Hatalmas tragédia történt az M1-es autópályán, 2023. március 11-én délután Herceghalom közelében, a fővárosból kifelé vezető oldalon összesen 41 jármű ütközött össze, több jármű kiégett. A balesetben egy ember meghalt, 39 megsérült. A halálos kimenetelű szerencsétlenség közvetlen oka egy erős széllökés nyomán keletkezett porhivar volt.
Hogyan került ennyi por az autópályára?
Minden érintett számára fontos a válasz, azoknak is, akik még most is döbbenten állnak az eset előtt, mert elemi érdekünk megtalálni a módját annak, hogy többé ilyen ne fordulhasson elő. Szakértők szerint több tényező is közrejátszott abban, hogy megtörtént a baleset. Az például nagyon valószínű, hogy a közlekedők nagy része nem a látási viszonyoknak megfelelő követési távolsággal és sebességgel közlekedett.
Az persze tagadhatatlan, hogy porvihar miatti látásviszony-romlást ritkán tapasztalnak az autósok, erre valójában senki sincs felkészülve. A ködre a legtöbb autós számít, az az időjárás egyéb körülményei miatt is egyértelmű, a porvihar viszont eddig közel ismeretlen fogalom volt számunkra. Eddig.
A szakértők szerint, mint ahogyan a Szaharából idekerült por és annak nyomán a saras eső jelenségére is már nagyjából felkészültünk, a porviharok növekvő számához is hozzá kell szoknunk, egyre nagyobb, erősebb széllökéseket eredményez a klímaváltozás. Most ebből kaptunk ízelítőt.
Hordja a szél száraz talajfelszínt
Kitavaszodott, a szántóföldek nagy részén megkezdődtek a tavaszi munkálatok. Ideális esetben ebben az időszakban vízzel telítettek a talajok, így elvileg ott sincs a szántóföldi munkának nagy porvihart kavaró kockázata, ahol a gazdálkodó nem igazán foglalkozik szélerózió elleni védelemmel, ahol nincsenek mezővédő erdősávok, talajtakarás.
Száll a por, ha csontszáraz a talajfelszín – Fotó: Pixabay
Ideális esetről azonban a már zajló klímaváltozás idején nem igazán lehet beszélni, hiszen a talajok nedvességtartalma messze van a kívánatostól. Az OMSZ agrometeorológiai elemzése szerint a talajok felszín közeli rétege az ország északi kétharmadán száraz, a telítettséghez képesti vízhiány a talaj felső egy méteres rétegében a március 7-i grafikon alapján Herceghalom térségében több mint 20 százalék. (Összehasonlításképpen: a Dél-Dunántúlon 1-2 százalékos eltérés van a telítettséghez képest.). Az is sokat mond a talajnedvesség állapotáról, hogy a 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. március 8-ig a baleset térségében mínusz 30 százalék körüli.
Azaz: csontszáraz volt a talajfelszín, és megérkezett a viharos, 114 km/órás szél, ami felkapta, amit csak tudott.
De sajnos nem csak az eső hiánya a probléma
Az intenzív nagyüzemi szántóföldi mezőgazdaságban a hatékonyság a kulcsszó, és így volt ez évtizedekkel ezelőtt is, amikor a hatékonyság egyik fontos eszköze a "felesleges" fasorok, mezővédő erdősávok felszámolása volt, értékes termőterületet nyerve ezzel. Ezek a fasorok viszont egy ilyen helyzetben valamilyen szinten képesek lennének megtörni a szél erejét.
Az, hogy az értékes termőföldet most az autópályára hordta a szél, mindannyiunk számára megdöbbentő erejű bizonyságot adhat arra, hogy valamit máshogyan kell terveznünk a gazdálkodásban. Ugyanakkor ilyen hatalmas tragédiák nélkül is egészen nyilvánvaló, hogy azzal senki sem jár jól, ha a talaj legértékesebb felső részét egy másik helyre viszi a szél.
