Az AGROmashEXPO sok érdeklődőt vonzott, és hasonlóan népszerűek voltak a kapcsolódó rendezvények is, mint a kerekasztal-beszélgetések, fórumok, szakmai tájékoztatók. Az Agroinform.hu részt vett az „Az újraéledő termőföld a KAP 2020 tükrében” című szakmai kerekasztal-rendezvényen a Magyar Talajbaktérium- gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete invitálására. A megjelenteket dr. Pénzes Éva titkár köszöntötte.
Elsőként dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár asszony az Agrárminisztérium részéről „A magyar termőföldek állapotának javítási lehetőségei és az új KAP” címmel tartott előadást. Bemutatta, hogy a mezőgazdaság megítélése az EU tagállamaiban mennyire ellentmondásos. Példaként hozta fel Németországot, ahol egyik nap a mezőgazdasági szabályozás lazításáért tartanak tüntetést, majd egy másik napon éppen ezen szabályok szigorításáért.
Dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár az EU támogatáspolitikáját elemezte.
A készülő új KAP fokozottan törekszik a fenntarthatósági kritériumok kidolgozására és érvényesítésére. Ezen belül kiemelt figyelem követi a környezeti és a klímaváltozás területén megfogalmazott célokat, amelyek jelentős súllyal szerepelnek a KAP 9 célkitűzése között is.
A KAP 9 célkitűzése:
• klímaváltozás elleni fellépés
• környezetvédelem
• tájkép- és biodiverzitás-megőrzés
• generációs megújulás
• élő vidéki területek
• élelmiszer- és egészségvédelem
• méltányos jövedelem
• versenyképesség növelése
• erőviszonyok kiegyenlítése az élelmiszerláncban
Idáig még követhető a szabályozás, de aki régebbről ismeri a KAP rendszerét, az tudja, hogy az Unióban „pillérekre” tagolják a szabályozási rendszert. A KAP I. pillére eddig a területalapú támogatásokat fedte le. Mostantól itt is megjelentek a „zöld” eszközök, amelyeket a gazdálkodók önkéntes vállalással teljesíthetnek.
A II. pillér eszköztára kibővül, az agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés mellett megjelenik a kockázatkezelés, a fiatal gazdák támogatása, a tudásátadás és információcsere, az együttműködések, beruházások támogatása, és további intézkedések.
És ezzel még nincs vége, megszületett a „Green Deal”, az európai zöld megállapodás. Ez az ambiciózus intézkedéscsomag a környezetbarát, fenntartható gazdaságra való átállást tűzte ki célul. A mezőgazdaság- és környezetvédelem mellett megjelennek az ipari ágazatok feladatai is, s ezt támogatja a kutatás mozgósítása és az innováció előmozdítása. A gazdaság átállítását az EU finanszírozással is támogatja.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a bemutatott anyag még csak tervezeti szinten létezik, vagyis további változás, finomítás elképzelhető.
Németh Tamás akadémikus a „Termőtalaj minőségi változása és következménye napjainkban” címmel osztotta meg gondolatait. Az előadó foglalkozott a talajdegradáció kérdésével, annak típusait egy ábrán mutatta be.
Talajdegradációs folyamatok.
A magyarországi degradációs folyamatok féleségeit, kiterjedtségét egy országtérképen tekinthettük meg, és a kép nem megnyugtató.
Talajdegradáció országunkban.
„Engedélyezési eljárások módosulása a klímaváltozás káros hatásait mérséklő termékek piacra jutásának elősegítése érdekében” címmel tartott előadást dr. Németh Csilla, a Nébih engedélyezési referense. A kérdés azért is fontos, mert Magyarországon kb. 1500 engedéllyel rendelkező termésnövelő anyag van forgalomban, és ez már az a szint, amikor a kínálati bőség tanácstalanságot okoz.
Az EU új termésnövelő rendeletet alkotott, 1009/2019. számon, amely hatályba lép 2022. július 16-án. Ez esetben egy opcionális harmonizáció van érvényben, mely azt is jelenti, hogy a gyártó kiválaszthatja, hogy mely jogszabály szerint (EU-s vagy nemzeti) kívánja az engedélyeztetési eljárást lefolytatni. Magyarországon a 36/2006. FVM-rendelet adja a nemzeti szabályozást, amelyet majd kismértékben módosítanak fenti időpontra.
Hazánkban kínálati bőség van a termésnövelő anyagok piacán.
