Csipes Róbert ügyvezető mérései szerint január eleje óta rendkívül kevés, mindössze 34 milliméternyi csapadék hullott, ami jelzi: öntözés nélkül idén is nagy bajok lesznek. Érdekes azonban, hogy a területeik egy részén korábban gazdálkodó volt termelőszövetkezet vezetői is tudták, látták ezt és 30-40 évvel ezelőtt el is végezték az öntözéshez szükséges infrastruktúra kiépítését. Joggal merül fel a kérdés: a rendszerváltás után miért és hogyan merült feledésbe ez a tudás?
–Ez, az egy negyedév alatt lehullott 34 milliméternyi csapadék borzasztóan kevés – magyarázta Csipes Róbert. – A normál átlagos csapadék 120-130 milliméter lett volna. Az alsó rétegekben van egyébként víz, de a felső 10 centiméter már most teljesen száraz. Ezért megkezdjük az öntözést. Nagy szerencsénk egyébként, hogy tudunk öntözni, ennek köszönhető, hogy a katasztrofális évként emlegetett 2022 az elmúlt évek legjobbika volt számunkra. Öntözött búzánk 11 tonnát termett hektáronként, szemben az akkori realitás 2-3 tonnás mennyiséggel... Háromszázötven hektáron gazdálkodunk immár 25. éve, a fő vonulat a hibridkukorica vetőmag-termelés, a konzerviparnak csemegekukoricát és zöldborsót termelünk, de van klasszikus őszi búza és őszi durum búza, valamint napraforgó és takarmánykukorica. Továbbá most belefogtunk a szójatermelésbe is. Területeinknek körülbelül 70 százalékát öntözzük – ha rajtunk múlna, növelnénk 100 százalékig, de a fennmaradó területeken sajnos, nem áll rendelkezésre a szükséges vízvételi hely, illetve infrastruktúra. 2000-ben 28 hektárral indultunk, így jutottunk el a mostani kapacitásig.
Csipes Róbert egy lineár öntöző berendezésnél – forrás: Facebook/Csipes Róbert
Csipes Róbert hozzátette: próbálták úgy bővíteni területeiket, hogy minél nagyobb arányban lehessen öntözni. Szerencsések, hogy olyan területeket is használnak, amelyeket korábban a régi termelőszövetkezet művelt, s az már akkor, évtizedekkel ezelőtt kiépítette az öntözés alap infrastruktúráját alagcsövekkel, felszálló ágakkal, hidránsokkal. Erre lineár rendszereikkel és öntöződobjaikkal (melyeket pályázati forrásból sikerült beszerezniük) bármikor rá tudnak csatlakoztatni. Nagyjából kétezer hektárnyi területről van szó, amin 15-20 gazda osztozik.
– Már régóta tudni lehetett errefelé, hogy öntözés nélkül nem lesz rentábilis a termelés. Másrészt a konzervipari növények esetében akkor is kell öntözni, ha éves szinten esik az alapvetően szükséges 500 milliméternyi csapadék, mégpedig azért, mert rossz az időbeli eloszlása – folytatta a szakember. – Azt egyértelműen kijelenthetjük, hogy sokan ódzkodnak tőle, vagy nem fordítanak rá kellő figyelmet, de ma már az országnak ezen a részén nem lehet másként gazdálkodni. Ezen nem szabad spórolni, mert többet lehet vele veszíteni, mint nyerni.
Hozzátette: az öntözés mellett maradtak a hagyományos talajművelési technológiánál, továbbra is szántanak, de lazítanak is. Nem híve a szántás nélküli eljárásnak, mert tapasztalatai szerint nagyon elszaporodnak a kártevők, például a pocok. Vagy ott van a kukoricamoly, melynek lárvája a kukoricaszárban telel át, s ha az nincs aláforgatva, óriási károkat tud okozni.
Indexkép: iStock
