Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet részletesen tartalmazza az aratásra, a szérűre, rostnövénytárolóra, kazalra, valamint a mezőgazdasági erő- és munkagépekre, terményszárításra (221-224. § és 229-231. §) vonatkozó szabályokat, melyek az alábbiak.
Aratás
- A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni.
- A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.
- Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos.
- Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
Tarlótűz Nagykanizsa határában 2019-ben – fotó: MTI/Varga György
Szérű, rostnövénytároló, kazal
A mezőn összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező
- fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méter,
- egyéb építményektől legalább 100 méter,
- vasúti vágányoktól - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 méter,
- közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és
- nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter tűztávolságot kell tartani.
A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön. A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani. A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni. Dohányozni csak szélcsendes időben, a kazaltól legalább 30 méter távolságra szabad!
Kiégett kombájn a gabonatáblában – fotó: MTI Krizsán Csaba
A mezőgazdasági erő- és munkagépek
- A kalászos termény betakarítási, bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte.
- A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni.
- A betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni.
- Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
- A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
- Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.
- Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.
Porig égett egy traktor – fotó: Keszthely HTP/BM OKF
- Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
- Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.
- A kazalozást végző erőgép a kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
- A kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.
A gépszemle (műszaki ellenőrzés) főbb szempontjai
- motor, hengerfej, üzemanyagellátás tömítettsége
- kipufogó rendszer állapota, szikrafogó, melyet sötétben is ellenőrizni kell
- biztosítékok, túláramvédelem, áramtalaníthatóság, akkumulátorsaruk rögzítése, lemezeken áttörő vezetékek hüvelyezése
- sztatikus feltöltődés elleni védelem, porrobbanás és áramütés ellen földelővezeték (új, computeres gépek)
- ékszíjak, szalaghajtás lefutása: súrlódáscsapágyak cseréje, elszíneződésének vizsgálata karbantartási időszak alatt (ezt a szemlén már nem lehet kiszűrni)
- porvédelem, az elszíneződések vizsgálata naponta, kombájn terelőcsiga csapágyazás-ellenőrzésbálázók: hibás-, vagy porvédelem nélküli csapágy üresen járatva „eltérő” hangot ad
- hidraulikus munkahengerek
- kardánburkolat, hajlékony földelővezeték, akkumulátor villamosságot nem vezető anyagú védőburkolatának megléte
- amennyiben az üzemanyagtartályban szűrőt helyeztek el, annak megléte
- egyéb mechanikus alkatrészek
- A járművön a műszaki ellenőrzésen való részvétel írásos igazolása legyen elhelyezve.
A terményszárításnak és -tárolásnak is megvannak a szabályai – fotó: Pixabay
A terményszárítás szabályai
Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.
A szárítóberendezések előzetes telephelyi szemléjének főbb szempontjai:
- az előző évi ráégett maradványok eltávolítása
- az égőfejek karbantartása, megfelelő tüzelőanyag használata
- porkamra megfelelő műszaki állapotban és tisztán tartása
- a hőfokszabályozó megfelelő műszaki állapota
- villamos és villámvédelmi felülvizsgálat 6 évente
- a tűzoltó készülékek rendszeresítése az égőfej teljesítményétől függően:
- 233-580 kW összteljesítményhez 1 db 55 A és 233 B
- 580-1160 kW összteljesítményhez 2 db 55 A és 233 B
- 1160-5800 kW összteljesítményhez 4 db 55 A és 233 B
vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltókészüléket kell készenlétben tartani.
