Hogy áll a kukorica és a napraforgó gyomszabályozása?

A május úgy köszöntött be a mezőgazdaságba, hogy több gazdálkodónak nemcsak az eső hiányzott a kelő vagy már a kikelt kultúrnövény további növekedéséhez, de a hajnali fagyok elkerülésében, elmúlásában is bízni kellett.

A február úgy telt el, hogy volt néhány enyhe fagyos reggel, ami nem a telet juttatta eszünkbe, és a nappali 17 Celsius fokok is inkább a március hónapra szoktak jellemzőek lenni. Csapadékeloszlás tekintetébe általánosságban elmondható, hogy az átlagosnál több eső esett, mint ami a februárra jellemző szokott lenni. A március hónap hőmérsékleti átlagértékei közel azonosak voltak, mint ami a februári „tavaszban” tapasztalhattunk.

Az ilyen táblarészek alapkezelés nélkül komoly rizikót jelentenek idén is – a szerző felvétele

Február és március hónapokban megindultak a mezőgazdasági munkálatok, így megtörténtek a műtrágyaszórások, a tavaszi vetésű kultúrnövények talaj-előkészítése. Április hónap során elvetették a kukoricát és a napraforgót. A vetésidőtől függően a kukorica és a napraforgó növények fenológiája a kelő félben lévő és a 6 leveles fenológia között változik jelenleg.

A napraforgóvetések döntő többsége már vegyszeres gyomirtásban részesült, mivel a vetés után, kelés előtti preemergens gyomirtási technológia szinte minden napraforgó táblán alkalmazott gyomszabályozási technológiai elem. Általánosságban elmondható, hogy a hatékonysághoz szükséges bemosó csapadék a legtöbb esetben kellő időben és mértékben megérkezett, így az alkalmazott gyomirtó szer hatásspektrumába tartozó gyomnövények ellen hatékonyak a védekezések.

A kukorica vetések gyomirtásai már többféle gyomirtási technológia alkalmazásával lesznek gyommentesek. Vannak gazdálkodók, akik a vetés után, de még kelés előtt, tehát preemergensen elvégezték a vegyszeres gyomszabályozást. Vannak olyan gazdálkodók, akik a területi adottságukból adódóan inkább a korai posztemergens gyomirtásokat választják. Ebben az esetben a permetezéseket akkor végezték/végzik el a termelők, amikor a kukoricában a gyomnövények szik-2 leveles fenológiában vannak. Vannak olyan gazdálkodók is, akik a kukorica 3-5 leveles, a gyomnövények 2-4(6) leveles fenológiájában végzik el a gyomirtásokat, ebben az esetben beszélünk a posztemergens gyomirtásról.

A gyomirtások időzítése idén is fontos lesz – a szerző felvétele

A területi adottságok, a várható/megjelenő gyomnövények kell, hogy meghatározzák az alkalmazott gyomirtási technológiát. A jelenlegi helyszíni gyomirtási tapasztalatok a napraforgók esetében: a kellő mennyiségű bemosó csapadék hatására a magról kelő gyomnövényektől mentesek a napraforgó táblák. A jelenlegi időjárás, a hűvös hajnalok, az alacsony napközbeni hőmérsékleti értékek nem kedveznek a napraforgó növekedésének, így a gyomelnyomó képessége a napraforgónak még sokára fog kialakulni.

A folyamatosan csírázó gyomnövények ellen, a hetek múlásával gyengülni fognak a gyomirtó szerek hatékonyságai, így biztosan meg fognak jelenni a kikelt gyomnövények a kultúrnövényben. Amikor ezen kétszikű gyomnövények elérik a 2-4-6 leveles fenológiát a termesztési technológiától függően (hagyományos napraforgó, Express-es, Clearfield, Clearfield Plus-os) védekezni kell majd a gyomnövények ellen.

Jelenleg láthatóak olyan napraforgó táblák, amelyek magról kelő gyomnövényektől mentesek ugyan, de az évelő egy-és kétszikű gyomnövények, kisebb-nagyobb számban már jelen vannak. Azokon a táblákon, ahol már most egyedüli gyomnövényként jelen vannak az évelő gyomnövények, komoly kihívást fog jelenteni az optimális gyomirtások időzítése. Ezen évelő gyomnövényekkel fertőzött táblákat, táblarészeket kiemelten kell figyelnie a gazdálkodóknak, mivel nem a napraforgó az a kultúra amiből ideális ezen évelő gyomnövények visszaszorítása, így a következő években komoly hangsúlyt kell kapjon a gyomirtás, mivel ezen gyomnövényeket vissza kell szorítani a 
károkozási szint alá, annak érdekében, hogy ne okozzanak terméskiesést a megjelenésükkel.

A kukorica vetések esetében a preemergens gyomirtások itt is sikeresek voltak, és ez a hatékonyság megfigyelhető a korán kikelt állományok esetében a korai posztemergens gyomirtásoknál is. A hagyományos posztemergens gyomirtások még a legtöbb esetben nem történtek meg a kukorica esetében. A kukorica posztemergens gyomirtásában lényegesen nagyobb mozgástere van a felhasználóknak, mint a napraforgó termesztőknek. A választást több tényező befolyásolhatja, de ami fontos, hogy minden védekezésnek úgy kell megtörténnie, hogy a kultúrnövény károsodást ne szenvedjen, a gyomnövények ellen pedig hatékony legyen.

A korai kukorica vetések eredményezhetik azt, hogy az idei hűvös időjárás miatt ugyan a kukoricák kikeltek (sok hibrid „hidegtűrő”, így akár hűvös időben is eljut a 3-5 leveles fenológiába), de a további növekedése lelassul. A melegkedvelő gyomnövények a hűvös időjárás miatt nem csíráznak, nem kelnek ki, ami a gyomirtások időzítését befolyásolhatja.

A nem kellő szakmai odafigyeléssel elvégzett gyomirtások azt eredményezhetik, hogy a herbicides védekezést követő hetekben fognak megjelenni ezen melegkedvelő, veszélyes, nehezen irtható gyomnövények csíranövényei, és konkurenciát fognak jelenteni a kukoricának, abban az esetben, ha nem a megfelelő hatásmódú herbicidet juttatják ki a gazdálkodók. Ha pedig nem a megfelelő gyomirtó szer kerül kijuttatásra, akkor a gyomnövények növekedni fognak, ami azt fogja eredményezni, hogy ezen gyomnövények ellen biztosan újabb védekezéseket kell beiktatni a termelésbe, ami költségnövelő tényező lesz a termesztési rendszerben, továbbá a kukorica növényünk további stresszhelyzetét fogja növelni.

A május elején elvégzett határszemléről a kukorica és napraforgó tekintetében összefoglalva azt lehet elmondani, hogy kisebb károk keletkeztek a hajnali fagyok, a hűvös, csapadékos időjárás miatt, de összességében komoly gondok, problémák nem láthatóak ezen kultúrnövények esetében. A gyommentes állományok, a hőmérsékleti értékek emelkedését követően növekedésnek fognak indulni, és a gyommentes állományok biztosítékot fognak adni arra nézve, hogy a termesztés sikeres lesz.