26 ország 116 előadójának részvételével július 19-22 között rendezik meg Budapesten a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciát (ECPA). Magyarország először kapta meg az ECPA rendezési jogát, fő szervezője ebben az évben a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület.
Ez az első rendezvény az ECPA konferenciák sorában, amely hibrid módon (online és személyes) kerül megrendezésre, ráadásul rekordszámú, több mint 500 fő részvételével.
Dr. Feldman Zsolt az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencián Budapesten – Fotó: Agroinform
A konferencia lehetőséget ad arra, hogy tovább erősödjön a precíziós gazdálkodás magyarországi elterjedése, másrészt a mezőgazdaság új, digitális irányait kutató szakemberek megismerhetik régiónk adottságait és új kapcsolatokat alakíthatnak ki a helyi szakemberekkel.
- dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára,
- dr. Milics Gábor, a 13. ECPA konferencia főszervezője,
- Prof. Dr. Gyuricza Csaba, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora,
- Mr. Geert Kits Nieuwenkamp, mezőgazdasági attasé (Holland Nagykövetség),
Mr. Geert Kits Nieuwenkamp, mezőgazdasági attasé az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencián Budapesten – Fotó: Agroinform
- Kovács Norbert, a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság vezérigazgatója,
- dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke,
- Jakab István, a MAGOSZ elnöke, Magyar Országgyűlés alelnöke.
Dr. Milics Gábor
Dr. Milics Gábor, a 13. ECPA konferenciát szervező Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) elnöke elmondta, hogy a szervezés különösen nehéz feltételek között zajlott. A tavalyi évben a világjárvány miatt a nemzetközi konferenciát nem rendezték meg, és a jelentkezés időszakában még tombolt a járvány, így elég bizonytalan volt a konferencia megszervezése. Ennek ellenére a konferencia-sorozat szervező bizottsága arra bátorított bennünket, hogy ne halasszuk el a konferenciát. Az elmúlt 2 évben megtanultuk, hogy hogyan lehet átállni az online térre, mégis rájöttünk arra, hogy a személyes találkozásoknak nagyon fontos szerepe van az emberek életében. Bár a bizonytalan utazási szabályok miatt a konferencián a személyes résztvevők száma sajnos alacsony maradt, mégis úgy gondolom, hogy az európai szintű esemény megszervezését sikeresen végrehajtottuk. Hálás vagyok a háttérben dolgozó szervezőknek, akik erejükön felül teljesítettek azért, hogy a rendezvény megvalósuljon, és ezúton köszönöm meg a támogatást a szponzorainknak, akik fontosnak érezték, hogy támogassanak egy nemzetközi tudományos konferenciát.
Dr. Milics Gábor átadja Jakab Istvánnak a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjat – Fotó: Agroinform
Dr. Feldman Zsolt
Dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár, Agrárminisztérium – nyitóelőadásában elmondta, hogy a technológia önmagában sohasem cél, csak egy eszköz céljaink eléréséhez. Egy gazdálkodó számára pedig melyek a legfontosabb célok? Jövedelmező és eredményes termelés, a piaci versenyben való sikeres részvétel, összhang teremtése a gazdálkodás és természeti környezet között és nem utolsó sorban kímélni, fenntartható módon hasznosítani a termeléshez nélkülözhetetlen erőforrásokat, különösen a termőföldet. E célok elérésére ad számunkra eszközöket a digitális és precíziós technológia. „Meggyőződésem, hogy tudatos használatuk áttörést tud jelenteni egyéni és ágazati szinten egyaránt, számos példa támasztja ezt alá."
Nem véletlen, hogy a magyar kormányzat összehangolt munkát folytat a digitalizáció teljes agráriumban és élelmiszeriparban történő elterjesztése érdekében. 2019-ben külön digitális stratégiája is született az agráriumnak, szinte elsőként Európában és készül az élelmiszeriparé is. Hiszünk ugyanis abban, hogy a magyar és az európai élelmiszer-gazdaságban rejlő tartalékok jobb kiaknázásában óriási szerepe van ennek a technológiának. A gyakorlatban történő sikeres alkalmazása a termelés hozzáadott értékének növelésében, a termelékenység fokozásában és a versenyképesség erősítésében ugyanúgy alapvető fontosságú, mint a környezetvédelmi és klímapolitikai célok megvalósításában.
Az államtitkár hozzátette: kevés másik olyan technológia van a mezőgazdaságban, amelynek alkalmazása ennyire igényelné a gazdálkodók felkészültségét és újszerű tudását. Éppen ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy mérettől és ágazattól függetlenül minél többük számára elérhetővé váljon ez a tudás. Mindent meg kell tenni annak érdekében is, hogy a gazdálkodók között ne alakuljon ki digitális technológiai szakadék. „Ehhez két fontos eszközt kell biztosítanunk. Az egyik, hogy a kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek oktatását szervesen be kell illesztenünk az agrár-szakképzés és felsőoktatás, valamint a felnőttoktatás rendszerébe. A másik, hogy elérhetővé kell tenni a technológiát és a kapcsolódó szolgáltatásokat minden gazdálkodó számára. Ehhez mi most Magyarországon 100 milliárd forint, azaz 280 millió euró keretösszeggel hirdettünk meg olyan pályázati lehetőséget a mezőgazdasági termelőink számára, amely révén precíziós fejlesztéseiket tudjuk támogatni.”
