A hernyók a kertben nem jót jelentenek. Úgyhogy, hiába bőséges a termés, lehet, hogy nem sok minden marad belőle, ha nem vagyunk elég óvatosak. A hernyók ugyanis nagyon szeretnék, ha megosztanánk velük a kezünk munkájával termesztett finomságokat, és egyáltalán nem zavarja őket, ha a károkozásuk miatt nekünk semmi sem marad. És amikor látjuk és halljuk, ahogy helyettünk eszik a zöldségeinket, még az sem vígasztal bennünket, hogy egyszer majd gyönyörű lepkék vagy pillangók lehetnek belőlük.
Így védekezz a hernyók ellen
A hernyók a lepkék és pillangók lárvái, és habár számos különböző fajtájuk van, lehet ellenük védekezni. Azonban fontos, hogy be tudjuk azonosítani, milyen hernyó rágta be magát hozzánk, hiszen akkor tudjuk bevetni az ellene leginkább használható fegyvereket.
Ha a hernyók halványzöld színűek és világos csíkok futnak végig rajtuk, akkor az U betűs aranybagoly lepke lárváiról van szó, amelyek imádják a káposztaféléket, és persze a salátát. Augusztusban és szeptemberben általában a gyapottok-bagolylepke hernyója okozza a legtöbb kárt, főleg a bab, a saláta és a paradicsom köreiben. Ha viszont a rágások az új hajtások tövénél találhatók, akkor az a vetési bagolylepke hernyója lehet.
Akár vegyszerrel is elűzhetjük a hernyókat, de ha inkább természetes megoldást keresnénk, akkor a következőket ajánljuk.
Vágjunk apró darabokra egy kartonpapírt, és tegyük a palánták töve köré, így a hernyók nem fogják megrágni a palántát. Hogy miért? Senki nem tudja. De állítólag beválik.
A hernyó nem jó barátunk a kertben, de a lepke vagy pillangó szívesen látott vendég. Fotó: Shutterstock
De az is segít, ha időben történik meg a palánták kiültetése, hiszen ha a növény egészséges, a talaj gondozott, gyommentes és tápanyagokban gazdag, a hernyóknak jóval kisebb az esélye a pusztításra. Azt a módszert nem érdemes azonban választani, ami a krumplibogaraknál nagyon is használható, miszerint egyesével szedjük össze a hernyókat. Ez sajnos velük szemben nem válik be.
Használhatunk azonban Bacillus thuringiensist is ellenük, ami a természetben előforduló talajbaktérium, így sem az emberekre, sem az állatokra nem veszélyes, kivéve a hernyókra, amelyek elpusztulnak tőle.
De a fokhagyma is a segítségünkre lehet. Készítsünk permetezőt 1 nagy fej fokhagyma, 1 nagyobb vöröshagyma és 1 evőkanál cayenne-i bors felhasználásával úgy, hogy a fokhagymagerezdeket és a vöröshagymát nagyobb darabokra vágjuk, de a héjat rajtuk hagyjuk. A fokhagyma- és hagymadarabokat, valamint a héjakat tegyük egy fazékba, és öntsük fel 1,5 liter vízzel, majd adjuk hozzá a cayenne-i borsot. A keveréket lassú tűzön, folyamatos kevergetés mellett forraljuk fel, majd takarékon főzzük 20 percig.
A hagymás levet öntsük egy jól zárható edénybe, várjuk meg, amíg kihűl, majd zárjuk le és tegyük félre egy hűvös helyre 6 hétre. Ezután szűrjük le a folyadékot és öntsük vissza a tárolóedénybe a tömény levet. Mielőtt felhasználjuk, alaposan fel kell hígítanunk. 600 ml vízhez adjunk 1 evőkanálnyi oldatot és ezt permetezzük be hernyótámadásnak kitett növényeinkre.
De a burgonya és a hamu is remek megoldás a hernyók ellen. Úgy lehet ugyanis elűzni a hernyókat, ha a növények közé nyers burgonyaszeleteket teszünk, vagy hamut szórunk a növényekre.
Ismerd meg a lepkét és a pillangót
A lepkék és a pillangók különbözőek. A lepkék az ízeltlábúak törzsében, a rovarok osztályának utolsóként kifejlődött rendje, a pillangók pedig a lepkék rendjének egyik családja.
Magyarországon összesen öt pillangó faj él, melyek mindegyike védett:
- Fecskefarkú lepke
- Kardoslepke
- Kis Apolló-lepke
- Apolló-lepke
- Farkasalmalepke
Magyarországon körülbelül 3500 lepkefaj él. Megjelenésük nagyon változatos, szárnyaik fesztávolsága a néhány milliméterestől egészen a 30 centiméteresig terjedhet. Szabadon mozgatható fejük két oldalán egy-egy nagy, gömb alakú szem ül, és csápokkal rendelkeznek.
