A resurce-online.nl hírportál cikke megállapítja, hogy az EU 2001-től érvényes direktívája csaknem teljesen lehetetlenné tette a génmódosított növények termesztését és felhasználását a tagországokban.
A génsebészet nagyon hasznos segítséget képes nyújtani az élelmiszertermelés növeléséhez
Az EU többek között megtagadta egy hajórakomány GM szója átvételét a Rotterdami kikötőben. A világ népességének és ezzel együtt élelmiszer igényének gyors növekedése azonban ráébresztette a Közösség mezőgazdaságát szabályozó hatóságokat arra, hogy a génsebészet – a környezet kímélése és a káros következmények kizárása mellett is – nagyon hasznos segítséget képes nyújtani az élelmiszertermelés növeléséhez.
A tudósok többek között rájöttek arra, hogy a glifozáttal szembeni tolerancia érdekében végzett génmódosítás nagyban elősegíti a mérgező növényvédő szerek használatának korlátozását.
Az ember évszázadok, sőt évezredek óta beleavatkozik a növények fejlődésébe
Bert Lotz, agroökológus, aki 25 éve tanulmányozza a növényi génmódosítás esetleges kockázatait, időszerűnek tartaná a szóban forgó direktíva módosítását. Az EU Bizottság 2023-ban lényeges változtatásokat tervez a GM növények termesztésének és hasznosításának szabályozásában.
Arra is rájöttek, hogy a burgonya génmódosítása megelőzheti a fitoftora fertőzéséket. A génmódosítás jelenlegi legmagasabb szintjét a Bacillus thuringiensis (Bt) baktériumnak a növényi DNS-be történő beültetése jelenti.
Az új szabályozás kidolgozásánál azonban különbséget kell tenni a génmódosítás alapvető formái között, főleg a növények alaptulajdonságait nem módosító génszerkesztés engedélyezését biztosítva. Végül is, az ember évszázadok, sőt évezredek óta beleavatkozik a növények fejlődésébe, ami eddig többnyire pozitív eredményekkel járt, az eddigi alkalmazások pedig azt bizonyítják, hogy ezt a legújabb „nemesítési módszert" is el kell fogadni. A génmódosítás elfogadása vagy elutasítása a szakértők feladata, ezért azt el kell határolni a nem-szakértő közvélemény megítélésétől.
