Agroinform: Milyennek értékeled a 2024-es PREGA drónos szekcióját?
Borhi András: Azt gondolom, hogy a felkészült előadóknak köszönhetően egy átfogó képet kaphattak a PREGA résztvevői a mezőgazdasági drónok használatáról A-tól Z-ig. Voltak, akik a gyakorlati tapasztalatokat is bemutatták, és láthattuk, hogyan lehet ezt alázattal és kellő szakmai komolysággal kezelni.
Az idei volt az első olyan drónos szekció, ami teljesen kompakt információt adott a hallgatóságnak. Aki az idén beült a PREGA drónos szekciójának előadásaira, teljes képet kapott a drónok használatát érintő jogszabályi környezetről, gyakorlati alkalmazásról, a képzésekről.
Borhi András, az Eurofins Agroscience Services Kft. kísérletvezetője, mezőgazdasági szaktanácsadó – Fotó: Agroinform
Agroinform: Szabolcs, te a gyakorlati oldaláról beszéltél a drónhasználatnak. Az elmúlt egy évet tekintve mi az, ami jelentős változásnak nevezhető?
Gyovai Szabolcs: Az idei év újdonsága részünkről az volt, hogy gyakorlatilag mostmár bármilyen útvonalat, kijuttatási térképet be tudunk programozni. Szalma Elemér tulajdonos társam által olyan szoftveres megoldásokkal tudunk előrukkolni ami miatt ezek az eszközök tényleg arra és úgy használhatók, amire kifejlesztették őket. Ez fontosabb, mint amilyennek elsőre hangzik, mert minden területen egy konkrét útvonalon kell haladni X, Y és Z tengelyen, ezért a hatékony és biztonságos munkavégzéshez nagyon fontos a precíz tervezés. Most jutottunk el oda, hogy a jelenleg elérhető gépekből e téren nem lehet többet kihozni.
Létrehoztuk a Drónműveleti Központot, pontosan azért, mert nálunk megvan a szakmai háttér, a szoftverek, hardverek, így aki komolyan gondolja a drónok használatát, valós gyakorlati szakmai segítséget kaphat tőlünk. A drón típusától függetlenül segítjük a gazdákat azzal, hogy a drón üzemeltetését, reptetését, az adatfeldogozást át tudjuk vállalni, és a végén egy komplex kész anyagot adunk vissza, amit be lehet tölteni a traktorba vagy drónba. Mostmár csak a képzelet szab határt annak, hogy a drónokat hogyan lehet mozgatni.
Nagyon fontos, hogy jó képzőhelyet válasszon az, aki drónozni szeretne. Pusztán a drónok reptetésének ismerete közel sem elegendő ahhoz, hogy valaki a szántóföldön ténylegesen hasznát vegye ezeknek az eszközöknek, mindezt a kockázat minimalizálásával. Valós mezőgazdasági és térinformatikai tapasztalat, tudás nélkül csak papírgyártás történik. Mint a legrégibb szakmai cégként, nálunk kezdettől fogva az volt a cél, hogy a több éves tapasztalatunkat és a gyártói hátteret is átadjuk, legyen szó gépértékesítésről vagy oktatásról, szolgáltatásról
Ezek precíziós eszközök, viszont az utóbbi években kicsit, mintha a hátipermetező szintjén kezelnénk a drónokat. Legtöbben teljes állományt szeretnének kezelni drónnal, holott ennek pont az a lényege, hogy kiegészítő technológia. Kiváltó eszközként akkor érdemes rá tekinteni, ha földi gép nem tudja elvégezni a feladatot a fenológia, vagy terepi viszonyok miatt.
Agroinform: Látszik már, hogy mi lesz a következő növényvédő szer, amely drónos kijuttatáshoz kaphat engedélyt?
Borhi András: A hatóságtól függ, hogy mit fogadnak el, azt fogják engedélyezni, aminél a kísérleti eredmények megfelelően biztatóak ehhez, 5-6 szer engedélyokiratának kibővítése van egyelőre kilátásban. Tulajdonképpen csak a növényvédő szerek hiányoznak ahhoz, hogy teljes körűen ki tudjuk aknázni a drónos növényvédelmi kezelésekben rejlő lehetőséget. Tavaly nyáron kiadták az első műveleti engedélyeket, vannak már képzett és minden "papírral" rendelkező drónpilóták, minden jogszabály adott, csak a növényvédő szerek hiányoznak.