Szájszervük egészen speciális, melynek legkülönlegesebb része a pödörnyelv. Ez egy két félből álló cső, amely az állkapcsi belső karéj alsó, illetve külső feléből nőtt össze. A lepkék felpödörítve tartják, és csak iváshoz, illetve táplálkozáshoz nyújtják ki, innen ered a neve is.
Három pár járólábuk két-két karomban végződik, de lábaik gyengék, ezért nem igazán alkalmasak járása. A szárnyakat szőrök és kitinpikkelyek borítják, ez a „hímpor". Teljes átalakulással fejlődnek, A lepkék bábja úgynevezett múmiabáb, amin a szárny, a lábak, a csáp és a pödörnyelv körvonalai már átsejlenek. A hernyók elsődlegesen szárazföldiek, általában növényi anyagokkal táplálkoznak. A növényt kívülről rágják. Sajnos, ha a hernyók elszaporodnak, nagyon gyorsan szinte teljesen letarolhatják tápnövényüket, így ebből a szempontból a lepke, legalábbis hernyó formájában, nem hasznos. Azonban akadnak közöttük levéltetveket pusztító hernyók is.
A csodás átalakulás során a hernyóból gyönyörű lepke vagy pillangó válik. Fotó: Shutterstock
Több családjukban mezőgazdaságilag is jelentős növénykártevők találhatók, mint amilyenek a bagolylepkefélék, a molyfélék, a szövőlepkefélék vagy a szenderfélék.
A hímek repülés közben, feromonokkal csábítják magukhoz a nőstényeket, amelyek az illatanyagtól kábulatba esnek. Az egyik legáltalánosabb rendszerben két nagy csoportra, a nagylepkékre és a molylepkékre osztották őket. Az éjjel repülő lepkék közül a szenderek nappal védett helyen pihennek, éjjel pedig igazán aktívvá válnak. A kertünkbe elsősorban a nappal- és éjjel repülő nagylepkéket érdemes csalogatni. A molylepkéket pedig inkább tartsuk távol, hiszen sem az ételeinknek, sem a ruháinknak nem jó barátai.
A hernyókat tartsuk távol, a lepkéket viszont minél közelebb
Ahhoz, hogy lepkéket csalhassunk a kertünkbe, meg kell ismerni a szokásaikat. hiszen a „lepke-szezon" már kora tavasszal elkezdődik. Minél több nektáradó növény van a kertünkben, annál több lepke és hasznos rovar fogja azt felkeresni. Ugyanis a lepkéket azért érdemes a kertbe csábítani, mert nagyon sokat segítenek a beporzásban. És mert gyönyörűek. Persze azért nem bocsátható meg nekik a hernyó korukban okozott kár, mert szépek, és attól még nem lesznek angyalok, mert szárnyuk nőtt. De kétségtelenül kellemes társaságot nyújtanak a kertünkben, amikor már nem "kukacolnak", hanem szárnyalnak.
A lepkék nagyon szeretik a napos, védett területeket. Minden lepkefajnak más a kedvenc növénye, de ha a kertünk tavasztól őszig dúskál a virágzó növényekben, egészen biztosan nem lesz hiányunk lepkékből sem. Azonban nagyon fontos, hogy ne használjunk rovarírtó szereket, nem csupán a lepkék, de a saját magunk és a többi hasznos rovar védelmében sem.
A leggyakrabban a nappal repülő lepkékkel találkozhatunk a kertünkben, mint amilyen a kacsafarkú szender, a nappali pávaszem vagy a közönséges boglárka, éjjel pedig leginkább a vándorló folyófűszendert és a fekete és piros foltos medvelepkét láthatjuk.
Sajnos a lepkék között is akadnak kártevők. A tengerentúlról behurcolt amerikai fehér szövőlepke komoly károkat okozhat a gyümölcsfákon. De nem jó barátaink az araszolók sem, amelyek áttelelt tojásaiból még a rügyfakadás előtt kikelnek a hernyók, és megrágják a gyümölcsfák hajtásait.
Ma már a lepkék védettek, így nem szabad őket elfogni. Ha pedig megpillantjuk őket, semmiképp se érintsük meg a szárnyukat, hiszen nagyon könnyen megsérülhetnek, és akkor már nem fognak tudni repülni.
A lepkék nagyon kedvelik a fürtös gyöngyikét, a kankalint, de gyümölcsfáink, például a cseresznyefa is vonzzák őket. Az évelők közül a harangvirágok, a szarkalábak, a levendula és a kakukkfüvek is a kedvenceik, hiszen ellátják őket megfelelő mennyiségű nektárral.
Az egynyári növények közül a pillangóvirág nem véletlenül kapta csodás nevét, hiszen a lepkék nagyon kedvelik, de szeretik a facéliát, a körömvirágot és a napraforgót is. A nyáriorgona tömegesen vonzza a nappali és az éjszakai lepkéket.
A hernyók tehát nem a kedvenceink, de a lepkék és pillangók nagy többségében jó barátaink, és szemet gyönyörködtető lakói a kertünknek.
