A szakmai napra a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület berkeiben került sor a Debreceni Egyetem MÉK Böszörményi utcai campusán. A hallgatóságot Prof. Dr. Harsányi Endre rektorhelyettes és Dr. Stündl László dékán köszöntötte, majd a résztvevők megemlékeztek a szakmai szervezet nemrég tragikus hirtelenséggel elhunyt tagjáról, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vidékfejlesztési és Funkcionális Gazdálkodási Intézet egyetemi docenséről, Dr. Felföldi Jánosról.
A klubnap szakmai részében Dr. Rátonyi Tamás egyetemi docens a házigazda felsőoktatási intézmény precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó oktatási és kutatási tevékenységéről beszélt, majd Dr. Tamás János professzor mutatta be a Víz és Környezetgazdálkodási Intézet szemszögéből az elmúlt közel 30 év munkáját és eredményeit. (A professzor már az első, 2015-ben megrendezett PREGA konferencián meghívott előadónk volt.) Az előadók sorában harmadikként Dr. Remenyik Judit tudományos tanácsadó "A precíziós állattenyésztés élettani és mikrobiológiai vonatkozásai – állatdiagnosztika és mikrobiom moduláció" címmel osztotta meg gondolatait.
Dr. Tamás János professzor, Dr. Stündl László dékán, dr. Milics Gábor, az MPGE elnöke, Dr. Harsányi Endre rektorhelyettes és Dr. Rátonyi Tamás Egyetemi docens a szakmai napon – forrás: Agroinform
Az előadásokat megbeszélés követte, majd a résztvevők megtekintették az egyetem gyakorlati helyszínét: a precíziós gazdálkodási kísérletekről, fejlesztésekről és eredményekről Dr. Ragán Péter adjunktus tartott bemutató.
Nem véletlen, hogy a Debreceni Egyetem volt az esemény házigazdája, hiszen ebben a felsőoktatási intézményben indultak negyed századdal ezelőtt a hazai precíziós kutatások.
Dr. Ragán Péter adjunktus volt a gyakorlati bemutató vezetője – forrás: Agroinform
Erről, s másról is beszélgettünk a rendezvény kapcsán Prof. Dr. Harsányi Endrével, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettesével, aki szerint egyértelműen érzékelhető a precíziós technológiai megoldások térnyerése a hazai mezőgazdaságban.
– A hazai felsőoktatásban elsőként emeltük be a 2018/2019-es tanévben a precíziós mezőgazdasági szakmérnöki szakirányú továbbképzési szakot repertoárunkba, tavaly pedig sikerült elindítanunk a precíziós mezőgazdasági mérnöki BSc alapképzési szakot is – hallottuk a rektorhelyettestől. – Ez utóbbi csak nálunk működik, ezért talán szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy egyetemünk a hazai precíziós gazdálkodás zászlóvivőinek egyike. Annál is inkább, mert a magyarországi precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó kutatások leghamarabb itt, a Debreceni Egyetem agrár campusán indultak el még 2000-ben. Húsz év alatt jutottunk el odáig, hogy megfogalmazódott bennünk: a kutatási-gyakorlati tapasztalat, ami a két évtized alatt felhalmozódott nálunk, most már meg kell, hogy jelenjen a képzésben is. Ehhez kapcsolódási pontokat kerestünk a világban, s azt egyedül az USA-ban, a Dél-Dakotai Egyetemen találtuk meg. Ott már akkor évek óta zajlott ilyen képzés, s az egyetemi vezetés nyitott volt az együttműködésre, mely rendkívül gyümölcsöző volt. Ennek eredményeként idén májusban két hallgatónk fél évet a dakotai egyetemen tölthet el. Az elmúlt években jelentős eszközfejlesztést is sikerült megvalósítanunk precíziós témakörben, melyeket a tangazdaságainkban használnak hallgatóink. Folyamatos a gondolkodás arról, hogyan tudjuk a precíziós gazdálkodást még magasabb szintre emelni úgy a képzési, mint a gyakorlati palettán.
Prof. Dr. Harsányi Endre rektorhelyettes: – Folyamatos a gondolkodás arról, hogyan tudjuk a precíziós gazdálkodást még magasabb szintre emelni – forrás: Debreceni Egyetem
Harsányi Endre hozzátette: az előbb említett 3 és fél éves Bsc-képzést magyar nyelven már meghirdették, s idén a tavalyihoz képest máris sikerült növelni a hallgatók számát, az angol nyelvű képzés meghirdetése pedig folyamatban van. Mint megfogalmazta: tisztán és világosan látszik, hogy az új technológia, tudásanyag iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Ez annak tudható be, hogy a költséghatékony, okszerű gazdálkodás minden eddiginél fontosabbá válik napjainkban, amikor nemcsak negatív pénzügyi-gazdasági, hanem klimatikus hatások is sújtják és takarékosságra kényszerítik a termelőket. A rektorhelyettes szerint a nagy vállalkozások részéről nagy az érdeklődés, de a kisebbek sajnos, nem feltétlen tudnak beruházni ebbe a meglehetősen tőkeigényes szegmensbe.
A Debreceni Egyetemen minden adott a színvonalas képzéshez – forrás: Agroinform
– A képzésünk korszerű, komoly és megalapozott informatikai elemmel rendelkezik. Nem informatikusokat akarunk nevelni, mi gazdászokat képzünk, magas informatikai és gépészeti-technológiai felkészültséggel. Azt szeretnénk, hogy a nálunk végzett mezőgazdász szakemberek minden olyan kérdésre képesek legyenek majd a munkahelyükön adekvát választ adni, mely napjainkban felvetődhet a szektorban. Különös tekintettel az öntözésfejlesztésre, aminek itt, az alföldi régióban hangsúlyos szerepe lesz a jövőben, tekintve, hogy idén szinte nem hullott csapadék, a földek ismét porzanak. Aki nem fektet be az öntözésbe, az lehúzhatja a rolót. Aki viszont fejleszt, annak mindenképpen precíziós technikában kell gondolkodnia e téren is, mert a víz hamarosan aranyat fog érni – szögezte le a rektorhelyettes.
