Az „Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról" című törvényjavaslatot november elején nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés elé, amely által 11 törvény módosítása kerülhet napirendre. A benyújtott, 52 oldalas javaslat ITT érhető el, cikkünkben néhány változásra (amennyiben a parlament elfogadja) mutatunk rá.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

Az indoklásban az áll, hogy napjaink kritikus kérdése a vizek, vízkészletek megóvása, ezekre kimerülőben lévő természeti kincsekként kell tekinteni. A vízmegtartás kérdését a termőföld, mint korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrás, kiemelt védelmére irányuló alkotmányos érdekből fakadó követelményekkel összhangban törvényi szinten szükséges kezelni a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításával.

A jogszabály módosítása lehetővé tenné azt, hogy a vízgazdálkodási szempontok bizonyos területeken időszakos vízborítottság esetén a földvédelmi szempontok elé kerüljenek.

A módosítás lehetővé tenné, hogyha egy földerületet állandó jelleggel természetes módon megjelenő víz borít, és az emiatt hosszabb távon nem alkalmas mezőgazdasági művelésre, akkor nincs szükség a földvédelmi eljárás lefolytatására és az ingatlanügyi hatóság utólagos hozzájárulására.

termőföld

Több, földügyeket érintő törvény módosítása kerül napirendre – Fotó: Shutterstock

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

Az erdőtörvény módosítása feloldja a kizárólag az állami erdőkben létesült, az erdészeti hatóság hivatalos tudomásában álló felépítmények tulajdonjoga rendezésének, a felépítmények ingatlannyilvántartási feltüntetésének és a velük kapcsolatos jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének értelmezési, jogalkalmazási valamint anyagi és eljárásjogi akadályait.

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

A törvény módosítása a Nemzeti Földalapba tartozó földek hatékonyabb hasznosítására irányuló, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált pontosító, illetve kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz. A Nemzeti Földalapról szóló 2010-es törvény tervezett módosítása alapján a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervnek (nemzeti park) lehetősége lenne mellőzni a nyilvános pályáztatást, és haszonbérleti szerződést köthetne a vagyonkezelésében lévő, Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekre.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása

A törvény módosítása a jogalkalmazási gyakorlatban felmerült kérdésekre, a Kúria egyes földügyi tárgyú előremutató ítéleteiben szereplő jogértelmezésre, továbbá az Alkotmánybíróság vonatkozó döntéseire figyelemmel kerültek megfogalmazásra.

A törvény kiegészülne a helyben lakó meghatározásával, bekerül a jogszabályba az is, hogy termőföld árverése esetén az elektronikus árverés szabályait nem lehet alkalmazni.

A helyben lakó fogalma a törvénymódosító javaslat szerint

Az idei évtől megváltozott a lakóhely általános törvényi fogalma, amelynek már nem eleme az életvitelszerű ottlakás. [1992. évi LXVI. törvény 26/A. § (2) bek].

Ezt lekövetve, már a földügyi törvényjavaslat sem a lakóhelyet állítja majd a szabályozás középpontjába, hanem az ún. „életvitelszerű lakáshasználat helyét".

Ki minősül majd helyben lakónak?

A helyben lakás elsősorban a lakóhelyhez kapcsolódik majd, de ha valakinek tartózkodási helye is van bejelentve, úgy már csak ez utóbbit lehet majd figyelembe venni.

Két településen tehát továbbra sem lehet majd „helyben lakónak" minősülni.

A törvényjavaslat – elfogadása esetén – 2023. január 1-jén lép hatályba.

Ami viszont nem változik: a legalább 3 éves előírás

A módosítások mellett viszont változatlanul megmarad a legalább 3 éves időtartam garanciális szabálya.

A tartózkodási hely bejelentése 5 év elteltével érvényét veszti, ezért a tartózkodási helyet – annak bejelentésétől számított öt éven belül – ismét be kell jelenteni.

Ha ezt elmulasztjuk, úgy a tartózkodási hely a törvény erejénél fogva megszűnik!

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítása

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) módosítására a jogalkalmazási gyakorlat során felmerült problémák orvoslása érdekében kerül sor, valamint módosított tartalommal ismételten megállapításra kerülnek a Foktftv.-be 2023. január 1-jei hatállyal beiktatni kívánt, az osztatlan közös tulajon öröklés esetén történő megszüntetésének szabályai.

Változások várhatóak az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvényben, amely egyébként 2023. január elsején válik hatályossá.

A gazdaságátadási törvény megismerése érdekében jelentkezzen november 16-i webináriumunkra, amelyen előadást tart többek között dr. Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára, dr. Kapitány Gabriella, az Agrárminisztérium Agrárfejlesztési Osztályának vezetője.