Az ipari növények és az időszaki gyep elterjedése, valamint a pihentetett területek növekedése mellett az időjárási viszontagságok is hozzájárultak ahhoz, hogy idén több gabonaféle esetében is csökkent a betakarított területek mérete – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.
Szigethy-Ambrus Nikoletta hozzátette: idén várhatóan kevesebb lesz a betakarított malmi búza, ami egyes élelmiszerek árain is meglátszódik majd – írja az infostart.hu.
.jpg)
70-30 százalék lehet a betakarított takarmány- és az étkezési búza aránya – fotó: pixabay.com
Mint írják, idén a hőség és az aszály után az árvíz, illetve a belvíz is megnehezítette a gazdák életét és a betakarítási munkálatokat, így cseppet sem meglepő, hogy a 2024-es előzetes betakarítási adatok a gabonafélék esetében elmaradást mutatnak az előző évi értékekhez képest.
Az időjárási viszontagságok hatására csökkent a búza és a repce vetésterülete, míg a szója és a kukorica esetében a gazdák növelték a megművelt és bevetett földeket. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összefoglaló elemzésében az idei, hazai betakarítás eddig elérhető adatait gyűjtötte össze, elsősorban a gabonafélékre vonatkozóan.
Az elemzés szerzője, Szigethy-Ambrus Nikoletta elmondta: nemcsak a szeptemberi árvíz miatt kialakult belvizes területek okoztak gondokat, hanem jelentős mértékben befolyásolja a betakarított gabonamennyiséget az is, hogy idén sok helyen nagy földterületek kerültek ugaroltatás alá.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány adatai szerint 2024-ben 140 ezer hektárnyi földterületet pihentettek a gazdák idehaza. A döntésre valószínűleg hatással volt az Európai Bizottságnak a kiegyensúlyozott mezőgazdasági és környezeti állapotban tartás követelményeiben idei évre tett könnyítése, mivel parlagterületekkel is teljesíthető a 4 százalékos előírás.
Annak ellenére, hogy a kukorica általában nehezen viseli a szárazságot, a gazdák idén mégis növelték a termőterületet. Bizonyos időközönként ugyanis szükség van vetésforgóra, vagyis arra, hogy az egyes földeken évről évre más és más gabonafélét vagy egyéb növényt vessenek, hiszen a föld csak így marad jó minőségű és termőképes.
Az eddigi adatok alapján 1 254 000 hektáron takarítottak be idén búzát, rozsot, zabot és tavaszi, valamint őszi árpát. A legnagyobb területeken továbbra is búza termesztése folyik, 2024-ben 922 ezer hektárt vetettek be ebből a gabonaféléből. A felsorolt négy gabonaféle közül csaknem mindegyik esetében csökkent a betakarított terület mérete az előző évihez képest. Ennek elsődleges oka az ipari növények, az időszaki gyep, valamint a pihentetett területek növekedése – olvasható az elemzésben.
Viszonylagos áremelkedésre lehet számítani egyes élelmiszereknél – fotó: pixabay.com
Az elemző szerint sz idei termés alapján úgy tűnik, hogy kevesebb lesz a malmi búza, mint amire számítani lehetett. Ez már tavaly is probléma volt, és az idei aratás utáni szakértői becslések is arról szóltak, hogy 70-30 százalék lehet a betakarított takarmány- és az étkezési búza aránya. Szigethy-Ambrus Nikoletta szerint emiatt várhatóan
10-15 százalékkal emelkedhet még ebben az évben a liszt, a kenyér, valamint a búza alapú élelmiszerek ára.
Ugyanakkor hozzátette: a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján tettek becslést a szakértők, konkrét és végleges számokat akkor lehet majd közölni, ha minden gabonaféle betakarítási adatai megérkeznek. Ezzel együtt az elemző szerint „viszonylagos áremelkedésre lehet számítani" az említett élelmiszereknél.
Az elemzés kitér arra is, miszerint azt már most meg lehet állapítani, hogy a magyar mezőgazdaság idei összteljesítménye elmarad az előző két-három év adataihoz képest, ugyanakkor a 2024-es számok „sem lesznek annyira rosszak", azaz pánikra semmi ok.
Az eddigi adatok szerint Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összegzése alapján búzából 5,3 millió, tavaszi és őszi árpából 1,5 millió, rozsból 72 ezer, zabból pedig 78 ezer tonna termett idén Magyarországon.
A termésátlagok tekintetében a búza vezeti a mezőnyt, 5 790 kg/hektár arányban a többi gabonafélékhez képest. A négy említett növény esetében mindnél megfigyelhető, hogy a termésátlagok az előző két évi értékekhez képest nőttek, így bár kisebb területeken, de jobb eredményekkel sikerült a gazdáknak a betakarítás – olvasható az infostart.hu cikkében.
_fill_540x300_0.jpg)
