A Tolna vármegyei település határában, Gelencsér Zoltán és Gelencsér József gazdák területein került sor augusztus 13-án a Syngenta napraforgó és kukorica crop-EX szakmai bemutatójára. A nagy érdeklődésre számot tartó eseményen szó esett továbbá a tőszám-kísérletek tapasztalatairól, a klimatikus és növényvédelmi kihívásokról, valamint a biológiai megoldásokról.
A gyakorlati állomások közül az elsőn Krupp Kristóf, a Syngenta Magyarország Kft. kukorica- és kalászosvetőmag kampánymenedzsere fogadta a termelőket. Mint elmondta: crop-EX nevű bemutató területeiket azért hozták létre kukorica és napraforgó kultúrákban, hogy egy növénykultúrákon átívelő technológiai ajánlást tehessenek le a gazdák asztalára. Nem egyetlen termékben gondolkodnak, hanem vetésforgóban, s olyan szakmai és gyakorlati praktikákat kínálnak, melyek egytől egyig nagy szerepet játszhatnak a termésstabilizálásban és tudatosabbá tehetik a gazdálkodást.
Krupp Kristóf az érdeklődő gazdák körében – fotó: Horváth Attila
Bemutatta a Cropwise digitális termékcsaládot, melynek tagjai a fontos döntéseknél nyújtanak segítséget. Idén vezették be a fejlesztés újabb, Cropwise Planting nevű tagját, az alkalmazás hibridspecifikus tőszámajánlást kínál azoknak a gazdáknak, akik rendelkeznek precíziós vetőgéppel és differenciáltan szeretnék kijuttatni a vetőmagot. A szakember ezt követően a Syngenta kukoricahibridjei közül a területen lévő hat prémium kukoricát mutatta be, melyeket eltérő, 60 és 90 ezer/hektár közötti tőszámmal vetettek.
A Syngenta hibridkukoricái alacsonyabb és sűrűbb tőszámnál is megállják a helyüket – fotó: Horváth Attila
– A Syngentánál a kukoricanemesítés az elmúlt években óriási változáson ment keresztül úgy globális, mint európai szinten – szögezte le Krupp Kristóf. – Mezőtúron található a világviszonylatban is elismert hazai nemesítőállomásunk, az elmúlt 5 évben számos kiváló hibridet tudtunk a piacra dobni. 2024-ben az SY Artos és a Stacio hibridünket vezettük be a piacra, mindkettő prémiumkategóriás és a FAO 300-as kategóriába érkezett. Ismertebb hibrideink az SY Torino és az SY Solandri, ez utóbbi az egyik legsikeresebb hibridünk, mely teljes egészében magyar nemesítés és ezt az eredmények is mutatják. A másik hasonló hibrid a 400-as éréscsoportban az SY Minerva, melyből szintén sokat vetnek a gazdák.
A szakember a tőszámkísérletek kapcsán elmondta: a hibridek alacsonyabb és sűrűbb tőszámnál is megállják a helyüket.
Jövőre limitált mennyiségben már elérhető lesz a FAO 400-as éréscsoport új hibridje – fotó: Horváth Attila
A 2025-ös évben a 400-as éréscsoportban már elérhető lesz újdonságként az SC4552 kódszámú hibrid, mely 22 szemsorra is képes.
A második állomáson Kiss Nikolett fejlesztőmérnök fogadta a gazdákat és az optimális termesztéstechnológiát ismertette, kiemelve: a kukorica rendkívül energiaigényes növény, a sikeres termeléshez már a kezdetektől fogva biztosítani kell a szükséges tápanyagot. Jelezte, idén a növények fejlettségi stádiuma 2-3 héttel előrébb jár a megszokottnál, ami nem feltétlenül szerencsés, biostimulátorokkal, kondicionálószerekkel lassítható a folyamat annak érdekében, hogy a kellő mennyiségű tápanyag még beépülhessen a szemekbe és még több termést takaríthassunk be.
