"A csapadék határozza meg a termést Magyarországon, ezzel kapcsolatban azt lehet mondani, hogy kettészakadt az ország az Alföldre és a Dunántúlra. Óriási különbségek lesznek a termésmennyiségben" – mondta a termésvárakozásokkal kapcsolatban feltett kérdésünkre Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

aratás

Aratás 2022 – Fotó: Szóka István

A keleti részeken belül is Szarvas környékén a legrosszabb a helyzet. Itt már zajlik az őszi árpa betakarítása, sőt az őszi búza aratása is megkezdődött. Utóbbi azért kezdődött előbb a szokásosnál, mert a hőség miatt összesültek a szemek, nem érdemes tovább várni vele.

Ezen a környéken rendkívül alacsony termést várnak, 2 tonnás árpahozamokról érkeznek a hírek, a jobb helyeken 4 tonna termett hektáronként (összehasonlításképpen: tavaly az országos árpa- átlagtermés 6,4 tonna körül alakult). Ebből azonban Petőházi Tamás nem vonna le messzemenő következtetéseket az országos terméseredményekre vonatkozóan, ahhoz arra van szükség, hogy legalább a területek 20-30 százalékán megtörténjen az aratás.

A mostani hétvége hőhulláma a Dunántúlon is több helyen beindította a kombájnokat, és ezen a héten jelentős előrehaladás várható az árpa és a búza esetében is. Idén a két növény aratása között időben szinte alig lesz különbség a hőség miatt, "összeérnek az időjárás miatt".

A tavaszi vetésű növények termésvárakozásaival kapcsolatban korai lenne még bármit is mondani, de sok alföldi térségben általános vélemény az, hogy még maximum egy hetet bírnak ki az állományok csapadék nélkül. Van, ahol már annyit sem.

napraforgó

Napraforgó Csongrád környékén június közepén – Fotó: Pintér János

20-30 eurós ingadozás a terményárakban

"Sokan nem kötnek most felvásárlási szerződéseket a leendő terményre. A világpiacon hatalmas magasságokban vannak az árak, bármilyen hírre nagyon gyorsan reagál a piac, és akár 20-30 eurós mozgások is lehetnek egy nap alatt. Ennek következtében mindenki vár, ami érthető, mellettünk háború zajlik, aminek komoly kihatása van a világ gabonatermesztésére, és a magyar termelők helyzetére is. A gabonaexport szempontjából a legnagyobb gond most a logisztika: nem tud Ukrajnából kimozdulni a gabona, ez napi szinten alakítja a világpiaci terményárakat" – mondja Petőházi Tamás az terményár-változások trendje mögötti háttérről.

Még magasabb szintekre ugorhatnak a világpiaci árak

A helyzetben az az érdekes, hogy bár most folyamatosan arról szólnak a hírek, hogy hogyan szabadítsuk ki az ukrán gabonát az országból, a probléma azonban ennél jóval összetettebb. Nem csak az ukrán gabona exportja akadozik ugyanis, hanem az orosz gabona bejáratott útvonalai sem úgy működnek, ahogyan korábban. Márpedig ez a két ország teszi ki a világ gabonaexportjának mintegy negyedét. A másik kérdés pedig az, hogy mi történik, ha elhúzódik a háború, és nem fognak vetni ősszel az ukrán gazdák.

"Akkor hiába teremt az EU eurómilliárdokat nem sajnálva szárazföldi utakat a gabonának, nem lesz mit szállítani. Ha valami terem is Ukrajnában, azt a hazai ellátásra fogja fordítani Ukrajna, és nem exportra, tehát a 2023-as gabonaexport sorsa is megpecsételődhet, ha nem ér véget a háború" – vetíti előre Petőházi Tamás azt a körülményt, ami miatt a gabona ára a mostaninál is jóval magasabb szintre ugorhat.

De hogyan függhet a fél világ Ukrajnától és Oroszországtól?

A szakember szerint a legnagyobb probléma az, hogy belekényelmesedett a világ abba, hogy érkezik az olcsó orosz és ukrán gabona és nem kell termelni. A Gazdálkodók Világszervezete (WFO – World Farmers' Organisation) közgyűlésén néhány héttel ezelőtt ghánai és ugandai termelői szervezetek részéről hangzott el az, hogy egészen kétségbeejtő helyzetben vannak a kieső gabona miatt. Óriási gondokra számítanak az élelmezésben. "De hogy legyen szó egy konkrét számról is, hogy érzékelni lehessen a probléma súlyát: Egyiptomban 100 millió ember él, ás maximum 40 millió ember tudnak maguk ellátni gabonával. A másik 60 millió ember ellátása az importtól függ, readásul ott a gabonából készült ételek számítanak a fő élelmnek".

A mezőgazdasági termelés Afrikában nem úgy megy, mint amit itt Európában megszoktunk, ott bizony előfordul az is, hogy nemcsak a vágásra szánt állatokat, hanem a tenyészállatokat is levágják, lehetetlenné téve ezzel a termelés fenntartását. Az egyik kerekasztal-beszélgetésen az is elhangzott, hogy például Ghánában nem hasznosítják a mezőgazdasági területek nagy részét, mert nincs elegendő szaktudással rendelkező gazdálkodó. A cikkünk erről ITT olvasható.

A jelenlegi számítások szerint körülbelül 800 millió ember fog kriktikus ellátási szinten lenni a háború nyomán keletkező élelmiszerválság miatt, a WFO-n az afrikai gazdálkodó szervezetek viszont 1-1,2 milliárdos éhező embertömeget vetítettek előre.

Magyarországon lesz-e élelmiszerellátási probléma?

Nem várható, hogy jelentős ellátási problmák legyenek Magyarországon, ezért is hosszabbították meg a gabonaexporthoz kapcsológóan a bejelentési kötelezettséget. Fontos, hogy lássuk a készleteket, és az alapján lehet beosztani, hogy mi maradjon itthon és mi mehet külföldre. Eddig még nem élt elővásárlási jogával a Magyar Állam, az azért valamilyen szinten torzítaná a piacot. Petőházi Tamás szerint az, hogy az állam vásároljon exportra szánt gabonát, leghamarabb télen vagy jövő tavasszal fordulhat elő, de nagyon sok függ attól, hogy milyen lesz az országos terméshozam.