Az Európai Unióban ismét felerősödhet a génmódosított növények (GMO) szabályozásával kapcsolatos vita. A GMO-irányelv felülvizsgálata nem halasztható tovább, tekintettel az Európai Bíróság közelmúltban meghozott ítéletére és az új géntechnológiák (NGT) szabályozásának égető hiányára.
Az új genetikai technológiák szerepe a mezőgazdaságban ma már nem vitatott
Az Európai Bizottság feltehetően még tavasszal bemutatja azt az új irányelv-javaslatát, ami a génmódosított növények (GMO) termesztését és forgalmazását szabályozná, és ami a jelenlegi, 2001-es, mára jócskán elavult szabályozás helyébe lépne.
Az új genetikai technológiák (NGT, New Genetic Techniques) szerepe a mezőgazdaságban ma már nem vitatott, robbanásszerű globális terjedésük miatt pedig az irányelv felfrissítése elkerülhetetlen.
A génszerkesztési eljárással a növény kiválasztott DNS szakaszát javítják ki vagy változtatják meg – fotó: pixabay.com
Az NGT és a GMO nem ugyanaz
A kilencvenes évek elejétől elterjedő GMO és a 2020-as években sosem látott gyorsasággal terjedő innováció, az NGT eljárások lényegesen különböznek egymástól, annak ellenére is, hogy mindkettő a gének megváltoztatásán alapuló technológia.
A legfontosabb különbség az, hogy amíg a génmódosított növények (GMO) létrehozása során az eredeti növénybe egy idegen szervezet génjeit juttatják be, addig az új géntechnológiával létrehozott növények (NGT) esetében azok nem tartalmaznak idegen DNS-t, hanem a génszerkesztési eljárással a növény kiválasztott DNS szakaszát javítják ki vagy változtatják meg.
A GMO-k tehát olyan tulajdonságokkal rendelkeznek majd, amelyek csak emberi beavatkozással jöhettek létre, míg az NGT eljárással természetes körülmények között is megjelenhetnek az új tulajdonságok. Szintén fontos eltérés, hogy az új génszerkesztési eljárás olyan precíziós technológiának számít, ami idővel kiszoríthatja a klasszikus GMO-t is.
Mi történik a laboratóriumban?
Mindkét eljárással az a cél, hogy a terméshozam visszaesésével járó körülményeknek ellenálló növényeket hozzanak létre: az adott növény lehetőleg magas hozam mellett ellenálljon a szárazságnak és a kártevőknek is. A cél eléréséhez a GMO és az NGT két egymástól eltérő gyakorlata vezethet, de ez az eltérés meghatározó lehet a társadalmi támogatottság elnyerésében is.
A GMO kukoricát a létrehozásakor a génmódosítással felruházták egy másik élőlény génjeivel, képessé téve arra, hogy a kártevőket elriasztó, elpusztító anyagot termeljen.
Az NGT eljárással ugyanezt a védekezőképességet úgy hozzák létre, hogy a növény kijelölt génszakaszát egy speciális eszközzel, a „génollóval" (2020-ban kémiai Nobel-díjat elnyerő új precíziós eljárással, a CRISPR-CaS9 eljárással) kijavítják, aminek eredményeképpen a növény elvben ellenállóvá válik. Az eljárásnak köszönhetően a kukorica gyorsabban lesz ellenállóbb a szélsőséges időjárással szemben, miközben növelhető a tápanyagtartalma is.
A hagyományos növénynemesítés már nagyon időigényes folyamat, amelynek során a szakemberek kiválasztják a kártevőknek leginkább ellenálló kukoricákat, majd ezek szaporításával kivárják, hogy hónapok, évek, sőt évtizedek alatt olyan természetes változások következzenek be, ami a reprodukciós folyamatok során egy olyan új növényfajtát hoz létre, ami megfelel a növénynemesítés kijelölt céljának: azaz a nemesített kukorica jóval ellenállóbb lesz, mint az elődei.
Mindkét eljárással az a cél, hogy a terméshozam visszaesésével járó körülményeknek ellenálló növényeket hozzanak létre – fotó: pixabay.com
A GMO megítélése megosztja a társadalmat
Az 1990-es évektől kezdve a GMO termesztése több országban is általános (pl.: Egyedsült Államok) - ennek ellenére az Európai Unió lakosainak a túlnyomó többsége elutasítja azt, és nem szívesen fogyasztja az ilyen alapanyagból készült ételeket.
