A talajmegújító gazdálkodás egyre nagyobb teret hódít a fenntartható mezőgazdaságban, és különösen a min-till (minimális talajművelés) és no-till (talajforgatás nélküli) rendszerek mutatnak kiemelkedő eredményeket. Ezek nemcsak a környezeti terhelést csökkentik, hanem gazdasági szempontból is előnyösek. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogyan tervezhető meg az átállás, és milyen gyakorlatias megoldásokkal érhetők el a legjobb eredmények.
Miért éri meg elhagyni a szántást?
A szántás elhagyása jelentős üzemanyag-megtakarítást eredményez. Míg hagyományos talajművelés esetén hektáronként 50-70 liter üzemanyag szükséges, a min-till és no-till rendszerekben ez 20 liter alá csökkenthető.
Ez hektáronként 25-40 ezer forintos költségcsökkentést jelenthet évente, az üzemanyagárak függvényében.
A környezeti előnyök sem elhanyagolhatók: a talaj széntartalma növelhető, csökkentve a légköri szén-dioxid mennyiségét. Egy 100 hektáros gazdaságban évente akár 50 tonna szén-dioxidot lehet megkötni a talajban.
Használjunk takarónövényeket a talaj szerkezetének javítására és az erózió csökkentésére – fotó: pixabay
Átállás a min-till és no-till rendszerekre
A sikeres átállás lépésről lépésre történhet. Magyarországon a min-till rendszert érdemes bevezetni elsőként, mivel az azonnali no-till gyakorlat kockázatos lehet a talajélet állapotától függően.
- 1-2 év: Takarónövények vetése a talaj szerkezetének javítására és az erózió csökkentésére.
- 3-5 év: A művelési mélység csökkentése és a vetőgépek optimalizálása.
- 6. év után: Teljes átállás no-till rendszerre.
Fontos, hogy az átállás időszakában a helyes növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási stratégiák alkalmazásával támogassuk a talajélet helyreállítását.
Takarónövények: A rendszer alapkövei
A takarónövények megfelelő kiválasztása kulcsfontosságú a sikerhez. A hibás kombinációk vagy rossz időzítés komoly anyagi veszteségeket okozhatnak.
Gyakorlati példák és számítások:
Olajretek és mustár: Bár jogszabályoknak megfelel, növelheti a repce kártevőinek számát. Helyette több növénycsaládot érdemes kombinálni, például rozs és bükköny keverékét, amely hektáronként 25-30 ezer forintos költséggel vethető.
Nem kifagyó pillangósok: Napraforgó előtt kerülendő, mert az Imazamox hatóanyagú gyomirtók hatékonyságát csökkenthetik. Az alternatíva egy gyorsan kifagyó keverék, amely 20-25 ezer forintba kerülhet hektáronként.
Glifozát helyett 2,4-D: Bár a glifozát hatékony, hideg időben három hétig is eltarthat, mire kifejti hatását. A 2,4-D gyorsabb megoldás, hektáronként 8-12 ezer forint költséggel.
A min-till és a no-till technológiákat érdemes lépésről lépésre bevezetni – fotó: Kökény Attila
Növényvédelmi stratégiák
A min-till és no-till rendszerek sikeressége nagyban múlik a növényvédelem helyes megtervezésén. A gyomirtás, gombaölő- és rovarölő szerek használata során különös figyelmet kell fordítani az időzítésre és a hatóanyagok rugalmasságára.
Gyomirtás:
- Vetést követő gyomirtás: A mezotrion + klomazon kombináció hektáronként 11 600 forint költséggel rugalmasan alkalmazható.
- Évelő gyomok ellen: A dikamba hatóanyag 10 000 Ft/ha költséggel hatékony megoldás, különösen mezei acat ellen.
Gombaölőszeres védekezés:
- Kalászosok esetében: A zászlóslevél kezelésére azoxistrobin alapú szerek ajánlottak, 14 000 Ft/ha költséggel. Kalászvédelemre bromukonazol és tebukonazol kombinációt használjunk, 11 000 Ft/ha áron.
Rovarölőszeres kezelés:
- Vetésfehérítő ellen a lambda-cihalotrin hatóanyagú szerek költsége 2 700 Ft/ha, amely gombaölővel együtt is kijuttatható.
A technológia finomhangolása
A permetezés során az optimális fedettség érdekében figyelembe kell venni a víz minőségét és a kijuttatási technológiát. A víz pH-értéke kulcsfontosságú: például a glifozát hatékonysága pH 4-5 között a legjobb. Egy egyszerű szabály szerint 1000 liter vízhez 1 kg citromsavat adva a pH-t 5-re csökkenthetjük.
Összegzés és ajánlások
A min-till és no-till rendszerek bevezetése komoly előnyökkel járhat mind gazdasági, mind környezeti szempontból. A takarónövények helyes használata, a növényvédelmi szerek tudatos alkalmazása és a gondos tervezés kulcsfontosságúak.
Egy jól megtervezett átállás akár hektáronként 40-50 ezer forintos megtakarítást is eredményezhet, miközben hozzájárul a talajélet helyreállításához és a fenntartható mezőgazdaság fejlődéséhez. Az első lépés a tudatos tervezés – kezdjük el még ma!
