Olvasónk érdekes kérdéssel keresett meg minket: az ikerkerék traktorra történő felszerelése jogilag átalakításnak minősül-e? A téma aktualitását az adja, hogy tájékoztatása szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a rendőrség az utóbbi időben több esetben intézkedett olyan traktorokkal szemben, amelyek ikerkerékkel közlekedtek közúton. A hatósági fellépés alapját az adta, hogy a jármű nem ilyen konfigurációban szerepelt a műszaki vizsgán. Olvasónk leírása szerint az eljáró rendőrök ezt a jármű jogellenes átalakításaként értékelték, és emiatt a forgalmi engedélyeket bevonták.

Több gazdálkodót is megkérdeztünk, akik nagy gépekkel dolgoznak és rendszeresen közlekednek ikerkerekekkel: mindannyian azt válaszolták, úgy vélik, nem műszaki vizsgaköteles ez a megoldás, mert a gépek általában még az ikerkerekekkel is elférnek egy forgalmi sávban. Felvetették azt a kérdést, hogy amikor nem összezárható 4 méteres vetőgépet vontatnak, akkor ilyen alapon azzal is műszaki vizsgára kellene vinni a traktort? Ráadásul – mint arra rámutattak – ezeket a gépeket az Európai Unióban gyártották.. Illetve mi a helyzet a sorközművelő kerekek használatával? Hiszen az is eltérést jelent a gyári jellemzőktől.

Más úgy vélekedett: az ikerkerekek felszerelése ugyan nem műszaki vizsgaköteles, ám ha akár a munkagép, akár a traktor szélessége átlépi az egy sávnyi szélességet, az erőgépet figyelemfelhívás céljából sárga villogó lámpával kell felszerelni – ehhez viszont már hatósági engedély szükséges.

Az egyik érintett állásfoglalást kért a megyei közlekedési hatóságtól, ahonnét az alábbi választ kapta:

"A mezőgazdasági gépek dupla kerékkel történő forgalomban részévételének lehetőségével kapcsolatban az alábbi általános tájékoztatást adjuk:

A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet

2. § (2) * A rendelet alkalmazásában jármű átalakítása a már forgalomba helyezett jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban, az összeépítési engedélyben vagy a korábbi átalakítási engedélyben meghatározott adat, illetőleg közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi jellemző módosulását eredményezi, valamint a gépkocsi alvázának (az alváz szerepét betöltő, az alvázszámot viselő szerkezeti elemének) cseréje.

(3) Nem minősül átalakításnak

a) * olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését az MR. előírja vagy megengedi;

b) * a motor azonos típusú motorra történő cseréje;

c) a járműre engedélyezett cserefelépítmény felszerelése;

d) a járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése;

e) szabványos, illetőleg járműtípushoz rendszeresített vonószerkezet felszerelése, amennyiben a jármű egyébként vontatásra alkalmas;

f) a gyártómű által rendszeresített oldalkocsinak motorkerékpárra történő felszerelése, amennyiben a motorkerékpár oldalkocsi csatlakoztatására alkalmas;

g) * a külön jogszabályban * meghatározott feltételek szerint a gépkocsira megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés felszerelése, amennyiben az megfelel MR.-ben foglalt követelményeknek;

h) * a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a közlekedési hatóság alkalmazási engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít;

i) * a járműbe az MR. 16. számú mellékletében meghatározott vagy azzal egyenértékű követelményeknek megfelelő részecske kibocsátást csökkentő rendszer („részecskeszűrő") utólagos beépítése, amennyiben arra a közlekedési hatóság a 16/A. §-ban meghatározott feltételek szerint alkalmazási engedélyt adott, vagy a külföldön végzett beépítés esetében a részecskeszűrő gyártója, és a beépítést végző szakműhely által kiadott igazolás a megfelelőséget tanúsítja;

j) * a jármű fejlesztési célú műszaki változtatása annak fejlesztési célú járművé minősítése esetén;

k) * a kerékpárszállító eszköz felszerelése.

A közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § (1):

A már forgalomba helyezett gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija átalakításához szükséges előzetes engedélyt a közlekedési hatóságtól kell a jármű tulajdonosának kérnie. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt.

