Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások miatt a nyári hőhullámok során alacsony a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül robognak át az Alföldön – közölte a Sokszínűvidék az ELTE TTK honlapjának információi alapján.

A 2022-es év aszályos nyara

Az egyetem kutatói elárulták, hogy mitől volt annyira száraz a nyár két évvel ezelőtt. Nem csak összefoglalták az okokat, hanem elárulták azt is, hogy mi lehet erre a megoldás.

2022-ben június közepétől 7 héten át borzalmas helyzet uralkodott az Alföldön. Ebben az időszakban alig esett az eső, az ország keleti részén nem volt mit learatni ősszel, hiszen a növények nem tudtak megfelelő mértékben fejlődni. A Dunántúlra több alkalommal hozott viharokat és esőket a hidegfront, mire azonban ezt az Alföldre értek, csapadék nélkül vonultak át az ország ezen részén. Az erős szél viszont tovább szárította az amúgy sem jó helyzetben lévő területet.

Az ELTE kutatói a Land nemű open access folyóiratban tették közzé az összefoglalójukat. Ebben kifejtették, hogy a szokatlanul erős szárazság miatt a zivatarok kialakulásának egyik feltétele, a felszín közeli párás légréteg teljesen hiányzott a légkörből. Ez okozta tehát azt, hogy az Alföldön szinte egész nyáron nem esett az eső és a viharok sem érték el hazánk keleti részét.

Visszaesett a talaj víztároló képessége

Kiderült, hogy a táj víztároló képessége a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági tevékenységek következtében jelentősen visszaesett. Ez végül a szárazság hosszú ideig történő fennmaradásához vezetett.

A nehézgépes nagyüzemi művelés hatására a talajban több helyen létrejött egy másodlagos, vízzáró réteg, amely megakadályozta, hogy őszre és télre, valamint kora tavaszra a csapadék eltárolódjon a talaj mélyebb rétegeiben. Az ország ezen részén a felső 20-30 centiméter a nyári forróság miatt gyorsan kiszárad, ezáltal csökken annak esélye, hogy a maradék párolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alföldi talaj alsó rétegeibe. Jól látszik tehát, hogy miért nem tudott vihar kialakulni 2022-ben. A magasabban található légrétegiben lévő nedvesség ugyanis nem juthatott el a talajra.

Vissza kell állítani a vizes élőhelyeket

Timár Gábor és Székely Balázs, a Geofizikai és Űrtudományi, illetve Jakab Gusztáv, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársai úgy gondolják, hogy ideje lenne visszaállítani az alföldi vizes élőhelyeket, a réteket és a legelőket. Ez összesen legalább egy megyényi területet jelentene. Ezekre a helyekre a téli hónapokban a hóolvadás által keletkezett többletvizeit el kell juttatni máshova is.

Csak a területek helyreállításával menthető meg az Alföld - fotó: pexels.com

Szükség van továbbá a talajszerkezet természetes vagy gyorsított helyreállítására is, emellett engedni és támogatni szükséges a jól párologtató növényzet visszatelepülését az Alföldön. Ez garantálhatja, hogy többé nem forduljanak elő aszályos évek, időszakok. Ismét keletkezhetnének zivatarok, ami rengeteg csapadékot juttatna az itteni mezőgazdasági területekre.

Ez említett "párologtató területek" az alacsonyabb részeken kerülhetne kialakításra, nem kellene tehát a mezőgazdasági területeket sem bevinni, hiszen itt a talaj amúgy sem megfelelő szántóföldi művelésre.