Dr. Nagy Viktor biológiai termékmenedzser a Syngenta biológiai készítményeit mutatta be, a Quantist és a Vixeran-t. Előrevetítette, hogy a következő évtől bővül a biostimulátorok portfóliója, hogy minden speciális helyzetre a legjobb megoldást tudják kínálni. Elmondta: ez már a harmadik súlyosan aszályos év az ország egyes pontjain, s az említett készítmények – különösen a Quantis – alkalmasak a negatív hatások mérséklésére az élettani folyamatok javításával – de persze, ésszerű határokon belül. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Quantist a stresszt megelőző időszakban kell kijuttatni, mert kalciumtartalma révén segíti a növényt a stresszhelyzetre való gyors reagálásban.
A hibridek teljesítményét és az eltérő tőszámok összefüggését érzékletesen szemlélteti ez az installáció – fotó: Horváth Attila
Tóth-Csantavéri Szilvia fejlesztőmérnök a kukoricatermesztés növényvédelmi technológiájáról beszélt, bemutatva a Syngenta termékeit. Ezek sorában kiemelte: aminosav tartalmú biostimulátor készítményt semmi esetre se juttassanak ki a termelők gyomirtószerrel egy menetben, ugyanis ezzel a gyomnövények rezisztenciájának kialakulását segítik. Amennyiben a gyomnövények is részesülnek a készítmény stressztűrés-javító hatásából, úgy a következő generációban már előfordulhat a megnövekedett ellenállóság a hatóanyaggal szemben. Apropó, hatóanyag: emlékeztetett arra, hogy az EU-szabályozás miatt visszavont S-metolaklór hatóanyagú készítmények szerepét 2025-től a Dual Next Max technológiai csomag veszi át. A posztemergens szegmensben kiemelte az Elumis Bang népszerűségét, amelyet az vonzó ára mellett a hatékonyságának köszönhet.
A következő, 5. állomáson Ácsné Dr. Szekeres Dóra olajos növények vetőmag marketingmenedzser tartott rövid előadást, áttérve a napraforgótermesztés kérdéseire. Mint mondta, idén is folytatódott a Syngenta „6 tonna" programja, bár – tette hozzá– sokan kételkednek a 6 tonnás termésátlag elérésében, ami nem is csoda, hiszen egy rekord meleg és száraz július van mögöttünk, ez erős kombináció, ami rányomja bélyegét a napraforgó termésátlagára.
Ácsné Dr. Szekeres Dóra olajos növények vetőmag marketingmenedzser egyebek közt a napraforgó 6 tonna programról beszélt – fotó: Horváth Attila
Ennek okán is fontos a stresszkezelés, illetve a bizonyos faj- és fajtaspecifikus agrotechnikai elemek optimumba hozása szükséges a sikeres napraforgótermesztést eléréshez. Ennek kapcsán kiemelte a nitrogéndózisok optimalizálását, ugyanis ez az elem jelentős költségtényező, másrészt a túlzásba vitt nitrogén negatívan befolyásolhatja a termést és az olajtartalmat is. A nitrogén mellett fontos kérdés a napfény optimális befogása és hasznosítása is, ennek vizsgálatához a sortáv és sorirány-kísérleteket helyezik a kutatások fókuszába. A szakember szerint, amit a gazda megtehet, az az, hogy valamennyi tápanyagot az optimum felé közelíti. Ácsné Dr. Szekeres Dóra a Syngenta széles hibridkínálatát is bemutatta, köztük újdonságként a linolsavas SY Corsica A.I.R. napraforgó-hibirdet, valamint az ősztől elérhető, Express-toleráns magas olajsavas Suliano és linolsavas Surest hibridet.
