Az előzőekhez hasonlóan az első téli hónap is országszerte enyhébb volt az átlagosnál. Akárcsak októberben, ezúttal is határozott eltérések voltak az országrészek között, de ellenkező előjellel, decemberben a keleti területeken – különösen az Alföld déli részén – volt összességében enyhébb időjárás, ott jellemzően 3 °C, míg a Dunántúl északi vidékein 1-2 °C körüli mértékben haladta meg a havi középhőmérséklet a sokévi átlagot, ahogy az alábbi térképen látható.
A decemberi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2022-ben – forrás: OMSZ
A hónap első harmadában kis megszakítással mind nappal, mind éjszaka az átlag felett volt a hőmérséklet, míg a második dekád összességében az átlagosnál hidegebb volt, 13-a és 19-e körül északon, északkeleten sokfelé napközben is fagypont alatt maradt a hőmérséklet. A hónap – és egyben az év – utolsó hete jelentős melegedést, a déli országrészben szélsőségesen enyhe időjárást hozott, amit a mellékelt grafikon is mutat.
A decemberi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2022-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása °C-ban megadva – forrás: MeteoPlaza
A legmagasabb hőmérsékletet a hónap folyamán az utolsó napon mérték, akkor a Baranya megyei Kémesen 17,8 °C-ot regisztráltak kora délután, ami csupán 0,2 °C-kal alacsonyabb az eddig ezen a napon mért legmagasabb értéknél, a 2021. december 31-én, Fertőrákoson rögzített 18,0 °C-nál.
Az ország nagy részén ugyanakkor korántsem volt szélsőségesen enyhe idő ezen a napon, 10 fokot meghaladó hőmérséklet-különbség alakult ki az északkeleti és délnyugati területek között. Míg Vas, Zala és Baranya megyékben sok helyen meghaladta a 15 fokot, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében többfelé 5 °C közelében maradt a hőmérséklet csúcsértéke, ahogy a mellékelt térképen is láthatjuk.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2022. december 31-én, °C-ban megadva – forrás: MeteoPlaza
A legerősebb lehűlés idején, 13-án hajnalban az ország túlnyomó részén -5 °C alá csökkent a hőmérséklet, ugyanakkor -10 °C-nál erősebb fagy kevés helyen, főleg az Északi-középhegység fagyzugos völgyeiben fordult elő, amit a 4. ábrán is láthatunk.
A havi minimumot az ezen a napon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gagybátorban regisztrált -15,3 °C jelenti, ami azonban közel 10 °C-kal magasabb az ehhez a naphoz tartozó legalacsonyabb értéknél, az 1902. december 13-án, Debrecenben megfigyelt -25,2 °C foknál. A korábbi és későbbi éjszakákon lényegesen kisebb területen és gyengébb fagyok fordultak csak elő.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2022. december 13-án, °C-ban megadva – forrás: MeteoPlaza
A gyakran igen enyhe időjárásnak köszönhetően a talaj sem hűlt le erősen, talajfagy csak a felső – néhány cm-es – rétegekben és csak rövid ideig fordult elő. Az 5. ábrán látható térkép tanúsága szerint a leghidegebb időszakban ugyan országszerte 5 °C alatti értékeket mértek 10 cm-es mélységben, de fagypont alá még ekkor sem csökkent hazánk egyetlen területén sem a talaj hőmérséklete.
A 10 cm-es mélységben mért talajhőmérséklet értékei 2022. december 14-én, °C-ban megadva – forrás: MeteoPlaza
A sokfelé kiadós esőket hozó novembert egy még csapadékosabb december követte. Átlagosnál szárazabb területek csupán a nyugati határ mentén, a Fertő környékén és az Alpokalján voltak, az ország túlnyomó részén azonban 50 mm-t, a Dunántúlon és az északkeleti határ mentén néhol 100 mm-t (a sokévi átlag kétszeresét) meghaladó mennyiség esett, ahogy a mellékelt térképen is látható.
A decemberben leesett csapadékmennyiség mm-ben – forrás: MeteoPlaza
Az első héten főleg a Dunántúlon és az északi megyékben volt jelentősebb eső, 10-én és 11-én azonban országszerte kiadós csapadékot hozott egy mediterrán ciklon, a havi mennyiség nagy része ebben az időszakban esett. Az Alföld déli részein nagy területen mértek 50 mm-t meghaladó mennyiséget, ami többfelé belvizet okozott.
A tartós, kiadós, áztató esőt az északi megyékben havas eső, helyenként – főleg a hegyekben – havazás váltotta fel. A Dunántúli- és az Északi-középhegység térségében összefüggő hótakaró alakult ki, vastagsága azonban csak a legmagasabb csúcsokon haladta meg a 10, Kékestetőn a 20 cm-t. Síkvidéken csak Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyékben alakult ki nagyobb területen összefüggő, 2-4 cm vastagságú hó, az ország túlnyomó részén az őszi vetések, szántóföldek hó nélkül maradtak.
December 16-án, 17-én egy újabb ciklon okozott ismét országszerte esős időjárást, de ezúttal legtöbb helyen 20 mm-nél kevesebb esett. December 23-án, 24-én ismét többfelé volt eső, a hónap utolsó hetében azonban számottevő mennyiség már sehol sem esett. A hónap végén a havi csapadék összegének országos területi átlaga jelentősen, közel 30 mm-rel meghaladta a sokévi átlagot, ahogy az alábbi grafikon is mutatja.
A decemberi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2022-ben – forrás: MeteoPlaza
A decemberi kiadós esők tovább növelték a talaj nedvességtartalmát, mivel talajfagy ezt nem akadályozta. A párolgás minimális volt, szinte minden csepp eső a földbe szivárgott, illetve annak telítődése után – főként az Alföld lefolyástalan részein – átmenetileg belvíz alakult ki, ami azonban a hónap végére fokozatosan csökkent, megszűnt. A felső félméteres rétegben az ország jelentős részén – több mint háromnegyedén – meghaladta a 90%-ot a növények számára hasznosítható víztartalom aránya a hó végén.
A talajnedvesség értékei a felső 50 cm-es rétegben (%) december végén – forrás: OMSZ
A talaj vízhiánya – nem meglepő módon – jelentősen csökkent, a felső 1 m-es rétegre vonatkozó becsült értéke csak igen kis területen, a Kisalföldön, az Alpokalján és a Dél-Alföldön haladta meg néhol a 40 mm-t, az ország közel felén 10 mm-nél kevesebb volt a hónap, illetve az év utolsó napján, ahogy az alábbi térképen is látható. Amennyiben a tél további része nem lenne szélsőségesen száraz (sajnos az előrejelzések nem ezt mutatják), jó reményünk lehetne arra, hogy a vegetációs időszak kedvező talajnedvességi viszonyokkal kezdődjön.
A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya december végén mm-ben – forrás: OMSZ
Az első téli hónap időjárása nem okozott komoly megpróbáltatást az áttelelő növényeknek. Bár az őszi vetések tartós hótakaró nélkül maradtak, olyan erős lehűlés nem volt, ami kifagyást okozott volna. A gyümölcsösökben, szőlőkben sem keletkeztek fagykárok, problémát inkább az utolsó hetek tavasziasan enyhe időjárása okozhatott, a mélynyugalmi állapot megzavarásával.
Másik kedvezőtlen hatás, hogy a növényi kórokozók, kártevők áttelelését is segíti az enyhe időjárás. A talaj nedvességviszonyai biztatóan alakulnak, a hónap közepén kialakult belvízfoltok komolyabb károkat nagyobb területen valószínűleg nem okoztak.
_fill_540x300_0.jpg)
