Csávázás betonkeverőben?

Az ősz a gabonafélék vetésének ideje, ehhez pedig elengedhetetlen inputanyag a vetőmag. A vetőmag előállításához preventív jelleggel szorosan hozzátartozik a gomba- vagy rovarkártevők elleni növényvédő szeres kezelés, egyszerűbben fogalmazva a csávázás.

Vetőmagkezelési eljárások

A vetőmagok nagyüzemi csávázása az 1960-as évektől kezdve vált általánossá. Ezzel egy időben olyan, a vetőmagvak stimulálásával foglalkozó kutatások is indultak, amelyekkel a magok vetés előtti kezelésével a csírázást és a csíranövény korai fejlődését kívánták serkenteni. Az elmúlt évtizedek alatt sok eljárást próbáltak és dolgoztak ki – a csávázás, a drazsírozás, a magok bevonatolása (coated) vagy oltása mára már a gazdálkodási gyakorlat szerves részévé vált.

A kórokozók magokkal is terjedhetnek – fotó: pixabay.com

Mi a csávázás?

Azt, hogy a kórokozók magokkal is terjedhetnek már régen bebizonyították, hiszen a kórokozó gombák szaporító képletei akár éréskor, akár aratáskor, akár a tárolás során megfertőzhetik a magokat. A kontakt vagy felszívódó hatású fungicid hatóanyaggal történő csávázás elpusztítja a gombákat, nagymértékben csökkentve a kórokozó gombafajok későbbi, csírázáskori felszaporodását. Az inszekticid hatóanyagú csávázást a rovarkártevők ellen vetik be, csökkentve ezzel a rovarkártételt a csírázás időszakában.

A csávázás olyan megelőző vegyszeres kezelés, melynek során a legtöbb esetben a vetőmagokat kis lémennyiséggel, valamilyen feltűnő színezék, hatóanyag, esetleg fejlődést serkentő hatóanyag kombinációjával vonják be. A nedves módszer mellett létezik a száraz (por), a habos, a gél, illetve a gáznemű eljárás is.

Az előállított „színes mag" egyrészt védettséggel fog rendelkezni a célzott kártékony szervezetekkel szemben, a feltűnősége miatt pedig nem lehet összetéveszteni az emberi vagy állati fogyasztásra szánt tételekkel. További előnyeként említhető meg az is, hogy bizonyos magoknál (például repcénél), megkönnyíti a vetésmélység ellenőrzését, hiszen a magot a színezete miatt egyszerűbb észrevenni a talaj felső rétegeiben.

Létezik kemikáliákat mellőző csávázási módszer, úgynevezett vegyszermentes csávázás is, ilyen például az, amikor a hüvelyesek és káposztafélék magjait gyógynövényfőzetbe áztatják és egyéb anyagokkal (például hamuval) kezelik.

Mikor, hol és miért kell csávázni?

Kalászosban a talajlakó kártevők ellen, drótférgek, gabonafutrinka ellen, korai lombkártevők (pl. a vírusvektor levéltetvek) ellen csáváznak. Más növényvédelmi beavatkozásokhoz képest a csávázás vitathatatlan előnye a hatóanyag kis mennyiségének használata, valamint a célzott kijuttatás.

A rovarok elleni csávázásban pár éve változás történt, mert a neonikotinoidok jelentős részét kivonták a forgalomból, így napjainkra jelentősen szűkült az eredményesen használható hatóanyagok köre, felszaporodtak a talajlakó kártevők. Ez súlyos gondot jelent, de szerencsére van még a gazdák kezében kémiai megoldás, a cipermetrin és a teflutrin továbbra is engedélyezett. A rovarölő szeres csávázás elhagyását a vetés idején végzett talajfertőtlenítés is helyettesítheti, de ez csak a talajban lévő kártevők ellen lehet hatékony.

A fungicides csávázás a gombabetegségekkel szemben biztosít védelmet, hatékony a maggal terjedő és a talajból is fertőző betegségekkel szemben, illetve a talajból és az árvakelésekről a fiatal növényt fertőző korai fertőzésekkel szemben is. A csávázással a gomba kórokozók közül védekezhetünk a csírakori betegségek, az üszöggombák (kőüszög, porüszög, fedettüszög, a fusarium) korai kártétele és levélbetegségek (alternária, pirenofóra, rozsdák, különböző levélfoltosságok) ellen.

A magok felületére nemcsak növényvédő és talajfertőtlenítő szereket hordhatunk fel, hanem számos olyan anyaggal vonhatjuk be őket, amely kedvező hatással bír a csírázásra és a csíranövény fejlődésére.

A fungicides csávázás a gombabetegségekkel szemben biztosít védelmet – fotó: pixabay.com

Kulcsfontosságú a megfelelő csávázószer kiválasztása

Néhány példa:

• az azol hatóanyag csoportba tartozók széles hatásspektrummal rendelkeznek, védenek az üszögök, penészek, fuzáriumfajok, csírakori betegségek ellen
• a karboxamidok az üszögfélék, penészek, a fuzárium fajok ellen hatékonyak
• a benzimidazolok a fuzáriumfajok, a penészek és a keléskori betegségek ellenszerei.

A széles hatásspektrummal rendelkező kontakt hatású készítmények egyaránt védenek a mag felszínén lévő és a talajból fertőző gombafajok ellen. A talajban károsító rovarok ellen kontakt hatású szerrel, míg a korai lombkártevők ellen szisztemikus hatóanyagokkal célszerű kezelni a vetőmagot.