Az egyetlen szer használata, amit jelen pillanatban legálisan lehet alkalmazni, csak akkor lehet indokolt, ha máshogyan nem lehet megoldani a védekezést. Az integrált növényvédelem alapelveinek és az EU-s előírásoknak megfelelően ugyanis mindig a lehető legjobb növényvédelmi technológiát kell alkalmazni. Van, hogy bizonyos szituációban a permetező drón lesz a legjobb. A nyugati dióburok-fúrólégy ellen például a diófák felső harmadában máshogyan nem igazán lehet hatékonyan védekezni. A csalétekkel kombinált permetezés természetesen jó megoldás, de annak is vannak korlátai.
Gyovai Szabolcs: A dióburok-fúrólégy például a talajban telel, és amikor imágóként megjelenik, az sem biztos, hogy eljut a csalogatóanyagig, mert az útba eső helyeken is károsíthat. Az a legjobb technológia ezért, ha alul és felül összeér a védelem, a felső harmadban a drón valóban lehet a jó megoldás
Gyovai Szabolcs, a Planta Drone Kft. tulajdonosa – Fotó: Agroinform
A szerengedélyeztetéssel kapcsolatban egy fontos hír: bejegyzés alatt van a Magyarországi Növényvédelmi Drónpilóták Érdekvédelmi Egyesülete, melynek megalakulásával egy olyan független és objektív civil összefogás jön létre, amely hidat képezhet a hatóságok, a jogalkotó, a növényvédőszer gyártók és a növényvédelmi drónpilóták között. Az eredményes működés garanciája az alapítók kimagasló szakmai tapasztalata és elismertsége, a szervezet elnöke Jordán László, az alelnökök pedig Csipak-Török Ágnes a Légtér.hu-tól és én.
Így egy erős szakmai alapokkal támogatott civil szervezettel tudunk fellépni a hatóság felé, nem cégenként kérünk szakmai állásfoglalásokat, hanem egy független, objektív szakmai szervezetként. Remélhetőleg a tisztázatlan kérdésekre így gyorsabban lehet majd válaszokat kapni.
Nagyon sok olyan eljárás van, amelyek működhetnének, de mégsem használjuk, azért, mert az engedélyeztetési eljárások lassan haladnak. Egy ilyen platformmal reményeink szerint gyorsítani lehet a folyamatokon. Lassan beintegrálódnak a mezőgazdaságba a drónok, de ehhez egy nagyfokú alázat kell, és nem az, hogy mindenki a maga elképzelése szerint dolgozzon ki megoldásokat.
Szintén fontos, hogy a képzőintézetekben ne csak a drón reptetését tanítsák meg, hanem a felelős működtetéshez szükséges szemléletet is, ezt a folyamatot is segíteni szeretnénk a civil szervezet működésével.
Agroinform: Az elsodródás problémköre merült fel tavaly az egyik legnagyobb kockázatként. Vannak olyan esetek, amikor már bebizonyosodott, hogy egy rosszul végzett, illegális drónos permetezésből adódott valamilyen káresemény?
Borhi András: Természetesen folyamatosan vannak ilyen esetek, de ha nem a helyszínen kapják el a személyt, akkor nem lehet bizonyítani, hogy ki végezte a kezelést. De a kezelés nyoma egyértelmű. Volt példa gyomirtó szeres kezelésre, ahol a kezelt területtel szomszédos táblán komoly kár keletkezett. A gyomirtó szer nagyon látványos pusztítást képes végezni, a rovarölő és a gombaölő szer esetén nincs ennyire nyilvánvaló végeredmény.
Bejegyzés alatt a Magyarországi Növényvédelmi Drónpilóták Érdekvédelmi Egyesülete, melynek működésében Gyovai Szabolcs és Borhi András is szerepet vállal – Fotó: Agroinform
Gyovai Szabolcs: Például a dikvát hatóanyag elsodródása a leglátványosabb, mert azonnal megjelenik a levélfelületen a nyoma. Például egy fejes saláta kultúrában azonnal látszanak a perzselés nyomai kisebb pöttyök formájában. Teljesen lehet, hogy nem teszi tönkre a salátát, de kinézete miatt eladhatatlanná válik. Drónos kijuttatásnál hidraulikus cseppképzés esetén kicsi cseppmérettel kell számolni, mely miatt akár több kilométerre is el tud sodródni a növényvédő szer.
Volt több példa arra is, hogy bejelentésre érték tetten a drónpilótát, és a helyszíni vizsgálat során megállapították, hogy olyan rovarölő szer van alkalmazásban, amelynek nincs drónos kiterjesztése az engedélyokiratban. A szankciók mértéke egyelőre arányos azzal, hogy milyen dokumentumokkal rendelkezik és milyen együttműködési készséget mutat a szabályszegő.
Korábbi interjúk Borhi Andrással és Gyovai Szabolccsal:
Interjú az első magyar hivatalos növényvédelmi drónpilótával – Borhi András
Nehogy már 8 literrel lehessen deszikkálni! – Gyovai Szabolcs
