Észak-Pakisztánban, a Karakorum hegység mögött, a Hunza folyó völgyében él egy népcsoport, akik állítólag egyedülállóan hosszú életet élnek, és körükben egyáltalán nem számít ritkaságnak, hogy valaki megérje a százéves kort.
A hunzák (burusók vagy hunzakutok, „magashegyi emberek") birodalma évezredek óta lakott. A hunzákról az 1920-as években terjedt el először, hogy jóval tovább élnek, mint a nyugati emberek. Egy Indiában szolgáló brit orvos, Robert McCarrison ekkor látogatott el a Hunza-völgybe, és feljegyzéseket készített az itt élőkről. Azt állította: tizenöt évnyi szolgálata alatt egyetlen hunzakut betege sem akadt. McCarrison szerint a helyiek nem ismerik a rákos megbetegedéseket, a cukorbetegséget, és nagyon hosszú életet élnek.
Mi a hosszú élet titka?
McCarrison elsősorban az itt élők életmódjában látta a hosszú élet titkát. A hunzák étrendje túlnyomórészt növényi eredetű, alapanyagaik közül kiemelkedik a kajszibarack, amely a völgyben különösen finom, édes és lédús. Egy fa akár száz évig is élhet.
A hunzák a kajszibarackot minden évszakban fogyasztják: aszalva, nyersen, megfőzve és gyümölcslé formájában.
A mag olaját világításhoz és kozmetikai szerként is alkalmazzák. Azt tartják, hogy ember csak ott élhet, ahol a kajszibarack is megterem.
A nyári hónapokban a leszüretelt és kimagozott sárgabarackot minden család megszárítja a háztetőn. A hunzák mindent a napon szárítanak: gyümölcsöket, zöldségeket, hiszen más élelmiszer-tartósítási technikát nem ismernek. A téli és kora tavaszi hónapokban az aszalt sárgabarackot és annak magját rágcsálják, további szárított gyümölcsökkel (alma, cseresznye) és diófélékkel együtt. Húst csak nagyon ritkán fogyasztanak, mert drága.
Cukrot egyáltalán nem használnak. A teát sem cukorral isszák, hanem egy kis sóval és egy kanál pörkölt lenmagporral.
A hosszú egészséges élethez hozzájárul az is, hogy a hunzák nagyon aktív életmódot folytatnak, sokat gyalogolnak a hegyekben.
A hunzákról az 1920-as években terjedt el először, hogy jóval tovább élnek, mint a nyugati emberek – fotó: Shutterstock
A hunzák valódi helyzete
Egy másik nyugati, John Clark is felkereste a hunzukutokat az ötvenes években. Élményeiről könyvet írt, melyben többek között az olvasható: "Az első utamon a hunzák között magam is elhittem a tévhiteteket: az egészséges hunzákról, az igazságos bíróságaikról, az országról, ahol nem élnek szegények, és az összes többi legendát. Csak a hosszú ott-tartózkodásom alatt derült ki számomra a valódi helyzet."
A valódi helyzet az volt az ötvenes években, hogy nagyon is sokan keresték őt fel a törzs tagjai közül különböző betegségekkel annak ellenére, hogy nem volt orvos. Vérhas, malária, szürke hályog, bélférgesség, tuberkolózis éppúgy előfordult a hunzakutok között, mint bárhol máshol. Gyakoriak voltak az éhínségek is, és rendkívül magas volt a gyermekhalandóság. Újabb adatok szerint a golyva is gyakori, mivel a törzs tagjai jódhiányos területen élnek, továbbá a magas ultraibolya-sugárzás következtében nem ritkák a bőrbetegségek és a bőrrák sem.
Az egészség kétségtelenül függ az étrendtől és az életmódtól; a bio-, feldolgozatlan élelmiszerek fogyasztása és az aktív életmód valószínűleg a hunzák között is sokak hosszú életéhez hozzájárult, azonban az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy mivel a hunzák nem mérik az életkort és nem használnak naptárt, csak becslések alapján tudják megmondani, hogy ki hány éves.
Forrás: divany.hu