A Syngenta napraforgó fajtakínálata – fotó: Horváth Attila
A következő előadó Szeleczki Attila fejlesztőmérnök volt, aki agronómiai szempontból beszélt a napraforgó-termesztésről. Mint rámutatott: a Syngenta-hibridek többféle talaj- és klimatikus adottság közepette is jól helytállnak. Nagyon fontos, hogy az adott körülmények közé a megfelelő hibridet válasszák a gazdák. Az extenzív viszonyok közé szánt, mélyebben gyökerező hibrideket (például a Subeo-t) is lehet ugyan jobb minőségű talajba vetni, ebben az esetben azonban csínján kell bánni a tápanyag-utánpótlással, különösen a nitrogénadagolással, illetve a túlsűrítést is kerülni kell, mert ez megnövelheti a megdőlés veszélyét egy esetleges vihar esetén (a nem kellő mélységbe hatoló gyökérzet miatt). Arra is rámutatott: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jövőben a hagyományosnál szűkebb sortáv és nagyobb tőszám alkalmazása segíthet jobban megőrizni a talaj nedvességtartalmát, illetve növelheti a napraforgó gyomelnyomó képességét is a gyorsabban záródó növényállománynak köszönhetően. A tőszám emelése magasabb növényeket , de valamivel korábbi érést és magasabb olajtartalmat eredményezhet.
Szeleczki Attila fejlesztőmérnök agronómiai szempontból beszélt a napraforgó-termesztésről – fotó: Horváth Attila
Zilahi András, az agronómiai fejlesztési csapat vezetője a táblaspecifikus tápanyag-visszapótlás jelentőségét hangsúlyozta, másrészt arról beszélt, hogy a napraforgó-termesztés kiválóan illeszkedik a karbonlábnyom-mérséklést célzó globális törekvésekbe, mert a növényt nem szabad elkényeztetni, ellentétben a kalászosokkal, amiket "etetni" kell. Felhívta a figyelmet arra, hogy éppen ezért nagyon fontos tudni, hogy mennyi tápanyag van a mélyebb rétegekben is (0-90 cm) és csak annyi nitrogént kell visszapótolni, amennyi az elérni kívánt termés szinthez szükséges, emellett még a nitrogén feltáródásával is érdemes kalkulálni. Ugyanakkor érdemes arra is figyelni, hogy a több csapadék hatására a növények több nitrogént is vonnak ki a talajból. Ebben nyújt nagy segítséget a SYNGENTA CROPWISE NUTRITION programja, ahol műholdtérképes rendszer segítségére alapozva táblaspecifikus zónákra osztva történik a tápanyagmintavétel – csak annyi nitrogén visszapótlása ajánlott, ami a tervezett termés eléréséhez szükséges.
Az utolsó állomáson Papp Zoltán, a kukorica és a napraforgó kultúrákért felelős termékmenedzser várta a termelőket, aki többek között a napraforgó gyomirtó alapkezelésének jelentőségéről beszélt. Szerinte a legjobb hatás akkor érhető el, ha az alapkezelést preemergensen végezzük.
A napraforgó-kínálat minden talajtípusra és klimatikus adottságra tud adekvát fajtát ajánlani – fotó: Horváth Attila
Ha ugyanis a posztemergens kezelést választjuk és csak arra alapozunk, abban az időszakban már sokféle és eltérő fejlettségű gyomnövény van a területen, ráadásul májusban számos más teendője is van a gazdának. Ha csapadékot kapunk előtte, akkor tovább csúszunk a beavatkozással, ha utána, akkor pedig a gyomirtó hatás romlik. Bemutatott egy új, terbutilazin-mentes, napraforgóban még nem ismert hatóanyagú preemergens készítményt, amely a következő évben válthatja az idén utoljára használt S-metolaklór hatóanyagú készítményeket. Nagy problémának nevezte a kórokozók évről évre erősödő és átalakuló nyomását. Egyre nagyobb teret hódít a makrofomina, a hamuszürke szárkorhadás, mely ellen állománykezeléssel nem tudunk védekezni. Közvetett megoldásokat is vizsgálnak: például a Vixeran alkalmazását, amely csökkentheti a talajban élő patogén kórokozók mennyiségét.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
