_fill_540x300_0.jpg)