A GMO növények termesztését már többféle kritika érte:
- ahol egyszer GMO növényt termesztettek, ott már nem lehet többé GMO-mentesen termeszteni - a módosított növény „szennyezését" a továbbiakban is ki lehet majd mutatni
- nem egységes a tudósok véleménye sem: sokak szerint a GMO-k fogyasztása összefüggésbe hozható a daganatos megbetegedésekkel
- ezek a növények nem jutnak el azokra a területekre, ahol tényleg indokolt lenne alkalmazásuk, például jelenleg nem járulnak hozzá az afrikai régiók élelmezéséhez a szárazságtűrő búzafajták
- a GMO termények világpiaci ára sokkal alacsonyabb, mint a nem módosított növényeké
- hosszú távon nem ismertek a termelésének és a fogyasztásának sem a környezeti, sem az egészségügyi következményei - évtizedekbe telhet, míg kiderül mivel jár beavatkozni a természet rendjébe
- gyakori ellenérvként merül fel az, hogy azokon a területeken, ahol megterem a hagyományos nemesítéssel változó, magasabb hozamokat és kevesebb ráfordítást igénylő növény, ott a génmódosított növénytermesztésnek nem sok értelme van
A GMO kukoricát a létrehozásakor a génmódosítással felruházták egy másik élőlény génjeivel, képessé téve arra, hogy a kártevőket elriasztó, elpusztító anyagot termeljen – fotó: pixabay.com
Mi szól mellettük?
A GMO és az NGT olyan innovációt jelenthetnek a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, amely a klímaváltozás jelentette kihívásokra érdemi választ ad és segíti az emberiséget az alkalmazkodásban. A precíziós génszerkesztés olyan eljárás, ami a növénynemesítést rövidítheti le több évtizedről akár néhány hétre.
Az NGT, azaz a génszerkesztés a mezőgazdaság jövője lehet, mert:
- jobb terméshozamokat lehet elérni: a betegségre hajlamosító génszakaszok vagy a termésveszteséget okozó génszakasz szerkesztésével a hátrányok megszűnnek, a növény ellenállóbb lesz, elkerülhető a terméskiesés
- meg lehet szabadulni a növényvédő szerektől: a növényt vegyszerek nélkül is ellenállóvá teszi a megfelelő génszakaszban végrehajtott precíziós eljárások
- táplálóbbak, egészségesebbek lesznek az élelmiszerek: a génszerkesztés olyan beavatkozásokat tesz lehetővé, amelyek eredményeképpen az adott növény lényegesen több vitamint tartalmazhat, magasabb tápértékkel bírhat
- gyorsabb és pontosabb, mint a hagyományos eljárások: az NGT természetes körülmények között is bekövetkezhet, a hagyományos eljárásokhoz viszonyítva sokkal rövidebb idő alatt elérhető a kívánt hibridfajta, ráadásul a modern géneljárások nagy pontossággal végezhetők, ellentétben a nemesítés véletlenszerűen alakuló folyamataival
Nincs olyan módszer a világon, amely teljeskörűen képes lenne ellenőrizni ezen technológia felhasználását – fotó: pixabay.com
Az NGT is génmódosítás, ezért bőven vannak ellenérvek is az alkalmazásával kapcsolatban:
- sokak számára jelent egy bizonytalan, irányíthatatlan folyamatot
- nem várt következményei lehetnek: mivel az eljárás néhány éve lett feltalálva, egyenlőre mindenhol csak kísérleteznek vele. Sok olyan eset is van, ami nem hoz eredményt, ennek az okát pedig ma még nem ismerik a tudósok. Senki sem látja pontosan a hosszútávú következményeket akár környezeti, akár fogyasztási oldalról.
- az élelmiszerek új, genetikai nagyhatalmak kezébe kerülhetnek: nem alaptalanok az aggodalmak, hiszen az NGT előnye, hogy széles körben elérhető a technológia, a génszerkesztés a hagyományos laboratóriumi berendezésekhez képest kisebb és olcsóbb eszközökkel isy végezhető. Az államok többsége az NGT kísérleteket még mindig nem szabályozta kellőképpen - még csak felügyeletet sem gyakorolnak rá - így az innováció a nagyvállalatok kezébe került.
- átláthatatlan, hogy mi történik a laboratóriumokban: kérdéses a végeredmény azokon a helyeken, ahol minden a minél nagyobb profit és a minél alacsonyabb önköltség elérését szolgálja.