A pontos adagolás fontos a hatás és az anyagi ráfordítás szempontjából is. Ügyelni kell a megfelelő lémennyiségre a magok teljes fedése érdekében. Csávázni csak tisztított vetőmag tételeket szabad, a szennyeződéseket és a port minimalizálni kell. Olyan csávázási módszert kell választani, amely során a mag értékmérő tulajdonságai (csírázási erély, vigor, tisztaság) nem sérülnek. A csávázott vetőmag tárolását szabályszerűen kell elvégezni – más terményektől elkülönítve, egyértelmű módon jelölve kell tárolni. A csávázott vetőmag csak vetésre használható, egyéb felhasználása tilos.

A gombabetegségek felszaporodása a későbbiekben is hatással lesz a táblán található növények teljes fejlődésére – fotó: pixabay.com

Mi történhet, ha nem csávázunk?

Ha nem ellenőrzött vetőmagot vetünk el, vagy ha a csávázás elmarad, akkor keléskor és a fejlődés korai fázisában a kórokozók súlyos károkat okozhatnak. A gombabetegségek felszaporodása a későbbiekben is hatással lesz a táblán található növények teljes fejlődésére, jelentősen csökkentheti a termés mennyiségét és minőségét. Ráadásul a termény betakarítása után is gondokat okoz, hiszen az ott maradó növényi részek miatt a termőföldön felszaporodnak a fertőzőképes képződmények, így akár több évre előre biztosítva lesz a túlélésük, szaporodásuk.

A csávázással azonban, – ami egy viszonylag olcsó, egyszeri kezelés – sok gondot, kiadást, veszteséget megelőzhetünk. Az alábbi videóban a csávázás sajátos módját láthatod, ami nem tartozik a jó módszerek közzé és semmiképpen sem tanácsos így csinálni:

Az egyik legmodernebb eljárásnak a bevonatolás számít

A bevonatolás (coated-olás) az egyik legmodernebb eljárás. A magon több rétegből álló bevonat található, ami sokféle anyagot tartalmazhat. Növényfajtól és az alkalmazott technológiától függően nagyon változatosak lehetnek a receptek.

A leggyakrabban előforduló komponensek:

• a csírázás ideje alatt növelik a vízfelvétel hatékonyságát
• javítják a csírázás százalékos arányát
• felgyorsítják a csírázás sebességét – a csírázás sebessége fajonként változó, vannak gyors kelésű és kimondottan lassan csírázó kultúrák. Jó példa erre a réti perje, aminek a csírázási ideje normál körülmények között (kezeletlen vetőmag) kb. 21 nap. Ez a hosszú időszak a csírázást serkentő növényi hormonnal (gibberellin) vagy huminsavas kezeléssel lecsökkenthető akár 6 napra is, az egészséges összes csíraszám 5-10%-os növekedése mellett.
• növelik a csíranövény vitalitását – az ellenállóbb növények sikeresebben védekeznek a biotikus és az abiotikus stresszfaktorokkal szemben

A bevonatolás során a magköpenyek előállításához számtalan komplex növényerősítő, biostimuláns anyagot, mikro- és makrotápelemet, a legfontosabb starter tápanyagokat (nitrogén, foszfor) és gombagátló, fungicidanyagokat, valamint Rhizobium és Mikorrhiza törzseket használnak. A magra juttatott Rhizobium-fajok a növénnyel szimbiózisban élnek, ami így gyorsabban válik képessé a légköri nitrogén megkötésére.

A speciális magköpeny szorbens anyagainak is nagy a haszna (pl. gipsz, kőliszt), mert nedvességet kötnek meg, így a csíranövény jobban viseli a szárazságot. A bevonat munkavédelmi szempontból is kedvezőbb, valamint az állatok kártételét is csökkenti: a rágcsálók nem eszik meg, a madarak nem csípik fel, emberre, állatra veszélytelen. A bevonatnak köszönhetően egyes növényeknél javul a gépi vethetőség és az eloszthatóság az egyöntetűbb, kezelhetőbb vetőmagnak köszönhetően.

Az előállított „színes mag" egyrészt védettséggel fog rendelkezni a célzott kártékony szervezetekkel szemben, a feltűnősége miatt pedig nem lehet összetéveszteni az emberi vagy állati fogyasztásra szánt tételekkel – fotó: pixabay.com

Mi a fémzárolás?

A fémzárolás a vetőmagok minősítésének utolsó lépése, amelynek során a mag hivatalosan is zárt egységekben kerülhet forgalomba – faj- és fajtaazonos, genetikailag tiszta, jó minőségű kiindulási alap.

A csomagolás zárásakor egy speciális anyagból készült, hamisítás elleni jelölésekkel ellátott fémzárcímke kerül, ami a vetőmag hivatalos jelzése. Amennyiben ez sértetlen állapotban van, akkor az garancia a bontatlan zsákban található vetőmag minőségére. Viszont ha a csomagolás vagy a fémzárcímke sérül, akkor érvényét veszti a fémzárolás, a vetőmag elveszti a minősítését, nem hozható forgalomba.

A vetőmagtételek azonosítója a fémzárolási szám, aminek alapján a tételhez tartozó bármelyik zsák egyértelműen azonosítható. Ennek alapján a NÉBIH nyomon tudja követni és le tudja ellenőrizni a vetőmag előállításának teljes folyamatát, illetve bárki ellenőrizheti a magyarországi fémzárolású tétel eredetiségét.