A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara cikkében arról a nagyon lényeges témáról esik szó, hogy miként csökkenthetjük az inputanyag szükségleteinket a tápanyaggazdálkodás során, különös tekintettel a műtrágyák kiváltására.

talaj

A talajvizsgálat már egy kialakult állapotot mutat meg — fotó: pixabay.com

Elsőként a talaj állapotát kell felmérni

Első lépésként a talajaink aktuális állapotát kell felmérni, aminek az egyik megszokott módszere a talajvizsgálat, majd megkezdődhet az arra alapozott szakszerű vagy esetleg már precíziós gazdálkodás.

A talajvizsgálat már egy kialakult állapotot mutat meg, ezért a talajaink állapotának ismerete nem ekkor és nem itt kezdődik. Elsőként ki kell alakítanunk a talaj megfelelő szerkezetességét, amelyhez megfelelő mennyiségű szervesanyagra, mikrobára, megfelelő kémhatásra van szükség az ásványi anyagok mellett. A kialakított szerkezetességgel, lazítással, a tömör talajrétegek megszüntetésével fokozatosan helyreáll a talajaink tápanyag- és vízgazdálkodása - ezzel máris sokkal kedvezőbb képet kapunk a vízszükségletek és a tápanyagpótlási igények terén.

Az így kialakított szemcsék - kis szivacsként funkcionálva - a kijuttatott tápanyagot és a vizet nagyobb erővel képesek megtartani. Egy már leromlott szerkezetű talajban az optimális, vagy ahhoz közeli talajállapot kialakítása kitartó munka eredménye, ami nem egy év alatt alakul ki. Azonban egyre többen tapasztalják azt, hogy a talajainknak a nagyobb termésbiztonság produkálásához már segítségre van szüksége.

Miért fontos, hogy mindig az élő gyökér segítse a talajélőlények munkáját?

A NAK cikksorozatot indított annak érdekében, hogy megismertesse a gazdálkodókkal azokat a módszereket és beavatkozásokat, amelyekkel a talajokat élettelibbé lehet tenni. Ennek eredményeképpen megvalósulhat a fent említett jobb tápanyag- és vízgazdálkodás, csökkenthető a direktbe kiadagolandó műtrágya hatóanyag mennyisége és esetileg a kijuttatandó plusz vízigény is.

A zöldítésben is ismert zöldtrágya/takarónövények hatásai

A  folyamatos növényi jelenlét a talajművelő eszközökkel ellentétben elnyomja a gyomokat, támogatja a talajbiológiát és intelligensen átlazítja a talajt. Azért intelligensen, mert a növények érzékelik az etilén korlátozott diffúziójából, hogy a gyökereik tömör rétegbe ütköztek.

Ha nem képesek ezt a hormont gáz formájában kibocsátani a talajba az felhalmozódik a gyökérben, a növény azon a helyen leállítja a további gyökérnövekedést és az erőforrásokat egy másik pontra koncentrálja (Pandey et al. 2021). Forrás: Talajreform.

Aratás után fedni kell a talajt

Az aratás után célszerű mielőbb fednünk a talajainkat, és a szármaradvánnyal, a gyökerekkel a talaj működését biztosító létfontosságú mikrobák számára táplálékot bevinni. Ezért, ha lehetséges hagyjuk a szármaradványokat kellő mértékben felaprítva, a kombájn vágóasztalának szélességében szétterülni.

Ezzel  megelőzhetjük a gyomnövények, az árvakelés és a direktben vetett takarónövények egyenetlen kelését. Szükség esetén érdemes ilyenkor elvégeznünk a lazítást is, a Talajreform  kísérletei alapján nem kell a feladatot őszre hagyni. Erre a munkára az egyenes késekkel szerelt, tüske, szárny és egyéb kiegészítő nélküli lazítók kiválóan alkalmasak.

aratás

Aratás után célszerű mielőbb fednünk a talajainkat — fotó: pixabay.com

Kora tavaszig érdemes megtartani a takarónövényeket

A lazítás hatását úgy kell fenntartani, hogy vagy a szármaradványok védjék a talajt, vagy a gyökerek által teremtett kedvező talajélet miatt kerüljön a területre zöldtrágya/takarónövény. A talaj számára ezen a fedések olyanok, mint nekünk esőben az esőkabát, vagy nyáron, a szalmakalap.

Nélküle a fellazított talajaink a saját súlyuk alatt vagy a túl sok csapadéktól összetömörödhetnek, morzsás szerkezetük szétrobbanva apró porszemcsévé válnak, eliszapolódnak mire elérkezik a következő főnövény vetésideje. Ezért érdemes a nyári lazításokat minél hamarabb befedni takarónövénnyel/szármaradvánnyal. A Talajreform csapatának eredményei szerint a kellő sűrűséggel, megfelelő csapadékkal, fajtával kialakított állományhoz az adott évben többet nem kell hozzányúlni.

Ha nem tartjuk meg kora tavaszig a takarónövényeinket, úgy a szerkezetesség és a talajélet serkentésére tett lépéseink hatása ugyan megmarad, de tavasszal nem lesz olyan borítás, amely a T1-T2-es gyomokat visszaszorítsa, valamint  a tömörödés ismét jelentkezhet egy esősebb időszak hatására.

traktor

A vetés előtti minimális talajmozgatásnak a pozitív előnyeit látják a terméseredményeken — fotó: pixabay.com

Gyommentesen tartják a területet

Az elért biomassza-tömegtől függően a télen is fennhagyott takarónövények gyommentesen tartják a területet a február végi – március eleji felmelegedésekig. Abban a kérdésben megoszlanak a vélemények, hogy az így takart talajt is le kell-e zárni márciusban. Tapasztalatok szerint ez nem feltétlenül szükséges, ugyanis az összefüggő növényi maradvány egy jól sikerült takarás után, ha kifagyott, akkor nem fogyasztja el a vizet, és a párolgást is képes megakadályozni .

A vetés előtti minimális talajmozgatásnak - sekély rövidtárcsázásnak - a pozitív előnyeit látják a terméseredményeken, hiszen a felső rétegbe több levegő kerül, így ott megindul a mineralizáció.

A takarónövények haszna

A takarónövények és a csökkentett talajművelés jobb tápanyag-gazdálkodást, aktívabb talajéletet,  jobb vízgazdálkodást és ezek eredményeképpen jobb talajállapotot eredményeznek. Ez nem csak a növények egészségében mutatkozik meg, hanem a gazdálkodás jövedelmezőségében is.

A NAK további tájékoztatók megjelentetését tervezi, amelyekben foglalkozni fog a takarónövények további hatásainak bemutatásával, egyéb a talaj kondícióját elősegítő praktikákkal, technológiák bemutatásával, amelyek közvetetten a direkt kiadandó hatóanyagok igényét csökkentik sajátos hatásmechanizmusaik által (pl. inhibitorok, huminsav, baktériumtrágyák stb.) - olvasható a honlapon.