Nem kérdés, hogy az ukránokkal való bővítés mindenképp sok pénzbe kerülne, ennek lehetséges terhét 186 milliárd euróra becsülte az az uniós dokumentum, mely még októberben szivárgott ki – írja a HVG. Létezik azonban egy másik tanulmány is, ami ennél több mint 50 milliárddal kevesebb pluszkiadással számol, és mely szerint teljesen alaptalan híresztelés, hogy Ukrajna befogadása a nettó kedvezményezettek többségéből nettó befizetőt csinálna. Ráadásul e tanulmány szerint még a mezőgazdasági pénzeknél sem jönne el a világvége.
Az is tagadhatatlan: Ukrajna befogadása nagy horderejű döntés: nem elég, hogy az állam óriási, de nagyon elmaradott is és az orosz megszállók a földdel tették egyenlővé egyes részeit.
Rengeteg pénzt kellene tehát Ukrajnába pumpálni a felzárkóztatásért, amivel értelemszerűen megnőnének a jelenlegi tagállamok befizetési terhei, miközben ők maguk kevesebb pénzt vehetnének ki az EU költségvetéséből. Hogy mindez mégis mennyibe kerülne, arról született egy belső felhasználásra szánt anyag, mellyel októberben a Financial Times foglalkozott. Aszerint hét év alatt 186 milliárd euróba kerülne, és a most nettó kedvezményezett tagállamok többségéből nettó befizetőt csinálna.
Néhányan nettó befizetők lennének?
A Financial Times által idézett tanulmány nemcsak Ukrajna, hanem mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Grúzia, Koszovó, Moldova, Montenegró és Szerbia belépésének lehetséges anyagi következményeit próbálta megbecsülni a jelen, 2021-2027-es kifizetési ciklus szabályai alapján (az évtizedek óta váratott Törökország szóba se került).
A tanulmány szerint a mostani szabályok alapján Ukrajna, Moldova, Grúzia és hat balkáni állam EU-s csatlakozása egy hétéves kifizetési ciklusban 256,8 milliárd euróba kerülne, ebből tehát Ukrajnáé 186 milliárdot kóstálna.
Ukrajna csatlakozása miatt nagyobb költségteher és kevesebb támogatás jutna minden uniós államnak, a mérték a nem mindegy – forrás: pixabay
Kilenc új taggal 21 százalékkal, 1470 milliárd euróra nőne az unió jelenlegi költségvetése. A belső piac mérete pedig 66 millió fővel 517 milliósra duzzadna. Nettó haszonélvező tagállamok nettó befizetővé válnának és különösen Németország, Franciaország, valamint Hollandia befizetői terhei nőnének meg.
Ukrajna EU-s csatlakozása a kifizetéseknél a legnagyobb hatással a mezőgazdasági pénzekre lenne. 41,1 millió hektár hasznosított termőterületükkel megelőznék a mostani legnagyobb termelőt, Franciaországot, a blokk legnagyobb kedvezményezettjeivé válnának, hét év alatt 96,5 milliárd euróra lennének jogosultak. Ezzel a mostani tagok termőterület-hektárra számolt mezőgazdasági támogatásai 20,3 százalékkal esnének. A többi nyolc új tag mezőgazdaságára együtt 29,9 milliárd euró jutna hét év alatt.
Még egyszer: a fenti összegek inkább gondolatébresztők, hiszen maga a szöveg is megállapítja, hogy ha Ukrajna valaha is csatlakozik, akkor alapvető uniós költségvetési és reformok kellenek – ha ilyenek nem lesznek, akkor pedig az egész ukrán kérdést "innovatívan, és a létező uniós költségvetési struktúrákon kívül kell kezelni".
Nyolc új belépő nélkül már mások a számok
Készült azonban egy másik, Ukrajna EU-s csatlakozásának lehetséges anyagi terheivel matekozó tanulmány is. Közösen adta ki az észt International Centre for Defence and Security és az Európai Politikai Tanulmányok Intézete, szerzője számításaihoz az Ukrán Gazdaságkutató és Politikai Intézet szolgáltatott adatokat. Ez az anyag már nem kilenc új belépő, hanem csak Ukrajna csatlakozásának lehetséges anyagi vonzatairól jósol, az azonban azonos, hogy ez is a jelenlegi pénzügyi szabályokat veszi alapul.
Ez arra jut, hogy Ukrajna a csatlakozással évi 18,9 milliárd euróra lenne jogosult, ami a 2022-es uniós költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatainak a 10,5 százaléka. Tehát az ukránok egy hétéves kifizetési ciklusban összesen 132,3 milliárd eurót, több mint 50 milliárddal kevesebbet kapnának, mint ami a másik számításban kijött. Ennyit kellene összedobnia a többi 27 tagállamnak, ami a tanulmány szerint akkor jönne össze, ha mindenütt 10 százalékkal megnőnének a bruttó nemzeti jövedelem alapú befizetések.