A járművek átalakításához kapcsolódó részletszabályokat a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990 (IV. 12.) KöHÉM, míg a műszaki előírásokat a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet tartalmazza.

A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 16. § (7) lapján az átalakított járművet időszakos vizsgálatra a közlekedési hatóság által üzemeltetett vizsgáló állomáson be kell mutatni.

A fentiek figyelembe vételével megállapítható, hogy a mezőgazdasági gépek dupla kerékkel történő felszerelése és forgalomba részvétele járműátalakításnak minősülhet, melyre kérelmet a tulajdonosnak a közlekedési hatósághoz, hivatalunkhoz kell benyújtani.

A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt (pl.: a járműtervezés műszaki szakterületen jogosult szakértő, vagy gépész-, közlekedési mérnök, üzemmérnök által készített műszaki dokumentáció, pótalkatrész, tartozék minősítése, szerelési utasítás, stb.).

Mivel az átalakítás a jármű jellemzőit több területen is változtathatja, ezért az eljáró hatóság – az ügyfél költségére - a jármű szakértői vizsgálatát is elrendelheti.

Az előzetes átalakítási engedély kiadását követően az átalakított járművet Hivatalunknál időszakos vizsgálatra be kell mutatni.

A vizsgálatot követően, a kiadott műszaki adatlap alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal járási /fővárosi kerületi/ hivatala (kormányablak) jegyzi be a forgalmi engedélybe, illetve a járműnyilvántartásba a megváltozott adatokat és az átalakítás tényét."

Mi az Országos Rendőr-főkapitányságot kerestük meg kérdésünkkel, ahonnét ez a válasz érkezett:

"A rendőrség jogalkalmazó szervként a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben egyedileg alkalmazza a jogszabályokat, egyedi eljárás keretében jogosult álláspontot kialakítani, mely álláspont kizárólag a kérdéses ügyben, a kérdéses járművel összefüggésben, vagy a jármű vezetője által tanúsított közlekedési magatartás jogi megítélése szempontjából bír jelentőséggel.

A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2. § (2) bekezdése szerint a jármű átalakítása a már forgalomba helyezett jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban, az összeépítési engedélyben vagy a korábbi átalakítási engedélyben meghatározott adat, illetőleg közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi jellemző módosulását eredményezi, valamint a gépkocsi alvázának (az alváz szerepét betöltő, az alvázszámot viselő szerkezeti elemének) cseréje."

Az ügyben írtunk az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóosztályának is, azonban választ tőlük még nem kaptunk.

Ugyanakkor a világhálón a következő információk lelhetők fel:

A közúti közlekedésben részt vevő járművek maximális megengedett szélessége általában 2,55 méter. Azonban az ikerkerékkel felszerelt mezőgazdasági vontatók és lassú járművek esetében ez a határ 3 méterig terjedhet anélkül, hogy túlméretesnek minősülnének.

Műszaki vizsga szükségessége:

Időszakos vizsgálatok

A mezőgazdasági vontatókra vonatkozóan a műszaki vizsgálatok gyakorisága a jármű korától és kategóriájától függ:​

  • Új járművek esetén: Az első műszaki vizsgálat 4 év után esedékes.​
  • Használt járművek esetén: Az első használatba vételt követő három éven belül 3 évente szükséges a vizsgálat.
  • Három éven túl 2 évente kell elvégezni a műszaki vizsgálatot.

Ha a traktor ikerkerekekkel felszerelve nem haladja meg a 3 méteres szélességet és megfelel a vonatkozó műszaki előírásoknak, akkor nincs szükség külön műszaki vizsgára az ikerkerekek felszerelése miatt. Fontos azonban, hogy a traktor időszakos műszaki vizsgálatait a fent említett időközönként elvégezzék és a jármű minden esetben feleljen meg a közúti közlekedésre vonatkozó előírásoknak.

Az általunk megkérdezett, a közlekedési hatóságnál dolgozó szakember azt mondta: nem szokták a forgalmiban ezt figyelni és nem is tud róla, hogy be kellene jegyezni. Azonban ha a gép átlóg a felezővonalon, elméletileg csak felvezető autóval közlekedhetne.

Indexkép: Pixabay