A talajra hagyományosan a mezőgazdaság termelőeszközeként tekintünk. Létezését magától értetődőnek vesszük, azonban annak minősége folyamatosan romlik. Magyarország talajtakarója rendkívül változatos, mozaikszerűen tarka, főként a savanyú és homoktalajok jellemzik, amelyek a leromlott, javítandó talajok közé tartoznak. A bioszénnel történő textúrajavítás, szerkezetstabilizálás ezen talajok tápanyag- és vízgazdálkodási tulajdonságait hosszútávon is normalizálhatja.

Díjnyertes talajjavítási technológia

Bacsárdi Szilvia és Máté Rózsa a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fiatal kutatói a fenntartható mezőgazdaság és környezeti kockázatmenedzsment két kiemelt jelentőségű problémakörével, a talajjavítás és talajvédelem, illetve a hulladékhasznosítás témakörével foglalkoznak. Tudományos munkájuk kiemelt célja az innovatív talajjavítási technológia megalapozása bioszénnel, amellyel elnyerték a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat TDK kategóriájának első helyezését.

talajjavítás

A szerves hulladékból, hulladékokból előállított bioszenet a talaj felszínén kell elteríteni, majd 10-20 cm-es mélységbe bekeverni az alkalmazás során. A bioszén porózus, azaz lyukacsos szerkezetének köszönhetően nagy felületet biztosít, javíthatja a leromlott talajok szerkezetét, víztartó képességét, valamint tápanyag-gazdálkodását. „Elméletben minden széntartalmú anyag potenciális bioszén lehet a pirolizálást, azaz oxigénmentes hőbontást követően. Előállíthatjuk például mezőgazdasági hulladékból, erdőgazdálkodási maradványokból (fűrészpor, gabonahéj, csonthéj, gyümölcsmag), állati trágyából, állati eredetű fehérjéből és csontokból, szennyvíziszapból vagy akár háztartási szilárd hulladékból is. Az általunk vizsgált bioszén talajjavító technológia egyszerre nyújthat megoldást a hulladék újrahasznosítására és a talajjavításra is” – mondta el Bacsárdi Szilvia.

„Eredményeink alapján összességében elmondható, hogy a pirolízis a bioszén talajra történő hasznosításával együtt – a fenntartható agrárium céljaihoz illeszkedve - nagyléptékben és hosszú távon normalizálhatja a föld szénciklusát, alkalmazásával csökkenthető a műtrágyahasználat. Mindeközben javítja a savanyú, illetve homoktalajok víz- és tápanyag gazdálkodását, tehát növeli a mezőgazdasági talajok termőképességét és csökkenti az eróziót” – mondta el Máté Rózsa.