- etikai kifogások is felmerülnek, ahogy a kontroll tartós hiánya is problémát okoz: a kísérletek nagy hányadát állatokon végzik, ami komoly aggodalomra ad okot. Szintén aggályos, hogy jelenleg nincs olyan módszer a világon, amely teljeskörűen képes lenne ellenőrizni ezen technológia felhasználását. A génszerkesztés egyedi tudást igényel, ez pedig óriási bizonytalanságot eredményez, hiszen nem lehet megmondani, ki az, aki a génszerkesztéssel valóban tudományos munkát végez és ki az, aki saját érdekeit szolgálja.
Az engedélyezett GMO növények az elővigyázatosságra épülő uniós eljárás lefolytatása után az egész EU területére megkapják az engedélyt - de a tagállamok viszont megtilthatják, hogy a területükön GMO termesztés kezdődjön – fotó: pixabay.com
Európa szigorú a GMO-szabályozásban
Az Európai Unió szigorú GMO-irányelvet alkalmaz, de ebben pillanatnyilag nincsenek megkülönböztetve a hagyományos és új technológiák.
Az EU-ban előzetesen engedélyeztetni kell a GMO növények termesztését és az alapanyagok forgalmazását. Az uniós szakhatóság szigorú szempontrendszer alkalmazásával megvizsgálja, hogy milyen kockázatot jelent az adott növény a környezetre és az emberi egészségre, majd az Európai Bizottság engedélyezi a kiállított szakvélemény alapján a termesztést és a forgalmazást.
A hatóság azt is vizsgálja, hogy a módosított organizmus milyen eljárással jött létre: abban az esetben, ha az eljárás már régóta általános gyakorlatnak számít, és hatásairól teljes körű információk állnak rendelkezésre, akkor akár mentességet is kaphatnak a GMO-irányelv szigorú szabályai alól. Az irányelv ugyanakkor gyakorlatilag kimondja, hogy minden új géneljárás GMO.
Az engedélyezett GMO növények az elővigyázatosságra épülő uniós eljárás lefolytatása után az egész EU területére megkapják az engedélyt - de a tagállamok viszont megtilthatják, hogy a területükön GMO termesztés kezdődjön.
A tagországok a címkézési szabályokon is szigoríthatnak, hiszen a GMO tilalom önmagában még nem jelenti azt, hogy az emberek védve lennének a génmódosított összetevőktől. Erre jó példa az, hogy az európai állattartásban általános takarmányalapanyagnak számít a dél-amerikai import GMO szója, azaz az üzletekben vásárolt hús valószínűleg olyan állat húsa, amely GMO szóján nevelkedett.
Sok tagállam ezért komoly erőfeszítéseket tesz a GMO-ok visszaszorítására (ilyen hazánk is, nálunk az alaptörvény tiltja, de ide tartozik Lengyelország, Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Görögország és Luxemburg. Viszont Csehország, Szlovákia, Spanyolország, Portugália és Románia nem tiltja a GMO termesztést.
A GMO irányelven belül megkülönböztetnének a csak mesterségesen létrehozott változásokat és az elvben természetes reprodukció során is elérhető változásokat – fotó: pixabay.com
Heves viták lehetnek az új javaslatokkal kapcsolatban
Az Európai Bizottság már korábban is jelezte, hogy a géneljárásokkal kapcsolatos szabályokat felül kell vizsgálni és újra kell szabályozni. Az erről szóló tervezet szerint nem lenne külön NGT irányelv, továbbra is minden géntechnológia alkalmazásával módosított növény GMO lenne, viszont a GMO irányelven belül megkülönböztetnének a csak mesterségesen létrehozott változásokat és az elvben természetes reprodukció során is elérhető változásokat.
Az NGT új fogalmat kapna, aminek a neve precíziós biotechnológia (precision biotechnology) lenne.
Az uniós döntéshozóknak és a tagállamoknak előreláthatóan heves vitákra, hosszú tárgyalásokra és kompromisszumkészségre kell készülniük a végleges szabályozás kidolgozása érdekében.
Az, hogy Magyarországon a génszerkesztési eljárásoknak mi lesz a sorsa, egyenlőre nem lehet tudni. A szakértők véleménye a világ minden táján ugyanaz: a jövő agrárországai azok lehetnek, amelyek az új géntechnológiákat gyorsan a növénynemesítés szolgálatába tudják állítani.
