Pájtli József és családja Tamási környékén gazdálkodnak több mint 500 hektáron, fiával, Péterrel beszélgettünk az általuk alkalmazott kukoricatermelési technológiáról és arról, hogy miért vesznek részt a Kukorica Kör Egyesület által szervezett kukoricatermelési versenyben.

Mindig belevisznek valami újítást a technológiába

Mint mondta, alapvetően konvencionális termelést folytatnak, de próbálnak mindig egyfajta haladóbb szemléletet követni a gazdálkodásban. Már több mint 10 éve használnak talajbaktériumokat, lombtrágyákat. "Nehéz megmondani, hogy azért lett-e jó a termés, mert valami újdonságot kipróbáltunk, de a kukoricatermelési verseny ilyen szempontból is jó lesz, mert össze tudjuk hasonlítani, hogy más gazdák ugyanolyan vagy más technológiával milyen eredményeket tudnak elérni, és ebből tanulhatunk" – mondta kérdésünkre Péter.

Van azért néhány közvetlen tapasztalat is, az például látható, hogy a talajbaktériumok használatával könnyebb a talajművelés és ezért csökken az üzemanyag-fogyasztás.

A talajművelési technológia kapcsán Péter elmondta, hogy szántanak, forgatnak, bár néha csak lazítanak, gyakorlatilag hibrid rendszert alkalmaznak, és sokszor hallgatnak azokra a gépkezelőkre is, akik 30 éve végzik ezeket a feladatokat, hiszen a tapasztalat mindig óriási érték. "Nem zárkózunk el semmilyen újdonságtól, volt már példa arra, hogy a másodvetésbe direktben vetettük a búzát, és teljesen jó lett. Viszont egyelőre nem a forgatás nélküli művelést választottuk fő csapásiránynak, elsősorban a növényvédelemmel kapcsolatos fenntartások miatt" – folytatta a gazdálkodó.

Pájtli Péter kukorica

Folyamatosan változtatnak a technológián, hogy egyre jobb eredményeket érjenek el – Fotó: Pájtli Péter

Alap, hogy a növénynek mindent meg kell adni

A gazdálkodásuk alaptézise az, hogy a növényeknek megpróbálnak mindig mindent megadni az optimális fejlődés érdekében. Most kísérleteznek a differenciált tápanyag-kijuttatással, és azt is figyelembe veszik, hogy milyen tápanyagra van szükség a levélanalízis alapján. A nemesítőházak ajánlásait mindig betartják a technológiában, mivel ők ismerik a legjobban az adott környezetben azt a bizonyos fajtát. Utána nyilván, amikor már van több tapasztalat, finomítanak a technológián. A kukorica esetében is ez a rendszer, hosszú évek óta van egy bevett gyakorlat, amit alkalmaznak, de mindig jönnek be új elemek, most például az inhibitorok használatával bővítették a technológiai sort.

Itt a Tolnai-dombságban vannak bőven 12 százaléknál meredekebb lejtők, de idén nem volt gondjuk, mert pont úgy jött ki a vetésforgó, hogy a kapások zömét nem ezekre a területekre vetették. Ahol mégis, ott pedig meg tudták oldani szintvonalasan, mert nem több irányban dőlő lejtők voltak. "Jövőre biztosan máshogyan kell csinálnunk, precízen meg fogjuk tervezni, hogy hol, milyen technikát válasszunk" – foglalta össze Péter.

Középérésű kukoricahibridekkel dolgoznak

Az idén 195 hektáron vetettek kukoricát, alapvetően a középérésű fajtákat helyezik előtérbe. Ez a vetésterület körülbelül 10 százalékkal kevesebb mint a tavalyi. Sajnos az aszály náluk is okozott terméskiesést 4,5 tonna/hektár üzemi átlag jött össze 2022-ben. "Ilyen gyenge még soha nem volt, az idén azért sokkal jobb eredményre számítunk, most a talajok nedvességgel való téli feltöltődése sem maradt el, van tartalék a talajokban, bizakodóak vagyunk" – fejtette ki a gazdálkodó.

A kukoricatermelési verseny egy lehetőség, hogy tanuljanak egymástól a gazdák

"A kukoricatermelési verseny számunkra azért jó lehetőség, mert az ország másik feléről is megismerhetünk hasonló gondolkodású embereket, vagy éppen teljesen másképpen gondolkodó gazdálkodókat, és most megismerhetjük, hogy a költségeket, a technológiát figyelembe véve, ki, milyen eredményeket ér el. Ebben a versenyben nem a terméshozam a lényeg, hanem az, hogy mennyire hatékony az alkalmazott technológia. Az AgroVIR rendszerét, amiben a kukoricatermelési versenyben résztvevő más gazdák is rögzítik az adatokat, mi már hosszú évek óta használjuk. Régóta látjuk annak az előnyeit, ha követjük a termelési költségeket, bár tény, hogy néha nehéz időt szakítani rá. Viszont így évről-évre tudni lehet, hogy min érdemes változtatni az eredményesség érdekében" – zárta gondolatait Pájtli Péter, Tolna vármegyei gazdálkodó, aki amellett, hogy kiveszi a részét a családi gazdaság adta feladatokból, az Agroinformon is készít podcastokat, amelyek ITT érhetőek el.