Az uniós rendelet és a hazai szabályozás is törekszik megakadályozni a gyenge minőségű termékek piaci térhódítását.
Ennek szellemében
• informálják a fejlesztőket, gyártókat a szabványokról, elvárásokról,
• támogatják a versenyképes ár kialakítását (ár, minőség összefüggése),
• magyar gazdáknak hazai termékekből alternatívákat mutatnak be,
• megerősített piaci felügyeletet vezetnek be.
E feladatban (legalábbis az első 3 pontban) a hazai gyártók, fejlesztők is jelentős szerepet vállalhatnak.
Sokan várták Farkas László, a Farkas Kft. tulajdonosa „Innovatív stratégiai megoldások a gazdálkodásban” című előadását. Az előadó saját, közvetlen termelői tapasztalatát osztotta meg a közönséggel. A kft. gazdálkodásában 4 fő célkitűzést fogalmaztak meg, ezek az eredményesség, a stabilitás, a környezettudatosság és a fenntarthatóság, s ezekkel nem lehet vitába szállni.
A célok eléréséhez a precíziós gazdálkodást mint eszközrendszert találták meg. Első lépésként a tábláikról nagyon részletes talajtérképet készítettek, s ennek alapján határozták meg a termesztés jellemzőit, mint pl. a tőszám, a tápanyag-utánpótlás, növényvédő szer. A talaj térképezése kiterjedt a talajféleségre, a humusztartalomra, a pH-ra és a tápanyag-szolgáltató képességre.
A táblaszintű zónalehatárolást mutatja az alábbi térkép:
Táblakép és termés részletekben.
Emellett a gyomosodás követésével és az irányított kijuttatással (sorvezérelte kultivátor, sávpermetezés, gyomosodást követő tarlókezelés) jelentős gyomirtószer-megtakarítást értek el.
Az előadó elmondta, hogy szerves trágya hiányában területein tudatosan használja a talajbaktérium-készítményeket.
Ezek helyes alkalmazásához is a precíziós gazdálkodás adja meg a keretet, alapját pedig a részletes talajtérkép.
Miután ezek élő anyagok, nagyon óvatosan kell bánni velük. Saját munkája során többéves kísérleti munka előzte meg a rendszeres alkalmazást. Egy tízéves használati periódus után elmondhatja, hogy talajai élők, állapotuk, tápanyag-szolgáltató képességük javult.
A záró előadást „Szemléletváltás szükségessége a termőföldjeink jövőjének érdekében” címmel dr. Pénzes Éva a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete titkára tartotta. Személyes meggyőződése, hogy a környezetünk sok elemét romboljuk, s hitvallása, hogy ezt meg kell állítani. Tudományos kutatások igazolják, hogy az intenzív gazdálkodás rontja a talajok állapotát. Az utóbbi évtizedek folyamata, a klímaváltozás ezt a negatív folyamatot erősíti, így az gyorsul, és egyre nagyobb kárt okoz.
Mégis van remény, van kiút, és ez a fenntartható gazdálkodás.
Dr. Pénzes Éva: "Van remény..."
A mostani szabályzókban az AKG-program ad lehetőséget a talajtrágyázásra, ezért annak eredményeiről tudnak beszámolni. A szervezet tagjai és a gazdálkodók is arról számoltak be, hogy a baktériumtrágya használata emelte a termés mennyiségét, és javította annak minőségét.
A Nébih egy hároméves tartamkísérletet hajtott végre szabályozott körülmények között. Az eredmények a korábbi termelői megfigyeléseket erősítették, vagyis a termés mennyisége emelkedett, s a termés minősége javult.
Szemléletváltásra van szükség, mindenkinek magáévá kell tenni azt az elvet, hogy a talajt úgy adjuk át gyermekünknek, ahogy azt mi is kaptuk. Ennek érdekében – a NAK-kal együttműködve – egy tájékoztató anyagot állítanak össze a baktériumtrágyákról, törekedve a könnyű érthetőségre, s egy tájékoztató kampány keretében igyekeznek megismertetni, elfogadtatni a baktériumtrágyázást.
A rendezvény záró akkordjaként dr. Pénzes Éva titkár bejelentette, hogy a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete átalakul, mostantól Szakmai Szövetségként folytatja munkáját. A Szövetség tagjai aláírták az alapító okiratot.
A Szövetség tagjai aláírták az alapító okiratot.
_fill_540x300_0.jpg)