Minden évben számtalan helyi és internetes hirdetésben megjelennek a „vetésre alkalmas”, a „vető méretű” és a „kisméretű burgonya” vagy a „malackrumpli” megnevezések. A hirdetők burkoltan vetőburgonyát kínálnak eladásra, viszont az ilyen tételek – mint nem ellenőrzött növényanyagok – potenciálisan fertőzöttek lehetnek karantén és egyéb károsítókkal is. A növényegészségügyi kockázatok csökkentése érdekében a Nébih és a megyei kormányhivatalok kiemelten ellenőrzik idén a vetőburgonya-árusítókat – írja a Nébih felhívása.

A Nébih arra kéri a termelőket, ne vegyenek bizonytalan eredetű vetőburgonyát – fotó: Pixabay

A burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum zárlati baktérium 2019-ben – az előző évekhez képest – jóval több helyszínen fordult elő hazánkban. Ennek egyik fő oka a fémzárolt, ellenőrzött vetőburgonya használatának visszaesése. A fémzárolt vetőburgonya ültetésének számos előnye van. Vetőburgonyának ugyanis kizárólag a származási bizonylattal ellátott, többlépcsős minősítési folyamaton és hatósági ellenőrzésen átesett, fémzárolt burgonya nevezhető és árusítható.

Annak érdekében, hogy a legjobb minőségű vetőburgonya kerüljön forgalomba, a teljes hazai vetőburgonya-előállító területen hatósági szemlét és laboratóriumi vizsgálatot végeznek a szakemberek. Ezzel minimálisra csökkentve a zárlati és vizsgálatköteles nemzárlati károsítók előfordulásának lehetőségét. A fémzárolt vetőburgonyának biztosított a nyomonkövethetősége és a fajtaazonossága, valamint a megfelelő termesztési gyakorlat mellett az elvárható termésmennyiség is elérhető.

A fémzárolt burgonyából következő évben visszavetett (utántermesztett – UT) burgonya már nem minősül vetőburgonyának, ugyanakkor növényegészségügyi követelmények vonatkoznak rá. Az ilyen szempontból nem vizsgált burgonya ültetése veszélyezteti a felelős gazdák következő évi termését. Az utántermesztés ugyanis kockázattal jár, előfordulhat többek között különböző vírusok okozta leromlás, mely egyik évről a másikra akár 60-70%-os terméskiesést is jelenthet, vagy megjelenhetnek uniós zárlati károsítók is (pl. Ralstonia solanacearum, Clavibacter sepedonicus stb.), mely esetben az illetékes megyei kormányhivatalok a tétel megsemmisítését rendelhetik el.

A hatóság fokozottan ellenőrzi a nem regisztrált, kis területen burgonyát előállító termőhelyeket, valamint intenzívebben vizsgálja és mintázza a többi tagállamból származó vetőburgonya-szállítmányokat. Továbbá célzottan ellenőrzi a vetőként árult vagy reklámozott (vető méretű, apró burgonya), de nem fémzárolt burgonyatételeket, és nem megfelelőség esetén bírságot szab ki.

Mindemellett a Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy az olyan zárlati károsítóval történő fertőzés esetén, amely nem ellenőrzött vetőburgonyából előállított étkezési burgonyánál jelenik meg, nem jár kártalanítás a termelőnek.