Az őszi időszakban sokkal nagyobb számban jelennek meg a varjak, mint az év többi szakában. De vajon örüljünk, vagy inkább bosszankodjunk a jelenlétüktől? Hasznosak, vagy inkább ártalmasak, és vajon van közül az énekes madarak eltűnéséhez?
Nagyon sok tévhit kering ezekről a madarakról, ráadásul emiatt sokan elűzik őket, tartanak tőlük. Azonban fontos, hogy megtudjuk róluk az igazságot! Mert ha megtudjuk, még az is lehet, hogy hálásak leszünk nekik! Sőt, vigyázni fogunk rájuk!
Miért van kevesebb énekes madár?
Habár sokan úgy vélik, hogy a varjúfélék megjelenésével tűnnek el az énekes madarak az őszi időszakokban, Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője szerint ez egyáltalán nem így van. A varjak nem űzik el az énekes madarakat, sőt, a varjúfélék nagy számban történő megjelenése rendkívül hasznos a mezőgazdaság számára.
A varjú nagyon sok kártevőt pusztít el. Fotó: Pixabay
Az, hogy az énekes madarak száma csökkenni látszik az őszi időszakban nincs ok-okozati összefüggésben a varjak megjelenésével. A fekete színű vetési varjú ráadásul nem is a lakott területeken jelenik meg, és habár gyakran találkozhatunk a dolmányos varjúval, ő sem tehet róla, ha kevesebb ilyenkor az énekes madár.
Annak, hogy néha érzékeljük, kevesebb körülöttünk az énekes madár, két oka is van. Egyrészt ezek a madarak bokorlakók, és sajnos az utóbbi aszályos időszak miatt nagyon nagy mértékben csökkent le az élőhelyük száma. Mivel egyre kevesebb a lakott területeken belül a zöld felület, így lassan kiszorulnak innen.
A másik ok pedig, hogy az év két szakában valóban kevesebb énekes madarat észlelhetünk, de ennek oka is teljesen független a varjaktól. Augusztus második felében, amikor véget ér a költési szezon, sokkal csendesebbek a madarak, így nehezebben vesszük észre őket. A másik szezon, amikor eltűnnek az énekes madarak, az év első két hónapja, mert a kedvező időjárás miatt az északról érkező madarak jóval később indulnak vissza, mint korábban. De szerencsére a bokorlakó énekes madarak száma nem csökken, hanem inkább emelkedik.
Ismerd meg a vetési varjút
A vetési varjút veszélyeztetettsége és a hirtelen állománycsökkenése miatt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a kék vércsével együtt, 2009-ben az év madarává választotta.
A vetési varjú nagysága 45 cm körüli, szárnyfesztávolsága 81–99 cm, tömege 300–340 g. A vetési varjú színe koromfekete. A talajt 3-5 cm mélységig képesek átkutatni a férgek után. A vetési varjú nagy csapatokban portyázik, melyekhez hollók és csókák is gyakorta csatlakoznak.
A Magyarországon telelő varjak ősszel és télen nagy, akár több százezer egyedből álló csapatokba is verődhetnek. Alvóhelyüket a sötétség beállta előtt 1-1,5 órával korábban közelítik meg. A vetési varjak általában 7,5 évig élnek. Nagyon intelligens madarak, és a papagájokhoz hasonlóan arra is képesek, hogy hangokat utánozzanak. Hazánk városaiba sok varjú csak vendégként érkezik meg a téli időszakra, októberben.
Facsoportok, ligetek fáin vékony ágakból, gallyakból épült, sárral kitapasztott, csésze alakú fészekbe rakja le a varjú 4-5 tojását. A fiókák két-három hét után repülnek ki a fészekből. Elhagyott fészkében előszeretettel költenek más madárfajok is, így a vetési varjak óriási szerepet töltenek be e fajok védelmében.
A Természetvédelmi Világszövetség által közzétett Vörös lista alapján a vetési varjú globálisan a nem veszélyeztetett fajok közé tartozik. Főleg a mezőgazdasági területek beépítése, eltűnése jelent veszélyt a madárfajra nézve.
A varjak védelmében
Habár sokan tartanak a varjaktól, erre igazán semmi okunk nincs. Sőt, a varjúfélék az agrár gazdálkodók fontos segítői, hiszen a talajról táplálkoznak, így nagyon sok kártevőt, rovart és kisrágcsálót fogyasztanak el. Ezen kívül nagy segítséget jelentene abban is, hogy fészket építenek azoknak a madaraknak, amelyek nem képesek erre, így segítve többek között a vörös vércsét és az erdei fülesbaglyot, amelyek a legfontosabb mezei pocok fogyasztók közé tartoznak.
A varjak elhagyott fészkeiben sok olyan madár tud fészkelni, amelyik szintén rengeteg kártevőt pusztít el. Fotó: Pixabay
Mivel a varjú elsősorban rovar- és egérfogyasztó, másodsorban növényevő, hasznos is, de káros is. Emiatt folyamatos a vita a gazdálkodók között, azonban ennek az az oka, hogy míg a károkozás könnyen szemmel látható, addig a varjú hasznos munkája csak gondos megfigyelés árán ismerhető fel. Pedig a vetési vajú munkája pótolhatatlan és nélkülözhetetlen, hiszen hathatós pusztítója a mezőgazdaságra legveszélyesebb rovaroknak.
A vetési varjú fáradhatatlanul kutatja fel ezeket a kártevőket, így nagy mértékben pusztítja el a drótférgeket, a cserebogárpajort vagy éppen a répabogár álcáját. Sőt, képes kiszedni a földből a bagolypillehernyót, a lótetűt, a gabonafutrinkát, a mezei és fekete tücsköt, a sáskát és számos más kártevő rovart.
Ez a rovarirtó munka pedig nagyon hasznos, és erről már számos hazai és külföldi bizonyíték is rendelkezésre áll. Ahol ugyanis a vetési varjak állandóan megtelepedtek, ott fokozatosan gyérült a gyökereken rágódó mezei rovarok száma. Ahol viszont kiirtották a varjakat, ott az említett rovarok nagy mértékben szaporodtak el. Észak-Németország homokterületein például, ahol a varjakat kiirtották, hatalmas mértékben szaporodtak el a cserebogarak.
Azonban el kell ismerni azt is, hogy amennyiben a vetési varjú nem talál kellő mennyiségű táplálékot, úgy növényevő lévén, kárt tehet a csírázó vagy frissen vetett magvakban is. Ez leginkább az őrizetlen vetésekben mutatkozik meg. Azonban a drótféreg is rengeteg kárt tud okozni, amelynek nagy rajongója és pusztítója a vetési varjú. Így a rovaroktól megtámadott területeket seregesen járják be a varjak, amely munka igazán hasznos a gazdák számára.
Úgy tudjuk a leghatásosabban megvédeni a vetést a varjútól, ha a vetőmagokat a megengedett legnagyobb mélységre juttatjuk, és ha az őszi vetést minél korábban befejezzük. Amikor pedig úgy véljük, hogy el kell pusztítani a varjakat, gondoljunk csak bele, hogy a túlzásba vitt védekezéssel mekkora kárt okozhatunk, amikor majd a varjak hiányában el fognak szaporodni a kártevők.
_fill_540x300_0.jpg)
