Hormonrendszert romboló vegyi anyagok a növényvédelemben – mennyire jogos a félelem?

Mik azok az endokrinrombolók? /Endocrine Disrupters/

A kémiai biztonsággal foglalkozó nemzetközi szervezet (IPCS/WHO) meghatározása szerint „Egy endokrinromboló hatású anyag a szervezetbe kerülve megváltoztathatja az endokrinrendszer működését káros hatásaival, legyen az egy addig kifogástalanul működő szervezet, vagy annak utódai, vagy akár a populációból származó utódok egy része”.

Az endokrinrendszer nem csupán a gerincesek sajátja, egyszerűbb formában játszik szerepet például a rovarok szaporodásában és az azt követő fejlődésben, az anyagcsere és a diapauza (nyugalmi állapot) szabályozásában.

Az endokrinkárosító hatás meghatározása

A kémiai biztonsággal foglalkozó nemzetközi program (International Programme on Chemical Safety) meghatározása szerint az endokrinrombolók jellemző módon károsak az egészséges szervezetre: a káros hatás hátrányosan befolyásolhatja egy populáció, ezen belül egy szervezet morfológiáját, fiziológiáját, növekedését, fejlődését, szaporodását és élettartamát. A károsítás előfordulhat a populáció egy részén, megakadályozva annak működését, illetve a szervezet vagy a populáció azon képességét, hogy a károsító hatást kiküszöbölhesse, vagy képes legyen a károsodást kompenzálni.

Az emberi szervezet, ezen belül a belső elválasztású mirigyek működését egyes romboló hatású kemikáliák, egyebek között növényvédőszer-hatóanyagok károsíthatják – fotó: Agroinform.hu

Az endokrinromboló hatásmechanizmus meghatározása

Az endokrinromboló hatás meghatározott sorrendben következik be: a káros hatást kiváltó anyag kapcsolatba kerül a sejtekkel, azok működését és anatómiáját jelentős mértékben megváltoztatja. Ennek során egy vegyület közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba kerül az endokrinrendszerrel, azt károsítja, a belső elválasztású szerveken kívül károsítva az egész szervezetet vagy annak egyes szerveit. A károsodás mértékét befolyásolja a hatás típusa, a dózis, valamint a károsított szervezet fiziológiai állapota.

Az endokrinrendszer: belső elválasztású mirigyek: tobozmirigy; agyalapi mirigy; pajzsmirigy és mellékpajzsmirigyek; csecsemőmirigy; mellékvesék; hasnyálmirigy; petefészkek; herék.

Az emberi szervezet működéséért, a külső és a belső környezethez való alkalmazkodásért három, egymással szoros kapcsolatban levő rendszer felelős:

• idegrendszer – ingerületátvivő anyagokkal szabályozza a központi idegrendszer és a periférikus szervek között megvalósuló reflexkapcsolatokat;
• endokrinrendszer – a belső elválasztású mirigyek által termelt hormonokat tevékenysége során fejleszti ki;
• immunrendszer – védelmet biztosít a szervezet számára a külső környezetből, valamint a belső szervezetből érkező káros behatások ellen.

Endokrinromboló hatású növényvédő szerek

A növényvédőszer-hatóanyagok endokrinromboló hatása, illetve ennek veszélyei egyre jelentősebb mértékben kerülnek előtérbe a növényvédőszer-hatóanyagok engedélyezése vagy felülvizsgálata során. Ugyanakkor jelentős vitát vált ki a meghatározásukkal kapcsolatos alapfogalmak tisztázása.

Az alábbiakban ezekkel kapcsolatos néhány lényeges fogalmat kell tisztázni, előrebocsátva, hogy néhány, az ember által rendszeresen fogyasztott vegyi anyag – pl. koffein, tea, nikotin – is károsíthatják az ember endokrinrendszerét. Ennek ellenére különböző okokból ezek használatát mégsem tiltják be, legfeljebb meggyőző kampányokkal próbálják használatukat csökkenteni és annak humánegészségügyi következményeit a társadalommal megismertetni.

