Az utóbbi időben széleskörű vita bontakozik ki a növények szabadalmi oltalmát illetően – írja a politico.eu hírportál. Az Európai Bizottság ez év végéig teszi közzé erre vonatkozó állásfoglalását. Sokan attól tartanak, hogy a növényfajták szabadalmaztatása révén a multinacionális vállalatok monopolhelyzetbe kerülnek, és megemelik a legkeresettebb fajták vetőmagjainak árát.
A nagy fajtanemesítőknek kell az oltalomA Monsanto szóvivője világosan kifejezésre juttatta, hogy a nemesítés rendkívül költséges folyamat, ezért az új, nagy teljesítményű és a betegségekkel szemben ellenálló fajták vetőmagvainak forgalmazását szabadalmi oltalom (fajtahasználati díj) nélkül a cég elképzelhetetlennek tartja.
A fajtahasználati díjat a nemesítő cégek régóta alkalmazzák, mivel egy új fajta évekig tartó előállításának költsége több százezer dollárra rúghat, amelynek a megtérülését a nemesítő joggal várja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek használati díjat kell fizetnie, aki a saját földjén valamilyen növényt termeszt. Megmaradnak a hosszú ideje köztermesztésben lévő, szabad fajták, amelyek azonban nagyüzemi árutermelésre kevésbé alkalmasak. Aki viszont növényi termékek piaci forgalmazására rendezkedik be, annak kimagasló termőképességű és rezisztenciájú fajtákat kell használnia, és azok után meg kell fizetnie a használati díjat, amelyet a zöldségek esetében többnyire a vetőmagárakba építenek be.
A magyar almafajták száma is drasztikusan lecsökkent az utóbbi 100 évben – fotó: Balázs Attila/MTI
A probléma azonban ennél sokkal bonyolultabb. A nemesítők célja ugyanis a minél tökéletesebb fajták előállítása, de nem mellékes számukra a nagyobb profitszerzés lehetősége sem, amit többek között úgy érhetnek el, hogy a nem szabadalmaztatott fajtákat kiszorítják a piacról. Ez oda vezet, hogy a vetőmag forgalmazó cégek és a forgalomban lévő fajták száma egyre csökken.
Csökkenőben a termesztett fajták száma
A növényfajták szabadalmi oltalmának eltörlését követelő „No Patent on Seeds“ csoport szerint jelenleg 5 nagyvállalat tartja kezében az EU kukoricapiacának 75, zöldségmagpiacának pedig 95 százalékát. Egy másik riasztó adat, hogy az USA-ban és Angliában forgalomban lévő zöldségfajták száma 1900-tól napjainkig 90 százalékkal csökkent. Ezért olyan megoldást kellene találni, amely biztosítja a fajta-előállító cégek megszolgált profitját, de egyben korlátozza a szabadalmi oltalom piactorzító hatását.
Fentiek alapján nagyon időszerűnek látszik, hogy az EU mielőbb közölje álláspontját, és megfelelő tájékoztatást adjon az európai vetőmagpiac várható szabályozásáról.