Feldman Zsolt azzal zárta beszédét, hogy ma Magyarországon a precíziós gazdálkodást alkalmazók elsősorban a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók vagy gazdaságvezetők. A technológia sikere tehát jelentős részben a generációváltás sikerétől is függ. Attól sem kell megfeledkezni, hogy a precíziós technológiák alkalmazásával válaszokat lehet adni a környezeti fenntarthatóság fokozása érdekében európai agráriumra irányuló társadalmi elvárásokra is.
Dr. Knáb Erzsébet
Dr. Knáb Erzsébet, Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a világban zajló technológiai forradalom során kitüntett szerepe van az egyetemeknek, aktív szerepük van az innovációban. Ebben kiemelkedik a Széchenyi Egyetem, új együttműködési formákat kialakítva vállalati és intézményi partnereivel. Mindezt annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes legyen világszinten is. Kihasználják az egyetemen működő különböző tudományi szinergiákat, büszkék az évtizedes tudásukra. „A precíziós gazdálkodás elvének nem csak a mezőgazdaság, de a klíma-és környezetvédelem során is kiemelkedő fontossága van, örülünk, hogy egyetemünk részt vehet e folyamatban.” – emelte ki Knáb Erzsébet.
Dr. Knáb Erzsébet az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencián Budapesten – Fotó: Agroinform
Prof. Dr. Gyuricza Csaba
„A mezőgazdaságot az emberiség története folyamán mindig érték kihívások, azonban kevés olyan időszak volt, amikor forradalmi, robbanásszerű változásokhoz kellett igazodni, alkalmazkodni! Napjainkban ez a helyzet, ami jelentőségét és hatását tekintve az ipari forradalomhoz hasonló hatású, amikor az állati erőt felváltották a gépek, ma pedig az informatika, digitalizáció térhódítása hoz robbanásszerű változásokat.” – kezdte előadását Prof. Dr. Gyuricza Csaba, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora.
Kiemelte, hogy Magyarország Európa egyik leggyorsabban növekvő agrárgazdasága jelenleg, azonban ha továbbra is őrizni akarjuk ezt a dinamizmust, vagy inkább fokozni, akkor elkerülhetetlen, hogy alkalmazkodjunk az egyre komplexebbé, egyre fenyegetőbbé váló globális kihívásokhoz (1. népességnövekedés, 2. klímaváltozás, 3. termőföld és vízkészlet csökkenése, 4. a genetikailag módosított növények és állatok térnyerése)
Jelenlegi szerkezetében a hazai agrárium elérte teljesítőképessége csúcsát, további növekedés átfogó fejlesztést igényel.
Prof. Dr. Gyuricza Csaba, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora – Fotó: Agroinform
A 21. század első évtizedeiben Magyarországon az agrárgazdaság hat átfogó területén van szükség radikális előrelépésre ahhoz, hogy a versenyképesség, a termelésbiztonság, a fenntarthatóság, a vidéki életforma vonzóbbá tétele valamint a lakosság helyben tartásának feltételei javuljanak.
1. Agrárkutatás és felsőoktatás
2. A megváltozó klímafeltételekhez alkalmazkodó technológiák alkalmazása, öntözésfejlesztés
3. Precíziós mezőgazdálkodás
4. Horizontális és Vertikális integráció erősítése
5. Földbirtokpolitikai kérdések megoldása
6. Mezőgazdaság kedvezőtlen termőhelyeken
„A mezőgazdasági kibocsátás dinamikussan növekszik. Ugyanakkor a versenyképesség és fenntarthatóság erősítése kizárólag a hazai és a globális trendek egyidejű figyelembevételével valósulhat meg. A csúcstechnológiai irányokhoz alkalmazkodva az ágazat kibocsátása stabilan további 30-35%-kal növelhető. A fent felsorolt, a szakpolitika zászlóshajóiként bemutatott hat terület erősítése elengedhetetlen.” – összegezte a szakértő.
Kovács Norbert
Kovács Norbert, vezérigazgató, Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. jogelődje az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok, amely nemcsak Magyarország, hanem Európa legrégebbi állami birtoka. A jogutód változatlan célokkal, de a modern és nyereséges mezőgazdaság termelés érdekében meghatározott feladatokkal folytatja a megkezdett hagyományokat. Összetett munka zajlik Mezőhegyesen és ezt csak precíziós gazdálkodás mellett lehet végrehajtani.
