Az idei évben a korábbi évekhez hasonlóan rossz termelési körülmények közt tevékenykedhetnek azok a termelők, akik láttak fantáziát az egykor szántóföldi sikernövényünknek számító cukorrépában. Ennek számos oka van, de a legjelentősebb az aszály.
– Idén 16200 hektáron folyik az országban cukorrépa-termelés – bocsátotta előre Dorogi Árpád, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének elnöke és a Cukor Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnökhelyettese. – Ebből 15600 hektárra szerződtek a gazdák a Magyar Cukor Zrt.-vel. A fennmaradó területről betakarított termésmennyiség pedig Horvátországba kerül. Az összterület 67 százalékkal több, mint a 2022-es második mélypont, ezzel 100 százalékban tudjuk biztosítani a kaposvári cukorgyár alapanyag-szükségletét. A hazai fogyasztás éves szinten 260 ezer tonna. Megítélésem szerint 2025-ben bizonyosan csökkenni fog a cukorrépa vetésterülete – és remélhetőleg nem lesz aszály, így magasabb hozamokat realizálhatnak a termelők. Ebben az esetben 12-14 ezer hektáron is biztosított lesz a kaposvári cukorgyár számára a szükséges cukorrépa-mennyiség.
Az eddig beszállított cukorrépa átlagos cukortartalma nem éri el a 15 százalékot, miközben 16-17 százalék lenne kívánatos – forrás: Pixabay
A szakember szerint az aszály és a kitartó nyári hőség nagyon megviselte a cukorrépát. A hektáronként 60 tonnás termésátlag felett lenne jövedelmező a termelés, ám az átlaghozam idén jó, ha az 55 tonnát eléri. Ráadásul a lényegesen alacsonyabb cukortartalom miatt kevesebb lesz az egy hektárról előállított cukor mennyisége is. Sajnos, az eddig beszállított cukorrépa átlagos cukortartalma nem éri el a 15 százalékot, miközben 16-17 százalék lenne kívánatos. Hozzátette: normál évjáratban a hazai cukorfogyasztás fele állítható elő az országban megtermelt cukorrépából.
– Kedvezőtlenül érinti a termelőket a későbbi cukorgyári kezdés, amely a gyári beruházások, felújítások következménye, hiszen így a termelési időszakhoz képest jelentősen kitolódik a feldolgozás ideje. Ez komoly veszteségeket okoz a termelőknek a január-februárban átadásra és feldolgozásra kerülő cukorrépában – szögezte le az elnök. – Összesen közel 860 ezer tonnányi répatermés várható, aminek a logisztikáját meg kell oldani közúton és vasúton, hogy bekerüljön a cukorgyárba. Idén talán kevesebb a vasúti korlátozás, a vágányfelújítás, vágányzár, így zökkenőmentesebb a vasúti szállítás.
Problémát okoz, hogy rendkívül magasak lettek a szállítási költségek, az üzemanyagárak, az útdíjak, pályadíjak. Egy meghatározott mértéket ebből kifizet a cukorgyár, de az efölötti összeg 50 százaléka a termelőt terheli, ami azt jelenti, hogy a termelő évről évre nagyobb terhet visel ezekből a költségekből. Ami a cukor árát illeti: egész Európában csökken az ár, s ez nyilvánvalóan csökkenő répaárakat is eredményez. 2022-ben 50 euro/tonna felett volt a cukorrépa átvételi ára, 2023-ban közel 50 euro/tonna, a 2024-es árat pedig a cukor hazai nagybani értékesítési ára alapján határozzák majd meg. Azonban az ezzel kapcsolatos tendencia előrevetíti, hogy számottevő árcsökkenéssel kell szembenéznünk; tehát a növekvő költségek ellenére csökkenő áron tudjuk majd értékesíteni a cukorrépát.
Egész Európában csökken a cukor ára és ez nyilvánvalóan csökkenő répaárakat is eredményez – forrás: Pixabay
Az elnök végül hozzátette: a csökkenő jövedelmezőség okán a termelők minden bizonnyal megfontolják, hogy 2025-ben mekkora területen termeljenek cukorrépát. Valószínűleg nem lesz annyira népszerű növénykultúra, mint volt 2024-ben az előző évi ár miatt. A jelenlegi minőség, az alacsony cukortartalom és csökkenő ár, valamint a módosított átvételi körülmények miatt csökken a cukorrépa jövedelmezősége, ennek következtében várhatóan harmadával csökkenhet a cukorrépa termőterülete. Dorogi Árpád szerint azonban a hazai termőterület még ezzel sem csökken a 2022-es mélypontra.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
