Sokak kedvence a dubai csoki egyik fontos összetevőjeként mostanság újra a fókuszba került pisztácia, melynek magas ára mögött számos tényező áll. Ezek közé tartozik a betakarítás bonyolultsága, a tárolás korlátozott lehetősége és a lehetséges egészségügyi kockázatok.
A pisztácia (Pistacia vera) a szömörcefélék családjába tartozó, lombhullató fa. Kétlaki, vagyis külön fán vannak a hím- és a nőnemű virágok. Fája lassan növő és még lassabban fordul termőre: akár nyolc év is beletelhet, mire termést hoz. A pisztácia első pillantásra hasonló a dióhoz, vagy a mandulához, de köze sincs hozzájuk, se a héjasokhoz. Valójában csonthéjas gyümölcs, mint a szilva vagy a cseresznye. A szőlőhöz hasonlóan fürtökben terem, a kemény, sima, éretten felnyíló héj rejti a sárgás-zöldes színű, ehető magot.
Amellett, hogy szép a színe, a pisztácia fogyasztása rendkívül egészséges is – hacsak nem visszük túlzásba, mert akkor extrém magas zsírtartalma miatt felér egy hízókúrával – forrás: Pixabay
A pisztáciafák nem minden évben hoznak termést, hanem csak két- vagy háromévente. Egy fa csupán 12-20 kilónyi termést ad, ami nem sok, sőt, kifejezetten kevés. Ráadásul a pisztácia mindössze egy évig tárolható, ezután kiszárad, megbarnul, keserűvé és íztelenné válik. Ezért gyakran sózzák, hogy meghosszabbítsák eltarthatóságát.
A pisztácia szüretelése történhet géppel és kézzel is, utóbbi esetben azonban jobb, ha ezt a munkát napnyugta után, vagy napkelte előtt végezzük, mert a napfény hatására a pisztáciafa levelei mérgező illóolajokat bocsátanak ki, amelyek belélegezve hányingert és szédülést okozhatnak. Ennek ellenére sok termelő maszkot használva bevállalja a nappali szedést, ami így is extra gyorsaságot követel.
Nemcsak a pisztácia betakarítása, hanem szállítása is kihívásokkal teli. Hipermagas növényi zsírtartalma miatt remekül ég, ezért a közlekedési és szállítási hatóságok extrém száraz körülményeket írnak elő a pisztácia szállításához, mert a levegőben lévő páratartalom is képes aktivizálni a magban lévő zsírbontó enzimeket, ami hőtermeléssel jár és öngyulladáshoz vezethet. Ha pedig egyszer egy ilyen szállítmány lángra kap, nincs, ami eloltaná.
Jó, ha arról is tudunk, hogy nemcsak a búza, a kukorica, hanem a pisztácia is tartalmazhat aflatoxint, amit az Aspergillus gombafajok termelnek. Ez a toxin visszafordíthatatlan májkárosodást és tüdőbetegséget okozhat. Mindemellett a pisztácia fogyasztása rendkívül egészséges, erről ITT írtunk.
Mindezek fényében talán már senki sem csodálkozik azon, hogy drága a pisztácia...
Indexkép: Pixabay
_fill_540x300_0.jpg)