A növényvédőszer-hatóanyagok endokrinromboló hatása, illetve ennek veszélyei egyre jelentősebb mértékben kerülnek előtérbe a növényvédőszer-hatóanyagok engedélyezése vagy felülvizsgálata során – fotó: Shutterstock

A növényvédőszer-hatóanyagok visszavonásának okai között jelentős szerepet játszik az egyes hatóanyagok endokrinromboló hatásának feltételezése vagy bizonyítása. Csak példaképp említhetőek meg a ma már egyértelműen bizonyított klórozott hidrogénvegyületek – pl. a DDT vagy HCH – endokrinromboló hatása. Ezeket az anyagokat már a múlt század hatvanas éveiben kivonták a forgalomból az emberi szervezetet súlyosan károsító tulajdonságaik miatt. Az endokrinrendszerre kiváltott hatás meglétének bizonyítása miatt azóta nagyszámú gombaölőszer-, rovarölőszer- és gyomirtószer-hatóanyag engedélyének visszavonásában szerepet játszott az endokrinromboló hatás.

Az endokrinromboló hatás egyes hatóanyagok esetében már egyértelműen bizonyított.

Más hatóanyagok esetében komoly szakmai vitákat vált ki egyes, az endokrinromboló hatás bizonyítására használandó alapfogalmak meghatározása. Különböző országok szakmai köreinek eltérő véleménye és az ezzel kapcsolatos tudományos vita eltérő állásfoglalásokat eredményez az endokrinrombolók hatásáról, jelentőségéről és károsításukról, amelynek okai között nem egyszer a gyártóipar véleménye vagy akár kormányzati/politikai okok is szerepet játszhatnak.

A modern mezőgazdaságban használatos, nagy fontosságú növényvédő szerek alkalmazhatóságának vagy engedélyük visszavonásának kérdése dőlhet el az endokrinhatásuk megítélése során.

Ezzel kapcsolatosan közöljük a Bizottság 2018/605 (2018. április 19.) 1107/22009/EK rendelet II. mellékletét, amely az endokrinkárosító tulajdonságok meghatározására szolgáló tudományos kritériumok területén várhatóan sok kérdés tisztázását segíti elő:

A BIZOTTSÁG 2018/605 RENDELETE (2018. április 19.) a 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének az endokrinkárosító tulajdonságok meghatározására szolgáló tudományos kritériumok megállapítása tekintetében történő módosításokról

Jelen cikk terjedelme nem teszi lehetővé a visszavonásra kijelölt növényvédőszer-hatóanyagok elemzését. Az engedély-visszavonásra jelölt, korábban legtöbb vitát kiváltó „endokrinkárosító anyagok” és a „káros hatás” fogalom meghatározásában a legtöbb tudományos szakember egyetért.

„Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság az endokrinkárosító anyagokról 2013. február 28-án elfogadott tudományos szakvéleményében megerősítette a fenti fogalommeghatározásokat. Ugyanez az álláspontja a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottságnak. Mindezekre figyelemmel az endokrinkárosító tulajdonságok meghatározására szolgáló kritériumokat helyénvaló a WHO fogalommeghatalmazásaira alapozni”.

A fenti anyag az interneten elérhető. Egyebek között: Az 1107/2009/EK rendelet célkitűzéseinek (az emberek és az állatok egészsége és a környezet magas szintű védelmének biztosítása, ezen belül különösen annak garantálása, hogy a forgalomba hozott anyagok és termékek ne gyakoroljanak káros hatást az emberek és az állatok egészségére, sem elfogadhatatlan hatást a környezetre: a belső piac működésének javítása és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés fokozása) figyelembevételével meg kell állapítani a hatóanyagok, a védőanyagok és a kölcsönhatás-fokozók endokrinkárosító tulajdonságainak meghatározására szolgáló tudományos kritériumokat.

„Az endokrinkárosító tulajdonságok meghatározására szolgáló kritériumok a jelenlegi legkorszerűbb tudományos és műszaki ismereteket tükrözik, és az endokrinkárosító tulajdonságú anyagoknak az eddigieknél pontosabb azonosítását teszik lehetővé.”