Ukrajna évi 18,9 milliárd eurójából nekünk a tanulmány szerint 0,189 milliárdot kellene állni – forrás: pixabay
A dokumentum szerint ezért "teljesen alaptalanok" azok a híresztelések, becslések, hogy Ukrajna csatlakozása az eddig nettó kedvezményezett tagállam mindegyikéből vagy akár csak a többségükől nettó befizetőt csinálna. Kiemeli, hogy a 2004-ben csatalkozottak közül például senki se válna nettó befizetővé – Magyarország sem.
Ukrajna évi 18,9 milliárd eurójából nekünk a tanulmány szerint 0,189 milliárdot kellene állni, vagyis mérlegünk a tavalyi adatokkal számolva plusz 4,031 milliárd euróra csökkenne. Kevesebbet kapnánk, de masszívan kedvezményezettek maradnánk még így is.
Ez a tanulmány a mezőgazdasági pénzek esetében is kevésbé fájdalmas változásokkal számol. Kiemeli, hogy Ukrajnában a nagytáblás mezőgazdaság az uralkodó: néhány külföldi nagybefektető sok ezer hektáron gazdálkodik, a kis farmok kisebbségben vannak. Az EU gazdaságpolitikája pont a nagytáblás gazdálkodóknak kedvez, van viszont egy mechanizmus az ő kifizetéseik korlátozására, melyet minden tagállam önkéntesen életbe léptethet. (Érdekes adalék, hogy még a német gazdaszövetség is tart a mezőgazdasági támogatások jelentős csökkenésétől.)
Nem eszik olyan forrón a kását
A másik, ami miatt Ukrajna csatlakozásával is viszonylag puhára esne a gazdafinanszírozás, az az, hogy a mezőgazdasági közvetlen kifizetések aránya új tagoknál tíz év alatt lépcsőzetesen nő, csatlakozáskor csak az összegek 25 százalékát folyósítják, ez minden évben 5 vagy 10 százalékponttal nő, míg eléri a 100 százalékot. Ha Ukrajna 2030-ban csatlakozna (ez egy elképesztően optimista forgatókönyv), és tízéves átmenettel számolunk a mezőgazdasági kifizetéseknél, akkor ezen terhek csak 2040-től nehezednének teljesen a költségvetésre, addig pedig egészen biztosan megváltozik – hacsak katasztrófa nem történik, nő – a tagállamok GNI-je.
Az EU-s célokkal szemben az ukrán csatlakozás azonban reálisan nem hat, hanem inkább 10-15-20 év alatt mehet végbe. Addigra aztán pláne sok minden megváltozik...
Mindezzel együtt tudjuk, hogy hazánkban Ukrajna EU-csatlakozása mostanság tematizálja a közbeszédet.
Az ukrán mezőgazdaságot külföldi, jellemzően amerikai nagybefektetők uralják, akik sok ezer hektáros területeken gazdálkodnak – forrás: iStock
A minap az LMP nyilvánult meg a témában: hosszú távú stratégiai célként támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását, azonban a fenntarthatóság érdekében módosítanák az uniós agrártámogatások rendszerét és ragaszkodnak a GMO-mentességhez.
Új szabályozással a kicsiket kellene támogatni
Az Agrokép beszámolója szerint az LMP a kárpátaljai magyar kisebbség szempontjából üdvözlendőnek nevezte, ha Ukrajna idővel csatlakozik az Európai Unióhoz, mert ez számukra átjárhatóbb határokat és közvetlenebb kapcsolatot jelent Magyarországgal. Szendefy Márta, a párt országos elnökségének tagja ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ukrán mezőgazdaságot külföldi, jellemzően amerikai nagybefektetők uralják, akik sok ezer hektáros területeken gazdálkodnak. Mivel az uniós agrárpolitika jelentős mértékben támogatja a nagytáblás mezőgazdaságot, így Ukrajna belépésével minden más ország támogatása eltörpülne amellett az összeg mellett, amennyit Ukrajna kapna.
Ezzel szerinte jó eséllyel hazavágnák a magyar szántóföldi termelést, de más szomszédos országokét is.
Ezért szerinte új uniós szabályozásra van szükség, amellyel elsősorban a kisebb gazdálkodókat kellene támogatni. A nagybirtokok pedig boldoguljanak versenyképességi alapon, adott esetben uniós védővámokkal. A politikus alapvetésnek nevezte, hogy az Európai Uniónak GMO-mentesnek kell lenni, és elítélte azokat a próbálkozásokat, amelyek próbálják fellazítani a jelenlegi szigorú szabályozást.
Orbán Viktor miniszterelnök pedig – kiállva a kormány korábbi álláspontja mellett – tegnap este a TV2 Tények című műsorában újra leszögezte:
"Az biztos, hogy ha Ukrajnát felvennénk, az összes olyan támogatás átmenne nekik, amik eddig a közép-európai országokat, köztük Magyarországot is megillették."
A kormányfő ennek kapcsán konkrét területként éppen a mezőgazdaságot jelölte meg.