Mi kellene ahhoz, hogy ne tudja felkapni a szél a talajt/port?
Egyrészt talajnedvesség-tartalom, a csapadék mennyisége viszont alig tervezhető. Vagy nem esik egy csepp sem hónapokig, a havazás esélye pedig, ami egyébként egy tartós feltöltődés alapfeltétele lenne, közel van a nullához, vagy pedig egyszerre lezúdul 50 mm. Ennek egy része, talajszerkezettől függően, beszivárog a talajba, a többi pedig elfolyik, és a szélhez hasonlóan viszi magával a legértékesebb részét a termőföldnek.
Ami viszont nem igazán az időjáráson múlik: jobb talajszerkezet. Képes-e egyáltalán magában tartani a talaj a nedvességet, ha esik az eső? A válasz sajnos az, hogy nem nagyon. Hogy ez így legyen, ahhoz hosszú évtizedek mezőgazdasági gyakorlata és a változó időjárás együttesen járultak hozzá, hiszen a talajra eddig úgy tekintettünk, mint adottságra, pedig valójában kvázi élőlényként viselkedik, amely, ha nem kapja meg a megfelelő gondoskodást, nem is fog olyan szolgáltatást nyújtani, amit várunk tőle. A csapadékhiányra nekünk kell valamilyen választ adni, a talaj önmagában nem képes ellensúlyozni a csapadékhiányból eredő problémákat.
A talajerózió problémájával kapcsolatban a talajtani szakemberek hosszú ideje kongatják a vészharangot, dr. Dobos Endrével készült interjúnkat is érdemes elolvasni, mert abból egyértelműen kiderül, hogy mi a baj a talajokkal, és hogyan jutottunk odáig, hogy a szél egyszerűen fel tudja kapni, és arrébb viszi.
Összességében tehát elmondható, hogy sok mindenre nincs ráhatásunk, nem tudjuk befolyásolni a csapadék mennyiségét, hogy lesz-e hó, hogy hány 40 fokos csúcshőmérsékletű napot kell átvészelni nyáron egy csepp eső nélkül, de ettől függetlenül a talajszerkezet javításával van feladatunk. És lehetőségünk is.
.jpeg)
A talajszerkezet javítására vannak lehetőségek – Fotó: Envato
Milyen lehetőségek vannak a gyakorlatban a talajszerkezet javítására és az erózió csökkentésére?
Mindenkire és az ország minden táján ugyanúgy érvényes recept nincs, de ha csak a most induló új támogatási rendszer zöldelvárásaiból és az agroökológiai program elemeiből válogatunk, akkor a következő technológiai elemek azok, amelyeket komolyabban kellene venni ezentúl, és tulajdonképpen ezekhez támogatás is kapcsolódik:
- Talajművelés, a talajromlás és erózió kockázatának csökkentése, figyelembe véve a lejtőmeredekséget is (HMKÁ 5).
- A minimálisan megkövetelt talajborításra várható előírások betartása (HMKÁ 6).
- Nem termelő területek és tájképi elemek minimálisan előírt arányának betartása szántóterületeken (HMKÁ 8).
- Táblaméret-korlátozás (1 pont AÖP-ben)
- Forgatás nélküli művelésmód (2 pont AÖP-ben)
- Talajtakarás biztosítása (1 pont AÖP-ben)
- Mikrobiológiai készítmények alkalmazása (2 pont AÖP-ben)
A forgatás nélküli talajművelés, az erózió elleni védekezés egyébként sok gazdálkodó számára már a gyakorlat része, érdemes elolvasni az alábbi gazdainterjúkat:
iPhone-t nyert a gazda, aki a szántás nélküli talajművelésről is elmondta a véleményét
Gazdainterjú Baranyából: nem kérdés, hogy differenciáltan vetünk-e
Szántóföldi növénytermesztés 12%-nál meredekebb lejtésű területeken
