A kihívásra adott válaszok egyike az öntözés lehet, de van még egy leehetőség: hazai nemesítésű, a magyarországi időjárási viszonyok közt előállított fajtákat kell ültetni. Ilyeneket kínál a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tulajdonát képező MKSZN Kft.-be frissen kiszervezett Keszthelyi Burgonyakutatási Központ, ahol évtizedek óta foglalkoznak burgonyanemesítéssel. Több fajtájuk rendkívül népszerű a termelők és a burgonyát fogyasztó közönség körében is.
Dr. Polgár Zsolt, a központ szakmai vezetője elmondta: a nemesítés igen lassú folyamat, rengeteg türelem és kitartás kell ahhoz, hogy a folyamat végén olyan új fajták születhessenek, amelyek jobb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a jelenleg forgalomban lévők.
– Fő célunk, hogy olyan burgonyafajtákat nemesítsünk, amelyek megfelelnek a hazai ökológiai adottságoknak, a vásárlók igényeinek, ne szoruljunk importra, egészséges vetőgumójukat itthon is elő lehessen állítani és több éven át visszavethetők legyenek. Utóbbi a manapság nagyon fontos szemponttá előlépett költséghatékonyság miatt jelentős tulajdonság – bocsátotta előre dr. Polgár Zsolt. – 1960-ban elindult rezisztencianemesítési programunk, ebben olyan fajták előállításán dolgozunk, melyek a lehető legtöbb kórokozóval szemben ellenállóak. Ennek eredményeként 14 olyan államilag elismert fajtát sikerült nemesítenünk, melyek a legfontosabb Magyarországon jelenlévő betegségekkel (vírusokkal, baktériumokkal, gombabetegségekkel) és egyes kártevőkkel (például a fonalférgekkel) szemben ellenállók.
– Sajnos, az intézet területein nincs lehetőségünk öntözni, tehát ha kibocsátunk egy fajtát azzal, hogy szárazságtűrő, akkor mindenki biztos lehet benne, hogy az tényleg olyan. Azt kell mondanom, hogy a Nyugat-Európából idehozott fajták – melyek a burgonya számára közel ideális körülmények között lettek kinemesítve – bizony, a legtöbbször nem állják meg a helyüket Magyarországon.
Balatoni rózsa – fotó: Burgonyakutatási Központ
A központ 14 fajtájából jelenleg ötből állít elő vetőburgonyát. Ezek a Balatoni rózsa, a Botond, a Démon, a Hópehely és a Basa. A Balatoni rózsa piacvezető, ötvöződik benne a koraiság a sokrétű ellenállóképességgel. A Botond a Balatoni rózsához hasonlóan piros héjú, halványsárga húsú, szintén nagyon korai, immunis a burgonya Y, illetve A vírusokkal szemben, a levélsodródás vírussal szemben pedig magas rezisztenciával rendelkezik. Burgonyavésszel és varasodással szemben közepesen ellenálló.
Basa – fotó: Burgonyakutatási Központ
A Katica nevű fajtát most szeretnék visszahozni a termelésbe, mert fontos jellemzője, hogy 10 gumó ad ki egy kilogrammot, ezért könnyen kicsomagolható. A Basa a legújabb nemesítések közé tartozik; középkorai, sárga húsú és héjú, saláta minőségű, rezisztens fajta. Igazi unikum az Arany chipke nevű fajtájuk, mert ez a világ első vírusrezisztens, chipsgyártásra alkalmas fajtája.
Arany chipke – fotó: Burgonyakutatási Központ
Dr. Polgár Zsolt azt is elmondta: a hazai burgonyatermő területek 30 százalékán keszthelyi fajták szaporítóanyagait vetik a gazdák. A központban egyébként jelenleg is több ígéretes fajtajelöltet vizsgálnak, az állami elismeréshez legközelebb áll a Balatoni sárga, amely nevéből adódóan sárga héjú és húsú. Ezen kívül jó stressztűrő, kiváló étkezési minőségű és jól tárolható; a külföldi Agria fajta alternatívájaként ajánlják.