Mezőhegyes éllovasa a drónos tápanyag és egyéb anyagok kijuttatásanak, ezen kívül tesztkörnyezetet is biztosít drónoknak, szabályozás kialakításában, vagy akár a mindennapi működésben.
Kovács Norbert hozzátette, hogy világszinten is élvonalban vannak abban a tekintetben, hogy a 400 km magasságban található űrállomásból 4000-1000 nanométer közötti felvételeket képesek készíteni.
Megkezdődött az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia Budapesten – Fotó: Agroinform
Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjak
A konferencián kiosztották a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjakat.
A díjazottak Jakab István, MAGOSZ elnöke, Magyar Országgyűlés alelnöke, dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője és Farkas László, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosa.
Jakab István (aki nyilatkozott is az Agroinformnak) élete és munkája a MAGOSZ elnökeként és a Magyar Országgyűlés alelnökeként a vidéki emberek, a gazdavilág szolgálata, az anyaországi és határon túli magyar gazdatársadalom összefogása.
Jakab István személyesen támogatta a Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának elkészítését, valamint a Stratégiai Kormány általi elfogadását. Részt vállalt a Digitális Jólét Program által koordinált Stratégia megvalósításában, a digitalizáció szükségességének elfogadtatásában. Az ágazat meghatározó vezetőjeként közreműködésével megalapozta a gazdák figyelmének felkeltését.
„Az eredményes gazdálkodás egyik kulcsa a digitalizáció, az adat alapú mezőgazdaság elterjedése, a tudomány eredményeinek széleskörű alkalmazása. A mezőgazdasági termelőknek úgy kell helytállniuk a nemzetközi versenyben, hogy közben optimalizálni kell a környezeti terhelést, a környezet erőforrásainak felhasználását. Az agrártermelés minden évben hatalmas környezeti erőforrásokat használ fel az élelmiszer előállításához. Feladatunk ennek pontos megismerése, nyomonkövetése és a környezet védelmében az ésszerű módosítások tervezése. Prioritás továbbá az egészséges élelmiszer előállítása, a lakosság egészségügyi helyzetének javítása, fenntartása, hiszen csak egészséges alapanyagból lesz élvezhető és egészséges élelmiszer. Meggyőződésem, hogy a magyar szakemberek birtokában vannak a XXI. századi tudásnak, környezetkímélő módon képesek világszínvonalon különböző termékeket, szolgáltatásokat előállítani.” – emelte ki a Jakab István.
Szintén díjazásban részesült Dr. Gál András Levente, mint a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője 2018 óta koordinálja Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) elkészítését és végrehajtását. A DAS-t az általa vezetett, számos kormányzati szervezet bevonásával létrehozott munkacsoport állította össze, a DAS-t a Kormány 2019-ben fogadta el.
Dr. Gál András Levente, mint a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője – Fotó: Agroinform
A DAS elfogadását követően számos szakmai egyeztetés vezetett a stratégiában írt célok eléréséhez szükséges kormányzati források megszerzése érdekében. A forrásokat biztosító DAS Intézkedési Tervet a Kormány 2020-ban fogadta el, amelynek végrehajtását a Digitális Jólét Nonprofit Kft., a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. és több állami szervezet közösen végzik, a DJP koordinálásával. Iránymutatásai és a DAS tapasztalatai alapján 2021-ben került sor a Digitális Élelmiszeripari Stratégiai elkészítésére.
Szintén a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díj birtokosa Farkas László, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosa. A vállalkozás 2003 januárja, a vállalkozás megalakulása óta használja, alkalmazza a helyspecifikus gazdálkodás vívmányait. A vállalkozás jelenleg 434 ha területen folytat saját termelést, további 204 ha területet integrál. Farkas László a gépvásárlási döntéselkészítés folyamán, egy 2003-ban, Keszthelyen megrendezett tanácskozáson hallott először a precíziós gazdálkodásról. Rögtön felismerte, hogy ezt a technológiát kell alkalmaznia a szabálytalan alakú és heterogén talajú táblákon. A Farkas Kft. szervezésében több szakmai találkozók kerül megrendezésre, amelyek mindig nagy érdeklődésre tartanak számot. A vállalkozás részt vett és részt vesz több fejlesztési projekt eredményeinek tesztelésében így közvetlenül is hozzájárul az innovációk eredményéhez.
A konferencia szakmai nappal folytatódik
A konferencia programja július 20-án, kedden a szakmai nappal folytatódik. A résztvevők betekintést nyerhetnek a gyakorlatban alkalmazott precíziós mezőgazdasági technológiai megoldásokba a KEVE Zrt. példáján keresztül. A szakmai nap helyszíne Budapesttől nem messze, Baracska közelében található, ahol a KEVE Zrt. technológiáit különféle állomásokon keresztül mutatják be. A négy állomása témája: vetés, talaj, tápanyag-gazdálkodás, növényvédelem.
.jpg)
